DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülök annak, hogy a korszerű vérellátás ilyen figyelmet kap, és ilyen aggódó hangok is megjelennek. Nagyon röviden is válaszolhatnék az öt pontra. Január 1-jétől a vérellátás hosszú évtizede húzódó válságára Mikola Istvánt nevezem ki felelősnek, és a jövő évi költségvetés az átszervezésre 100 millió forintot meghaladó összeget, a dologi, természetbeni részhez 2 milliárdot meghaladó pénzösszeget rendel, hogy a vérellátást mint állami feladatot teljesítsük.

A kérdései közül az első számomra kicsit érthetetlen, és azt sem értem, hogy kik azok, akik ezt terjesztik. A CLIV. törvény - az egészségügyi törvény - pontosan rendelkezik a szerv-, illetve szövetadományozásról, hogy kizárólag ellenérték nélkül történhet, és a folyamatban ez az ellenszolgáltatás-nélküliség végig megmarad.

A második kérdés az - amivel egyetértek -, hogy a vérellátókban dolgozó személyeknek, akik a jövőben csak vérvétellel foglalkoznak, illetve a transzfuziológiai szolgáltatást végzik, azok munkájának ellentételezése megtörténjék, és a donorszervezés pénzfedezetét állami költségekből biztosítsuk.

(15.20)

Tehát világos az elmondottakból, hogy minden kórház elszámolhatja, de csak azt számolhatja el, amit jogszerű munkára fordít.

A harmadik kérdésével kapcsolatban az elvárások teljesen jogosak, és ezt természetesen kétoldalú megállapodásokkal tisztázni kell. Én azt gondolom, hogy megnyugtató polgárjogi szerződésekkel az intézmények ilyen igényei biztosítottak.

A negyedik kérdése tulajdonképpen az előző kettőt átfedi, komplexen értelmezi az intézményi vérellátást.

Az utolsó pontban felvetett javaslatuk igen lényeges problémát érint, nevezetesen feltételezi, hogy az adott kórház az OEP-pel kötött szerződés alapján megkapja azt a fedezetet, amely mind az indokolt vér- és vérkészítmény-felhasználást, mind pedig a transzfuziológiai szolgáltatás zavartalan végzését lehetővé teszi; nyilvánvalóan ott, ahol ilyen szolgáltatás van. Másrészt involválja azt is, aminek jelenleg esetenként és helyenként az intézmények nem tesznek eleget, nevezetesen, hogy a felhasznált vér és vérkészítmény díját a vér szolgáltatójának időben és rendszeresen megfizessék. Ilyen ellentét még az országos intézményhálózatban is megvan. Ezek az elhúzódó tartozások az OVSZ létét néha veszélyeztetik, mert több tízmillió forintra rúgnak.

Az interpelláció utolsó kérdésével kapcsolatban, amely úgy szól, hogy képes lesz-e a költségvetés finanszírozni a felvetett gondolatoknak megfelelő színvonalú vérellátást, én azt gondolom, hogy a vérellátásunk az egyik olyan eleme az egészségügyünknek, amelyet példát adóan tudunk bevinni az Európai Unióba.

Köszönöm, és kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu