CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Szívesebben mondanám ezt az észrevételemet akkor, amikor az előterjesztő is jelen van, de nyilván majd (Sasvári Szilárd: Elnök Úr! Emberi szükséglet is jelen van a világon.) a jegyzőkönyvben elolvassa. Államtitkár úr jelezte, hogy majd szünetet kér, ha szükségesnek tartja. (Varga Mihály bejön az ülésterembe.)

Bauer Tamás hozzászólásának ahhoz a részéhez szeretnék kapcsolódni, ahol a családtámogatási rendszer és a költségvetés összefüggését nézte. Két tényezőt említett, egyfelől a családi pótlék értékvesztését 1999-ben, illetve a másik oldalon a kisjövedelmű családoknak azt a második hátrányát, ami az adókedvezmények igénybevételi lehetőségének korlátozottságát jelentette. Szeretném ezt a két tételt, két tényezőt egy harmadikkal kiegészíteni. Nevezetesen arról van szó, hogy a költségvetési törvényjavaslatban a kormány szakítani kíván azzal a gyakorlattal, hogy a mindenkori öregségi nyugdíjminimum a szociális támogatások alap mérőszáma, és bevezet egy új mutatót, ami természetesen a jelenlegi öregségi nyugdíjminimumhoz képest csak tizenegynéhány százalékos növekedést jelent, ami tehát azt jelenti, hogy minden egyes szociális támogatás - mivel jövedelmi viszonyokhoz kapcsolódik -, gyakorlatilag értékén marad, vagy a határzónába esik, vagy értékvesztés áldozata lesz.

Ha ehhez hozzákalkulálom azt, hogy ma Magyarországon 800 ezer gyerek után jár rendszeres gyermekvédelmi támogatás a családokban, akkor ez tehát azt jelenti, hogy azon legszegényebb családok, akiknél a legkisebb a jövedelem, a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján háromszoros büntetésben fognak részesülni: a Bauer Tamás képviselőtársam említett családi pótlék, gyermekkedvezmény után harmadikként a szociális támogatások oldalán is. Természetesen ezt a forrást a gazdagabbak javára csoportosítja át a kormány. Köszönöm. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu