KISS ANDOR (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az ipari termeléssel, a bányászattal sajnos mindig együtt jár baleset. Ezek lehetnek véletlen, előre nem látható okokra visszavezethetőek, tehát természeti jellegűek, de sajnos gyakran technológiai fegyelmezetlenség következményei. Információink szerint ez történt a minap a zalai olajkút gázkitörésekor is.

Gondolom, sokaknak feltűnt, hogy itt nem a szénhidrogénkutaknál szokásos gáz - metán vagy földgáz - jött a felszínre, hanem szén-dioxid, ami nem természetes velejárója a szénhidrogénkutaknak. Mi is történt? Korunk magyar Jockie Ewingjai, Pál László és bagázsa (Szórványos derültség.) - mint ahogy erről egy mai napilapban is bőségesen találunk kimutatásokat - jól megtanulták amerikai mestereiktől, hogyan lehet bárkin és bármin keresztülgázolni egy kis profit érdekében. Ezeket a harmincas években fúrt kutakat ugyanis már az ötvenes években bezárták, mivel kimerültnek tekintették. Aztán mégis újra termelésbe fogták, szén-dioxidot visszapumpálva, hogy ezzel kényszerítsék ki a maradék néhány csepp olajat. A Simicska- és Gansperger-ügy minden részletét kifürkésző média nagy része erről azonban hallgatott, mint a sír, nyilván védve régi elvbarátaik mundérját. A helyszínről szerzett információink szerint a kút már egy héttel a kitörés előtt jelezte: készül valamire. Ekkor avatkozott be a Mol, és nyilván technológiai hibák miatt következett be ez a kitörés.

Ezek alapján kérdezem a tisztelt államtitkár urat: szükséges-e, hogy embereket, falvakat, városokat és a környezetet veszélyeztetve ezeket a régi kutakat - bizonytalan haszon reményében -, napjainkban hangzatos szóval "viagrázva" termelésben tartsák? A technológiai fegyelem betartásával elkerülhető lett volna-e ez a bizonyos kitörés? Végül, nem volt-e túlzott a pánikkeltés a kitelepített lakosság körében?

Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)

(14.20)

Forrás: parlament.hu