VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ígérem nem fogok olyan hosszan beszélni, mint az előttem szóló, csak néhány pontban szeretnék reagálni az egyházzal kapcsolatosan elhangzottakra.

Amikor a miniszterelnök úr arról szólt, hogy nem az egyház és állam szétválasztása, hanem az egyház és állam együttműködése van napirenden, akkor nem tett mást, mint idézte a parlament által elfogadott kormányprogramot, idézte a Fidesz választási programját, amelyről önök azt szokták állítani, hogy a kormány nem tartja be, nem aszerint munkálkodik, amikor pedig betartja és aszerint munkálkodik, akkor az a baj, hogy azt teszi, amit megígért. Számunkra valóban nem az a cél, hogy az állam és az egyház szétválasztását hangsúlyozzuk, főleg nem egy olyan időszakban, amikor itt tartom a kezemben a történelmi egyházakkal való állami megállapodást, amely nem az összes, csupán a vatikáni, a szentszéki megállapodást követő megállapodások összessége.

Azt elfelejtette elmondani képviselő úr, amit bizonyára pontosan tud, hogy a hittanoktatás összegének megállapodásba való bevonása kizárólag a katolikus egyházra vonatkozott, hiszen vele volt megállapodása a kormányzatnak, szemben az összes többi egyházzal. Itt kell pontosítanom, hogy a mai kormánypártok éppúgy elmondták, hogy a protestáns egyházak számára kedvezőtlen egy generális elv alkalmazása, hiszen más és más tulajdoni és hitéleti szerkezet alakult ki éppen a felekezetek különbségéből adódóan. Tehát nemcsak hogy szükséges, hanem muszáj kiegészítenie a kormánynak a hittanoktatás forrását ahhoz, hogy valamennyi történelmi egyház gyakorolni tudja ezt a hivatását, és ehhez az államtól megfelelő forrást kapjon.

Ami a második 1 százalékot illeti: valóban nem célja a kormánynak, hogy az állam és az egyház pénzügyi köldökzsinórja lazuljon - ahogy ön fogalmazta; mondjuk inkább úgy egész pontosan, hogy elszakadjon, hiszen a köldökzsinór nehezen tud lazulni -, pontosan az a cél, hogy azokhoz a közfeladatokhoz, amelyeket az állam, illetve a kormányzat az alkotmányos berendezkedés figyelembevételével elismer közfeladatnak, megfelelő forrást biztosítsunk. Éppen eleget láttuk az elmúlt években azt, hogy folyamatos feladat-átruházás volt a legkülönbözőbb szervezetekre, és ehhez a megfelelő forrás nem volt biztosítva.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy 11 százalék nyilatkozott adójának második 1 százalékáról és hogy ez milyen kevés, hadd említsem meg Olaszországot, ahol egyetlen voks elegendő. Nem kell megnevezni azt, hogy hány százalékot adna át az adott egyház számára, azt arányosítja a kormányzat és az alapján adja a támogatást. Tehát szó sincs arról, hogy bárki el akarná szakítani ezt a bizonyos köldökzsinórt. Azt gondoljuk, hogy ezekkel a külön megállapodásokkal, járadék-kiegészítésekkel mindazt a méltánytalanságot, amit az elmúlt évtizedekben elkövettek - kérem a különböző kormánypártok tagjait, nehogy véletlenül magukra vegyék ezt a korábbi időszakból; évtizedek méltánytalanságáról van szó -, itt az ideje egy olyan időszakban, amikor nemcsak a magyar államiság, hanem a kereszténység felvételének ünnepe elkövetkezik, akkor ezt biztosítsuk az egyházak számára, megpróbáljuk orvosolni ezt a méltánytalanságokat, hogy lehetőséget biztosítsunk mind az egyházak, mind az egyházakhoz kötődő nem hívők, mind pedig a hívők számára a méltó ünneplésre. Jól tudjuk, hogy elmúlt években is fillérekből és forintokból szedték össze a templomok tatarozására a pénzt, amit korábban meg sem tehettek.

Mi úgy gondoljuk, ha egyszer elismerjük, hogy ez a nemzeti kulturális örökség, valamint a nemzeti kincs része, akkor ehhez hozzá kell járulni. Szeretném megnyugtatni, nemcsak ennyivel fogunk hozzájárulni, hanem sokkal több pénzzel, mert a millenniumra szánt források egy részét - egy bizonyos 7,1 milliárd forintos csomagot, amely kifejezetten műemlékek felújítására szolgálna - abból ezt mindenképpen szeretnénk kiegészíteni. Sőt, még ezen kívüli források is vannak a költségvetés különböző fejezeteiben.

Többen felvetették a hittanoktatás finanszírozásának kérdését is. Szeretném azt is elmondani, lehet, hogy a hittanoktatást bizonyos egyház számára elismerte a korábbi kormányzat, azt egy megállapodás alapján beolvasztotta a finanszírozás rendjébe, de arról elfeledkezett, hogy például az egyházi felsőoktatási intézményeknek az 1997 előtti megállapodások szerinti pénzeket kifizesse, hogy ne kerüljenek olyan lehetetlen helyzetbe, amilyenbe az egyházi felsőoktatási intézmények kerültek.

(22.00)

Úgy gondoljuk, hogy ezt is kötelessége egy magára valamit adó kormánynak orvosolni.

Én azt hiszem, tisztelt képviselő úr, és nagyon örültem, hogy ez is elhangzott, hogy nem vitatja az egyház egyébként igen fontos szerepét mind a társadalomban, mind a magyar kultúrában. Én azt hiszem, hogy csak kifejezetten örülni lehet annak, nemcsak nominálisan, hanem reálértékben is egy igen jelentős növekedés az, amelyet az egyház mind a tárgyi, mind pedig a szellemi örökségének továbbvitelére fordíthat, azt hiszem, a magyar társadalom egésze érdekében. (Szórványos taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu