DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csupán egyetlenegy részkérdésével foglalkoznék ennek a törvényjavaslatnak, mégpedig az üzletek bezárásával kapcsolatos 4. §, illetőleg 5. § előírásait elemezvén azzal a módosító indítvánnyal kapcsolatosan, amelyet benyújtottam, és amely jelenleg 6., 9., 13. és 17. szám alatt érhető el. Ez a módosító indítvány éppen hogy konstruktív jellegű volt. Azt célozta, hogy azok a nagyon komoly jogi aggályok, amelyek a törvényjavaslatban találhatóak, e módosítvány által kiküszöböltek legyenek.

Milyen aggályok merülnek fel? Nemcsak az, hogy esetleg államigazgatási jogkörben okozott kárért felelősség terhelné az államot, amennyiben jogellenesen zár be üzletet, pontosabban nem lehet utóbb bizonyítani, hogy itt bűncselekmény, illetőleg szabálysértés történt. Valóban igaz: a törvényi megfogalmazás olyan a javaslatban, hogy ennek alapján közvetlenül nem lehet kártérítési eljárást indítani, ám tegnap megjegyeztük többen is az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy éppen a törvény jogbizonytalanságot okozó volta miatt ez az előírás valószínűleg nem állna ki egy alkotmányjogi panaszt. Tehát a jegyző esetleg mentesülhetne a felelősség alól, de semmiképpen nem mentesülhetne a felelősség alól maga a törvényhely, amely ilyen magatartásra a hatóságok részéről lehetőséget biztosít.

Éppen e jogi hiba kiküszöbölését szolgálja az előterjesztett módosító javaslat. Célja az, hogy érvényesítse egyfelől az arányosság és a fokozatosság követelményét, másfelől pedig garantálja a jogbiztonság érvényesülését. Az általam előkészített és benyújtott módosító indítvány nem kívánja sokkal könnyebb helyzetbe hozni az üzlet üzemeltetőjét, mint a törvényjavaslat, ám valamiféle fokozatosságot megállapít, és a legsúlyosabb szankciókat csupán bizonyítottság esetén javasolja alkalmazni.

A módosító indítvány lényege az, hogy amennyiben megindul egy büntető-, illetőleg szabálysértési eljárás az üzlet üzemeltetőjével szemben, akkor kizárólag közrendvédelmi bírság kiszabására nyíljon lehetőség. Ez is nagyon kemény szankció, 500 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a javaslatban és a hivatalos beterjesztett törvényjavaslatban is a közrendvédelmi bírság összege. Ezt a közrendvédelmi bírságot a módosító indítvány szerint akkor is ki lehet szabni, ha nem történt - az utólagos eljárás lefolytatása eredményeképpen - bűncselekmény, illetőleg szabálysértés megállapítása jogerős határozatban. De az már túlzottan erős szankció lenne, hogy ilyenkor a jegyző bezárathatja az adott üzletet.

Meg kell azt is jegyeznem, hogy a jegyző számára biztosított diszkrecionális jogkör nyomás alá helyezheti a jegyzőket éppen a szervezett bűnözésben részt vevők oldaláról, s emellett az a szabályozási megoldás, hogy a bezárás kiváltható lenne közrendvédelmi bírsággal, felvetheti a rendőrségi korrupció erősödésének a lehetőségét is. Éppen ezért a pontos jogi szabályozás érdekében azt javasolom a jelen levő politikai államtitkár úrnak, hogy a módosító indítványt fontolja meg, hiszen az egyben a jelenlegi megoldásnál sokkal jelentősebb mértékben garantálná a jogbiztonságot is. Csupán abban az esetben nyílna lehetőség ideiglenes bezárásra, ha újabb eljárás indul, és végleges bezárást a módosító javaslat csak abban az esetben tenne lehetővé, ha ismételten megállapítanák jogerős ítélettel, illetőleg határozattal a bűncselekmény elkövetését, illetőleg a szabálysértési cselekmény elkövetését.

(18.40)

Vitathatatlan, van igény arra, hogy azokat az üzleteket, amelyek a szervezett bűnözés számára esetenként hátterül szolgálnak, zárják be. Meg kell azonban jegyeznem Gál Zoltán képviselőtársamhoz hasonlóan, hogy nagyon sok esetben az üzletekben elkövetett bűncselekmények teljesen függetlenek a szervezett bűnözéstől. Az a tény, hogy az üzlet szolgáltatását igénybe vevő sérelmére önbíráskodást, csalást vagy kifosztást követnek el, még nem jelenti azt, hogy az adott üzlet vagy annak üzemeltetője kapcsolatban lenne a szervezett bűnözéssel, mint ahogy erre a belvárosi példák is megfelelő illusztrációul szolgáltak, nem lehetett bizonyítani, hogy itt szervezett bűnözésről volt szó, arról lehetett beszélni, hogy egyes alkalmazottak, illetőleg tulajdonosok jogellenes, esetenként "visszaesően" jogellenes magatartást tanúsítva jártak el.

Tehát a módosító indítványnak nem az a célja, hogy mentesítsen a felelősség alól, nem is az a célja, hogy a törvény szigorát - amennyiben ez indokolt szigor - enyhítse, hanem az a célja, hogy érvényesítse a jogállamiság elveit ebben a törvénycsomagban.

Meg kell azt is jegyeznem, hogy ezeknek az elveknek természetesen nemcsak az ilyen államigazgatási jogi jellegű rendelkezésekben, hanem a törvény egészében érvényesülniük kellene. Abban az esetben partner a Magyar Szocialista Párt ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásához, ha sikerül kiküszöbölni azokat az alkotmányosan is aggályos rendelkezéseket a tervezetből, amelyek akár az adatvédelem szempontjából, akár más szempontból nem tűnnek a jogállamiság elvével egyezőnek. Önmagában az a tény, hogy a rendőrség számára nagyobb hatáskört biztosítunk, hogy a prostituáltakat meghatározott zónákba kényszerítjük, hogy az üzleteket bezáratjuk, még nem jelenti azt, hogy valóban érdemben harcolunk a szervezett bűnözéssel szemben. A szervezett bűnözés elleni küzdelem alapvetően ugyanis nem jogalkotási, törvényalkotási kérdés, hanem politikai szándéknak is a kérdése. A politikai szándék a döntő abban, hogy sikeres legyen ez a küzdelem.

Ami pedig a megörökölt szervezett bűnözést illeti, mely ezt a kormányt terheli - mint erre Juharos Róbert képviselőtársam utalt -, ehhez csak azt a megjegyzést tudnám fűzni, hogy 1994-ben a Horn-kormány is igen súlyos örökséget vett át ezen a téren.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu