DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nem hiszem, hogy olyan gyakori lenne, hogy egyetértek Wiener képviselő úrral, de az utolsó mondatával feltétlenül, olyannyira, hogy azt nem osztom, hanem szorzom. Az egyik legszínvonalasabb, kifejezetten komoly törvényjavaslatot tárgyalja a tisztelt Ház.

Ezt azért voltam kénytelen előrebocsátani, mert körülbelül 52 évvel ezelőtt egy hasonló törvényjavaslatot tárgyalt a Magyar Országgyűlés, amikor Sulyok Dezső - véletlenül ő is pápai ügyvéd volt - azzal indította az előadását, kéri az Országgyűlést, alkosson egy törvényt, de úgy, hogy nézzen a törvény mögé, hiszen most fogják kitapintani, most teszik a kormányzati elképzelés ütőerére a kezüket; most jönnek arra rá, hogy mi módon, milyen technikával kíván kormányozni a kormány. (Dr. Koleszár Lajos: Ennyire azért nem borzalmas!)

Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen a program... Okos, igen! Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen a kormányprogram, a koalíciós pártok programjának technikai oldala. Ez mutatja meg azt, hogy milyen módon kíván kormányozni a kormányunk, mi módon kívánja átalakítani a kormányzás struktúráját, és ezen úgymond struktúraváltáshoz milyen jogszabályi módosítások szükségesek. Ez egy hosszabb folyamat, több ehhez kapcsolódó törvényt tárgyalt már az Országgyűlés, és való igaz - ebben is igaza van Wiener képviselő úrnak -, a már elfogadott törvényekből következik számos rendelkezés. Pontosan azért tartom egy nagyon jó, jogszabályilag technikailag, kodifikációs szempontból is előkészített és összerakott törvénynek, mert koherenciazavart én gyakorlatilag nem fedeztem fel.

(0.40)

Az egész előterjesztés logikus egységet képez a számos más, már elfogadott törvénnyel együtt. Néhány kérdésre azért ki kell térnem, csak egészen röviden, elnök úr.

Az az igazság, hogy az egyik ilyen kérdés - amely technikai jellegű, de én fölhívnám rá a miniszter úr figyelmét - bennem is aránylag komoly kételyeket ébresztett. A 13. § egyértelműen rendelkezik abban a vonatkozásban, hogy a Munkaerő-piaci Alap fennálló és behajthatatlan követeléseit elengedheti az illetékes miniszter, illetve a megyei munkaügyi központ. Itt egy komoly jogtechnikai fönntartásom van, ugyanis a 17. § azt mondja, hogy a Munkaerő-piaci Alap javára fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozás. Ebben az esetben pedig, ha ez adó módjára behajtható köztartozás, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy például egy megyei deko vagy akár egy miniszter is hogyan engedheti el. Javasolom ezt végiggondolni, és úgy vélem, hogy e vonatkozásban egy módosításra lesz szükség.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többen foglalkoztak a tárgyalási stílussal és a bizottsági vélemények esetleg egyoldalú tolmácsolásával. Sajnos, már kénytelen voltam ebben a Házban kétszer elmondani, és nagyon szeretném, ha utoljára kellene elmondanom azt, hogy rendkívül nehezen tolerálom azt a stílust, ami meghonosodott, akkor, ha valaki a saját szemében nem veszi észre a gerendát, de a máséban a szálkát is. Egyszerűen nem tartom helyesnek, sőt, mi több, ízlésesnek sem tartom, ha egy ellenzéki képviselő bizottsági előadóként - idézni szeretném - "23 éves gyakornokként" titulálja a kormány jelen lévő képviselőjét. Egyetlenegy szocialista párti képviselőt nem minősítettem eddig, nem is fogok minősíteni, sem a küllemüket, sem a szellemi képességüket. Ezt a tiszteletet adjuk meg a kormánynak, és adjuk meg egymásnak is.

Ugyanez vonatkozik még egy megjegyzésre. Ugyanígy nem hiszem, hogy a Magyar Országgyűlés stílusához illik az a bizottsági véleménytolmácsolás, amely azt mondja, hogy a kormány jogi szakvizsgához köti az előterjesztéseit, nevezetesen egy minisztérium létrehozását. Ilyenről én nem tudok. Arról viszont pontosan tudok, hogy a kormányprogramban nagyon helyesen szerepelt egy ifjúsági és sportminisztérium létrehozása, és a bevezetés időpontja senkinek a jogi szakvizsgájától nem függ. Természetesen szocialista párti képviselők jogi szakvizsgájától vagy gimnáziumi érettségijétől sem fog e minisztérium bevezetése vagy létrehozása függeni. Ennyit a stílust illetően kénytelen voltam megjegyezni, de érdemben.

Csak helyeselni tudom azt, és tulajdonképpen egy '92 óta dédelgetett elképzelésem, vágyam valósult meg azzal, hogy a kormány az Ifjúsági és Sportminisztériumot létrehozza. Az igazság az, hogy egyrészt ez ideig az ifjúság - ezt fogadhatják, kérem, önkritikának is - eléggé mostohán kezeltetett. Másrészt az igazság az, hogy az az életünket lefedő hallatlan nagy terület, amelyet sportnak, a mozgás örömének - hogy egy öncélú definíciót használjak - nevezünk vagy nevezek, nem volt eléggé koordinált, nem volt összefogott, szétesett volt. Ezt fogja pótolni ennek az új minisztériumnak a létrehozása. Tehát önmagában ezen döntéssel, előterjesztéssel tökéletesen egyetértek, és ezt támogatom, mint ahogy az egész javaslatot támogatom, és önöknek is elfogadásra ajánlom.

Nem értek egyet Wiener képviselő úr azon előadásával az Ifjúsági és Sportminisztérium által létrehozandó regionális területi tanácsokkal kapcsolatban, ha jól emlékszem, ez a nevük. Ez az én olvasatomban nem dekoncentrált, nem deko, nem direktben viszi le a miniszter vagy a minisztérium akaratát; nagyon pontos, kiváltképpen az indokolásában nagyon pontos a definíciója, a feladatát, az úgymond statútumát illetően.

Ebből következik, nem tartom valószínűnek, hogy a kormány besétálna abba a csapdába, legalábbis én nem örülnék neki, hogy az ön ötletének megfelelően ezen deko - idézőjelbe tett, és természetesen nem így van - "helyzetét" kormányrendelettel szabályozzák, hiszen a jogszabályi hierarchiából következik, hogy ha ezt dekónak fogom föl, akkor kormányrendelettel szabályozom, ha annak fogom fel, ami az indokolásban egyértelműen szerepel, akkor miniszteri rendelettel szabályozom. Itt a technikai keretet adó jogszabály, miniszteri rendelet vagy kormányrendelet önmagában minősítheti azt, hogy ez dekoncentrált szervezet avagy sem. Azzal együtt, képviselő úr, hogy semmi különöset nem látnék abban, ha ez átalakulna, vagy átalakulhatna vagy esetleg úgy fognánk föl, hogy ez dekoncentrált szervezet, hiszen nagyon pontosan tudjuk a kormány elképzeléseit, a kormány elképzelései mögött munkálkodó pártfilozófiákat, akár a Fideszét, akár a miénket, amely a dekók szerepének bizonyos jellegű koncentrálására vagy feladatainak koncentrálására irányul, ami nyilván a köz igazgatásának reformján keresztül nagyon remélem, hogy a közeljövőben meg fog valósulni, méghozzá - ha kell és szükséges - radikális törvénymódosítások útján.

Tisztelt Ház! Részletekbe menően tudnék foglalkozni azzal a rendkívül érdekes és hallatlan nagy jelentőségű törvénnyel, de ezeket az érveimet pro és kontra vagy esetleges fönntartásaimat a részletes vita során meg fogom fogalmazni, most az általános vita alkalmából még egy mondatra szorítkoznék, arra a kérésre, alkossunk "végre" - ezt idézőjelben mondom - egy jó törvényt, hiszen higgyék el, e törvényjavaslat színvonalas.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu