DR. KARL IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kénytelen vagyok ott folytatni, ahol az előttem felszólaló két SZDSZ-es képviselő abba kellett hagyja a kétperces reagálás időkeretének lejárta miatt.

Tehát egyrészről azt kell mondanom, hogy a pénzügyminiszter úr rendkívül sok érdekes dolgot mondott - újdonságokat is természetesen -, s egyet mindenképpen megjegyeztem magamnak: sok olyan kérdés van, amit a magyar pénzügyminiszter sem lát világosan. Ha ez így van, akkor, úgy gondolom, ilyen nagyságrendű kérdést a parlamentben, részletes vitában, két módosító indítvány kapcsán érdemben nem lehet tárgyalni. Tehát először is azt gondolom, mindenképpen tisztázni kell, hogy a Postabank tényleges helyzete micsoda, de igazából a mai vitában nem is erről van szó, hogy a Postabank gazdálkodása, korábbi tevékenysége a hosszú évek alatt, az elmúlt 10 évben vagy az utolsó félévben hogyan alakult, hanem arról, hogy az a döntés helyes-e, amit a pénzügyminiszter úr az előbbi felszólalásában is hangsúlyozott, hogy a jó út a költségvetésen keresztüli megoldás.

Azt gondolom, érdemes visszatérni arra az időszakra, amikor például a gazdasági bizottságban ezt a kérdést megvizsgáltuk; a teremben többen jelen vannak azok közül, akik akkor segítettek fogalmazni ezt az iratot. (Mádi László felé fordulva:). Mádi képviselő úr is bólogat: ő nem segített, de ott volt akkor, amikor ezt fogalmaztuk, viszont például Tardos képviselő úr itt van. Akkor az volt a véleményünk, hogy például az is megoldás lenne, ha a tulajdonosok viselik el ezt a veszteséget.

Ma mi a helyzet? Ma az a helyzet, hogy a magyar költségvetésben ilyen hatalmas tétel kerül beállításra, ami végeredményben így a költségvetést terheli, s ezen keresztül az adófizetők pénzét kívánja felhasználni, csak azért, mert amikor a kormány elképzelései megfogalmazásra kerültek, akkor az a kijelentés hangzott el, hogy a kormány akar magának egy nagy, jó és erős bankot. Azt gondolom, ezt az akaratot, ezt a szándékot egyrészt úgy kell megvalósítani, hogy akkor tisztességes, korrekt tájékoztatásra van szükség, másrészt pedig meg kell kérdezni a magyar társadalmat, illetve a magyar parlamentet, hogy ezt szintén akarják-e.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu