MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban hangsúlyozni szeretném: a vasúti személyforgalom növekedését kívánjuk elérni. A magyar közlekedéspolitika jelentőségének megfelelően kezeljük a vasúti közlekedést. Kiemelt célként jelöljük meg a vasúti szállítás részaránya csökkenésének megfékezését, majd megállítását. Mindez nem csekély feladat, hiszen a nyugat-európai országokban ez az arány rosszabb a magyarországinál.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a környezetkímélő vasúti szállítás színvonalának megőrzésére. Ilyen irányba mutató lépéseket kér számon a képviselő úr egy-egy konkrét területre vonatkozóan. Ezekre a feltett kérdések sorrendjében a következőket tudom mondani.

A MÁV Rt. mint önállóan gazdálkodó vállalat, pénzügyi lehetőségének függvényében dönt marketingpolitikájáról. Szolgáltatásait évente száznál több hazai és külföldi kiállításon népszerűsíti. A vasúttársaság reklámanyaga megjelenik belföldi és az országhatáron túli folyóiratokban is. Például a Cash Flow-ban, a Budapest Business Journalban, a Napi Gazdaságban és a megyei lapokban. A társaság a televízióban, a rádióban valóban nem hirdet, mert ez több tíz vagy akár százmilliós ráfordítást jelentene, ami nincs arányban a várható forgalomnövekedéssel.

A határállomási tartózkodással kapcsolatban pedig a részvénytársaság célja, hogy valamennyi nemzetközi vonaton menet közben történjen az útlevél- és vámvizsgálat, megszüntetve ezzel a várakozást. A határ- és vámőrség egyetért az elképzeléssel, jelenlegi létszámuk azonban még nem teszi lehetővé a közeli bevezetést.

A belföldi személyszállítási díjakat a hazai fizetőképes kereslet figyelembevételével miniszteri rendelet szabályozza. A vasút bevételkiesését a kormányzat éves szinten ebben az évben 41 milliárd forint termelési támogatással kompenzálja. A nemzetközi vasúti utazáshoz a kormányzat nem ad állami támogatást, sem az utas, sem a vasúttársaságok részére. Ezeket a díjakat a vasút az önköltség figyelembevételével állapítja meg. A MÁV Rt. nemzetközi forgalomban alkalmazott díjszintje az európai középmezőnyhöz tartozik. A vasutak a nemzetközi díjkedvezményeket két- vagy többoldalú megállapodások alapján határozzák meg. Ezzel lehetővé teszik, hogy a meglehetősen magas nemzetközi díjak ellenére a képviselő úr által is említett 30-70 százalékos kedvezménnyel minél többen vegyék igénybe a vasutat.

Nemzetközi vasúti menetjegyet több mint 100 vasútállomáson, utazási és menetjegyirodában lehet vásárolni. A jegyvásárlás további megkönnyítése végett a MÁV Rt. a jegykiadási rendszer korszerűsítésén dolgozik. A több mint 5 milliárd forint értékű beruházás eredményeként mintegy 400 pénztárgéppel lesz lehetőség a belföldi és a nemzetközi menetjegyek kiadására, a helyfoglalásra és az elektronikus díjszabási és menetrendi felvilágosításra. A fejlesztés alatt álló rendszer a fejlett európai vasutak színvonalának megfelelő szolgáltatást nyújt majd.

Ebbe a komplex rendszerbe a képviselő úr által is említett Elvira számítógépes információs programot is integrálják. A program jelenleg CD-n az állomásokon és a menetjegyirodákban megvásárolható. Az érintőképernyős változat kísérleti jelleggel működik a budapesti közönségszolgálati irodában, Budapest Déli pályaudvaron és Szeged állomáson. Jövőre pedig ötven érintőképernyős készülék üzembe helyezése várható a MÁV Rt. hálózatán.

Úgy gondolom, hogy a képviselő úr konkrét kérdéseire elmondottak is érzékeltetik, hogy a vasúti személyszállítás felzárkóztatása érdekében, ha szerény mértékben is, de történtek lépések. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nem elég a társaság valóban versenyképessé tételéhez. Ennek eléréséhez hosszabb időszakra van szükség, amelynek lerövidítéséhez a rendelkezésünkre álló keretek között mindent meg fogunk tenni.

Kérem a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu