DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt héten furcsaságok egész sora történt a Magyar Országgyűlésben és persze azon kívül is. Megkezdődött a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítására irányuló javaslat vitája, és elkészült az 1999-es költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat összefoglaló ajánlás is. Ami különössé teszi e két dokumentum viszonyát, az, hogy csendben megjelent egy módosító javaslat, amelyet a három kormánypárt egy-egy képviselője jegyez, és amely arra irányul, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvénytervezet azon rendelkezéseit (Kósa Lajos az elnökhöz: János! Ez napirenden van! Kapcsold le! Kérdezd meg!), amelyek a nyugdíjemeléssel kapcsolatos szabályokat tartalmazzák, azaz amelyek megrövidítik a magyar nyugdíjas-társadalom döntő többségét és amelyek ebből következően a viták kereszttüzébe kerültek, maradjanak el a nyugdíjtörvényből, és kerüljenek be a költségvetési törvénybe.

(11.40)

Az ember először azt gondolná, nem lát jól, hiszen önálló törvény foglalkozik a társadalombiztosítás különféle szabályaival, a nyugdíjbiztosítás pénzügyi alapjának pedig van önálló költségvetése - lehet, hogy már nem sokáig -; akkor hát mit keresnek ezek a szabályok a központi költségvetésben?! A megfejtés viszonylag egyszerű! Valószínűleg a kormány is tudja: nyugdíjemelési javaslata - túl az érintettekkel kapcsolatos szociális szempontokon - alkotmányossági aggályok egész sorát veti fel. Ezért úgy gondolja, a költségvetésbe ágyazva nagyobb védelmet élvez a javaslat, például egy előzetes alkotmányossági normakontroll szándékával szemben. Az ember elgondolkodik: ha a kormányzat biztos abban, hogy nem merülhetnek fel alkotmányossági aggályok, akkor miért folyamodik ilyen megoldáshoz, amelyet mi házszabályellenesnek vélünk? Ha pedig tudja, hogy az alkotmányossági aggályok megalapozottak, miért terjeszt be ilyen javaslatot az Országgyűlés elé?

Erről szívesen hallanánk Dávid Ibolya miniszter asszony álláspontját, aki előszeretettel vesz részt és vett részt az elmúlt hetekben házszabályi vitákban, és oktatott ki ellenzéki képviselőket. Most is egy kicsit aggódom, hiszen vele nem egyeztettem a napirend előtti felszólalásomat, valószínűleg meg fog feddni annak tartalma, előkészítési módja miatt - de hát istenem, ilyen az ellenzéki sors! Viszont úgy gondolom, az igazságügy-miniszter asszonynak meglenne az a feladata, hogy ezekhez a súlyos alkotmányossági aggályokhoz elmondja az álláspontját. (Folyamatos zaj.)

Más: az elmúlt héten tetőzött Torgyán József miniszter úr szerteágazó rokonsága különféle állami vállalatok, testületek, hivatalok posztjaira történő kinevezésének ügye; én erre visszatérni nem kívánok. Viszont lenne három megjegyzésem az ügy kapcsán. (Csurka István: Ez nem napirend előtti!)

Az egyik: nem tudom, ki hogy van vele, mi a legkevésbé arra voltunk kíváncsiak, hogy Torgyán úr mit mond erről a kérdésről; szerettük volna a kormány más vezetőinek álláspontját hallani. (Taps az MSZP padsoraiban.) Kettő - és ezt tartom igazán súlyosnak -: Torgyán úr a válaszában a múlt hét kedden elvetette a sulykot. Szabályszerűen és formálisan megfenyegette azokat a képviselőket, akik vele kapcsolatban, illetve az üggyel kapcsolatban bíráló megjegyzéseket tettek. Ezért én a Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében ünnepélyesen és illő tisztelettel szeretném megkérni Torgyán József urat, és mindazon politikusokat, akik ilyen hangütéssel politizálnak a Magyar Országgyűlésben, hogy ne tegyék ezt. Félelemkeltéssel, bosszú kilátásba helyezésével nem fogják elérni (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.), hogy ne beszéljünk ezekről a dolgokról! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Taps az MSZP padsoraiban.)

Végül a harmadik ügy: az is ennek a hétnek a terméke, hogy az adórendőrség felállításáról szóló tervezetet ért kritikák hatására... (Közbeszólások. - Csurka István: Ez nem napirend előtti! - dr. Dávid Ibolya: Összevissza beszél! - Pokorni Zoltán: Miről tetszik beszélni?) Végül az is ennek a hétnek a terméke, hogy az adórendőrség felállításáról szóló javaslattal kapcsolatos kritikák hatására a kormánypártok is úgy érezték, hogy ezzel a javaslattal van némi probléma. Ezzel viszont kivívták a miniszterelnök úr haragját. Lehet, hogy a kormánypártok számára még friss ez az élmény, mi már régóta tudjuk, hogy nem illik az ő elképzeléseihez képest bármilyen más elgondolást megfogalmazni; a politika, a kormányzat csúcsán kialakuló elképzeléseket csak támogatni illik, mert ha az ellenzék az önök által oly kedvelt labdajáték hasonlatával élve támad vagy játszik, és szabályosan nem állítható meg, akkor lerúgják vagy felrúgják, ha viszont a saját csapatban valaki nem minduntalan a gólkirályt szökteti, akkor megdorgálják, de lehet az is, hogy kiállítják.

Azt gondoljuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), nem jó irányba mennek ezek a dolgok. Ez nem ellenzéki kötözködés (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Ááá!), ez egy olyan folyamat, amely egy tekintélyelvű és kizárólagos uralomra törő kormányzati gyakorlatot támaszt alá. Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Nagy taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu