DR. HELMECZY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1998 tavaszán megalkotta az 1998. évi XIX. törvényt, amely a jelenleg hatályos rendelkezések szerint 2000. január 1-jétől felváltja a hatályos 1973. évi I. törvényt, a büntetőeljárási kódexet.

Az 1998. évi XIX. törvény - amelyet a szakma egyszerűen új büntetőeljárási törvénynek nevez - egy jogág teljes egészének újraszabályozását jelentette a hosszadalmas, sokszor indulatoktól sem mentes viták után. Az új eljárási kódex bizonyos rendelkezései tudományos és szakmai körökben ma is vitatottak, azonban ahogyan a miniszter asszony expozéjában is elhangzott, az új Be. tartalmaz több olyan korszerű rendelkezést, amelynek bevezetésével nem érdemes és nem is szabad 2000 januárjáig várni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat részben az 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseit hajtja végre, és az új büntetőeljárási törvénynek a tanúvédelemről és a fedett nyomozóról szóló rendelkezéseit beépíti a jelenleg hatályos eljárási törvénybe, részben pedig az új büntetőeljárási törvény felhatalmazásán túl több fontos módosítást is végrehajt a hatályos eljárási jogban. A büntetőjog változásaira figyelemmel módosítja a javaslat a hatályos büntetőeljárási törvénynek a megyei bíróság elsőfokú hatáskörére vonatkozó rendelkezéseit is. Ezt a módosítást indokolja, hogy a javaslatban megjelölt bűncselekmények büntetési tétele meglehetősen, jelentősen emelkedett, illetőleg az, hogy a módosítás új bűncselekményt is tartalmaz, például újszülött megölését, amit a büntető törvénykönyv vitája során említettek. Az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggésben a javaslat a Legfelsőbb Bíróság másodfokú hatáskörébe tartozó büntetőügyek elbírálását az ítélőtáblákhoz utalja.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatból összefoglalóan megállapítható, hogy a hatályos büntetőeljárási jogban bevezetni javasolt változások részben az eljárások gyorsaságát, hatékonyságát, részben a büntetőítéletek végrehajtását kívánja a jelenleginél hatékonyabban biztosítani. Tartalmaz a javaslat ezenkívül alkotmányos alapjogokkal kapcsolatos kérdéseket is, így az elkobzott tulajdonnal, valamint a hatósági iratokkal kapcsolatos másolatok vonatkozásában.

Tisztelt Ház! Az eddigiek során igyekeztem az előttünk fekvő törvényjavaslatról általánosságban szólni, azonban álláspontom szerint indokolt a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseinek kiemelése is. A törvényjavaslat túlnyomó részét azok az eljárási szabályok tartalmazzák, amelyek a tanúk védelmével és a fedett nyomozók alkalmazásával kapcsolatosak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a miniszter asszony expozéjában is elhangzott, az elmúlt években - részben a szervezett jellegű bűnözői csoportok megjelenése, részben pedig az új bűnelkövetési magatartások kialakulása miatt - hazánkban is felmerült a tanúvédelem jogi szabályozásának kérdése és szükségessége.

(11.10)

Abban egyetértenek a jogtudomány képviselői és a szakma művelői is, hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő. A tanú az állam számára végez szolgáltatást, és az állam számára nyújt segítséget azzal, hogy a tudomására jutott, birtokában lévő információkat átadja. A tanú védelme így természetesen az államnak a kötelessége. A tanúvallomás olyan perbeli bizonyíték, amely perrendszerűen felhasználható. Alapvető igazságszolgáltatási érdek a tanú vallomástételi kötelezettsége.

Természetes az, hogy tanú és tanú között is van különbség, lehet különbséget tenni. Hiszen van olyan tanú, aki egyébként törvénytisztelő állampolgár, aki véletlenül jut az igazságszolgáltatás számára fontos információhoz, és van olyan tanú is, aki távolról sem törvénytisztelő állampolgár, bűnözői környezetben él, és éppen ezen okból kifolyólag vannak vagy lehetnek büntetőjogi, eljárásjogi szempontból releváns információi. Ebben a relációban különösen könnyen megállapítható, hogy a tanúvédelem szoros összefüggésben van a bűnözéssel és az utóbbi időben megnövekedett szervezett bűnözéssel. A büntetőeljárás során a tanúvallomás a bizonyítási eljárás szokványos eszköze ugyan, azonban sokszor pótolhatatlan eszköze.

A jelenlegi szabályozás a tanú tényleges, valóságos védelmét nem biztosítja. A szabályozás elsődlegesen a tanúnak a kötelezettségét emeli ki, amely kötelezettség jelenti a hatóságok előtti megjelenés és vallomástétel kötelezettségét. Ez a szabályozás természetesen indokolt az állam büntetőjogi igényének érvényesítése és a megfelelő igazságszolgáltatási tevékenység elérése érdekében.

A Fidesz-frakció álláspontja szerint a tanú törvényi kötelezettségei mellett természetesen teljes mértékben indokoltnak tartja a javaslat azon eljárásjogi eszközeit, amelyeknél az előterjesztő a tényleges és valóságos tanúvédelmet kívánja biztosítani a javaslatban.

A miniszter asszony helyesen állapította meg expozéjában azt, hogy a tanúvédelemnek jelenleg szűkek az eljárásjogi eszközei. A tanúvédelem egyes intézményei pedig jelenleg nem az eljárási törvénynek a részei, hanem más jogszabályok szabályozási körébe tartoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, gyakorló jogászok még emlékszünk arra az időre is, amikor bizony a vádirat tartalmazta a tanúk nevét és a nevük mellett a pontos címüket is. Ez a szabályozás természetesen mára már a múlté, azonban a bűnözés - és különösen a szervezett bűnözés - mai körülményei között, különösen a kiemelkedő tárgyi súlyú büntetőügyekben nyilvánvalóan csekély védelmet nyújt a hatályos törvénynek az a rendelkezése, miszerint a hatóság a tanú adatait kérelemre vagy hivatalból zártan kezeli. És akkor még nem is akarok arról beszélni, hogy ezen egy szál borítékba bezárt tanúadatok az iratok között gyakorlatilag elég könnyen hozzáférhetőek.

A jelenlegi szabályozás tárgyalási szakban a nyilvánosságot erkölcsi okból kizárja ugyan, azonban még ilyen ügyekben sem beszélhetünk tanúvédelemről. Nem megoldott a gyermekkorú tanúval kapcsolatos tanúvédelem sem a jelenlegi szabályozás során.

Összegezve: a jelenlegi szabályozás mellett a tanúvallomás tétele, a tanúskodás, mindamellett, hogy állampolgári kötelezettség, a bűnözés jelenlegi alakulása mellett a tanú számára sokszor életet, családot fenyegető tehertétel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció álláspontja szerint teljes mértékben indokoltak az előttünk fekvő javaslatnak azok az eljárásjogi intézményei, amelyek a tanúk tényleges, valóságos védelmét hivatottak biztosítani. Indokoltnak tartjuk azt is, hogy ezek a rendelkezések korábban lépjenek hatályba, mint 2000. január 1-je.

Mik is ezek a javaslatban szereplő új eljárásjogi intézmények? A javaslat bevezeti a tanúk névtelenségének lehetőségét, és biztosítja azt, hogy a különösen védett tanú vallomása a bírósági eljárásban felhasználható legyen. A javaslat a hatályos eljárási törvény kereteibe illeszti be a különösen védett tanú intézményét, és ennek érdekében a törvény számos részletszabályát módosítja.

Rendelkezik a javaslat a tanú nevének zártan kezeléséről, a szembesítés mellőzéséről, és szabályozza a felismerésre bemutatásnak azt a módját, amely során a tanút a felismerésre bemutatott személy nem tudja felismerni. A különösen védett tanú a gyanúsított és a védő távollétében hallgatható ki, a tárgyaláson nem jelenik meg, de a nyomozás során a bíró előtt felvett vallomása a bírósági tárgyaláson felhasználható. A különösen védett tanú bíróság általi kihallgatásán csak a bíró, a tanú és az ügyész lehet jelen.

A tanú különösen védetté nyilvánításáról szóló határozat, valamint a meghallgatásáról készült jegyzőkönyv megismerésére a gyanúsított és a védő számára nincs törvényi lehetőség. Amennyiben az ügyész bizonyítékként fel kívánja használni a különösen védett tanú vallomását, a védett tanú vallomását tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot - természetesen név nélkül - vádemeléskor a vádirathoz csatolhatja.

A vádlott és a védő csak a vádirat benyújtása után, tehát a nyomozati szak végén és csak a jegyzőkönyvi kivonatot tekintheti meg, így tehát a tanú anonimitása biztosítva van. De a javaslat szerint biztosítva vannak az alkotmányos védekezési és védői jogok is, hiszen a különösen védett tanúhoz kérdés feltevése írásban indítványozható.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat módosítja a kizárási szabályokat is, biztosítva így a hagyományos eljárási alapelveket olyan módon, hogy a különösen védett tanút kihallgató bírót az ítélkezésből kizárja. Az előttünk fekvő javaslatnak további, a tanúkat védeni kívánó rendelkezése az, hogy felhatalmazást ad a kormánynak a tanúk személyi védelmére vonatkozó szabályok kidolgozására.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat rendelkezik a nyomozás megszüntetéséről az együttműködő gyanúsítottal és a fedett nyomozóval szemben. Rendelkezik az ilyen esetekben jelentkező állami kártérítési kötelezettségről is.

Rendelkezik a törvényjavaslat az eljárás hatékonyságát elősegítő rendelkezések korábbi hatálybalépéséről is, így az új büntetőeljárási törvénynek a zár alá vételre és biztosítási intézkedésekre vonatkozó szabályairól, úgy, hogy a szabályozást értékpapírokra is kiterjeszti.

A javaslat a rendbírság összegét visszatartó nagyságúra emeli, és záros határidőt ad a megkeresett részére nyilatkozattételre. Végül, de nem utolsósorban, a javaslat rendelkezéseket tartalmaz a büntetés végrehajtásával kapcsolatosan is.

A javaslatban fellelhető szabályok korábban nagyrészt miniszteri utasításokban voltak fellelhetőek, annak ellenére, hogy a büntetés végrehajtása az a pont, ahol a büntetési célok megvalósulnak. Helyesen állapította meg a miniszter asszony expozéjában azt, hogy a jogállamiság és az állampolgári jogegyenlőség elve megköveteli, hogy akkor, amikor a bíróság a jövőben dönt a büntetés végrehajtásának elhalasztásáról, mindenkire egyforma mércét alkalmazzon.

A javaslat a bíróság határozatával szemben - a jelenlegitől eltérően - biztosítja az elítéltek és az ügyész számára a fellebbezési lehetőséget, amely fellebbezésnek egyébként nincs halasztó hatálya a büntetésre vagy intézkedésre.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság tagjaként azt tapasztaltam, hogy a bizottság tagjai - függetlenül pártállásuktól - támogatásukról biztosították a hatályos büntetőeljárási törvény módosítására irányuló, előttünk fekvő törvényjavaslatot. A törvényjavaslat támogatását a bűnözés, bűnüldözés és az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzete egyértelműen indokolja.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt ez év tavaszán az új büntetőeljárási törvény megvitatása során a törvényjavaslat alapcélkitűzéseivel és az azokat megvalósító intézmények nagy részével egyetértett. A javaslat ezeket az új, a büntetőeljárás hatékonyságát elősegítő rendelkezéseket tartalmazza, bár nem teljes mértékben.

A javaslat nem tartalmazza például a tárgyalásról való lemondás intézményét, amit az új Be. egyébként szabályoz, és a bírósági eljárásokat jelentősen megkönnyítené, illetőleg gyorsítaná.

A javaslat szintén nem foglalkozik az új büntetőeljárási törvénynek a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója és a szakmai körök által jelenleg is bírált azon rendelkezésével, amely az új büntetőeljárási törvény 2000. január 1. napjával történő, álláspontunk szerint túl korai hatálybalépését rögzíti. Ezen körülmények ellenére a Fidesz-Magyar Polgári Párt a törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását javasolja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(11.20)

Forrás: parlament.hu