SIMON JÓZSEF (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kósa képviselőtársam utolsó mondatához szeretném a hozzászólásomat fűzni. Azt mondta képviselőtársam, hogy radikálisan mást kell csinálni, mert ez a rendszer így nem működik jól. Úgy gondolom, az nem elégséges célkitűzés, hogy radikálisan mást. Ha radikálisan jobbat akarna csinálni a kormányzati oldal, akkor ezeket a javaslatokat az ellenzék oldaláról alighanem nem érnék kritikák, ha arról szólna a történet, hogy a kormány javaslatára most a parlament alanyi jogúvá teszi a családi támogatásnak ezt a formáját, s nem arról szólna a történet - azt hiszem, ki kell mondanom -, hogy egy elitista szemlélet alapján megosztja a családi támogatási rendszert olyan értelemben, ahogy ezt Göndör István képviselőtársam világosan kifejtette, hogy a rosszabb helyzetűek járnak rosszul amiatt, hogy a családi pótlék egy része iskoláztatási támogatássá válik.

Természetesen ebben a helyzetben gyermekeink, akik tanköteles korúak, meg fogják kapni a családi pótlékot, annak azt a szerény formáját, amennyire a kormányzati oldal a helyzetet érettnek találta, miközben az aluliskolázott, a jogaikat nem kellően ismerők, a kulturális szintben nem túlságosan magasra emelkedett rétegek elesnek ettől a lehetőségtől, mert nincsen alanyi jogú családi pótlékuk, iskoláztatási támogatásuk van, ha az érdekfelismerő képességük elég fejlett ahhoz, hogy legalább utólag rájöjjenek arra, mégiscsak el kellene küldeni a gyereket iskolába. Tehát a rendszer radikálisan rosszabb, mint az eddigi, s nem azért, mert az iskoláztatási támogatás rossz elgondolás, hanem mert ez a családi pótlékkal van egybevetve, s a családi pótlék rovására van kiszabva.

Köszönöm szépen a szót.

Forrás: parlament.hu