KELETI GYÖRGY, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a nemzetbiztonsági bizottság két ízben is tárgyalta ezt a törvényjavaslatot. Azt is szeretném elmondani, hogy sajnálatos módon a második alkalommal, amikor az adatvédelmi biztos került meghívásra a bizottság elé, akkor a kormánykoalíció képviselői ügyrendi javaslattal az ottani tájékozódást, vitát befejeztették, vagyis magyarán: csak az adatvédelmi biztosnak volt módja és alkalma elmondani a véleményét. Időnk - pontosan az ügyrendi javaslat miatt - nem volt arra, hogy kérdéseket tegyünk fel, vagy alaposabban megtárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot az adatvédelmi biztossal.

Ezt én azért tartom fontosnak kiemelni, mert a nemzetbiztonsági bizottságban nem az első alkalom, amikor ügyrendi javaslattal vitákat zárnak le, vagyis ez a mostani példa is azt mutatta, hogy a kormány a bizottságon belül túlzottan nagy vitát nem akart lefolytatni.

Ahogy Kovács Zoltán képviselőtársam nagyon helyesen mondta, a bizottság persze megtárgyalta ezt a kérdést, felvetődtek bizonyos kérdések és aggodalmak azzal kapcsolatosan, hogy a törvény milyen módon foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek például a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörét is érintik, vagyis mindenekelőtt a nemzetbiztonsági szolgálatok, a titkosszolgálati eszközökkel gyűjtött adatok vagy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál levő adatok átadásával kapcsolatos problémák voltak a középpontban.

A kisebbségi vélemény tulajdonképpen úgy foglalható össze ebben a kérdésben, hogy a törvény nem mondja meg világosan, milyen adatokat kik vehetnek át - hiszen a nemzetbiztonsági törvény szabja meg, hogy a szolgálatok kiknek adhatnak át adatot -, vagyis lesz-e olyan törvény, amely biztosítja a szolgálatok számára ezeknek az adatoknak az átadását.

Szeretném elmondani, hogy a mi egyik legfontosabb aggályunk az volt, hogy ezen törvény bizonyos passzusainak kétharmados határozattal kellene megszületniük, hiszen ahogy itt elhangzott, a rendőrségről szóló törvény, de a nemzetbiztonságról szóló törvény is kétharmados törvény, vagyis ha bizonyos, újonnan felálló szervek számára jogosítványt adunk, amely ezeknek a törvényeknek az alapján kellene hogy megszülessen, akkor ez a fajta jogosítvány is kétharmados szavazást igényelne.

Mindjárt elmondok egy példát, hogy valószínűleg a kormányzat is érzi ezt a kérdést, illetve ennek az összefüggésnek a fontosságát, mert szinte ezzel a törvényjavaslattal egy időben adták be a nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslatot is, ahol nagyon helyesen, amikor ezt a felügyeletet felhatalmazzák bizonyos jogosítványokkal, lehetőségekkel információk átvételéről, nemzetbiztonsági szolgálatokról, akkor ott igenis a kormány javaslatában a nemzetbiztonsági törvény módosítására is sor kerül, és ott kétharmados szavazásról van szó.

Ha tehát az ember egymás mellé állítja ezt a két törvényjavaslatot, akkor nagyon világosan kitűnik, mi a cél. Egyrészt a nemzeti biztonsági felügyeletről benyújtott törvényjavaslatnál - amely alaposan előkészített volt, bár néhány módosító javaslatot kértünk és el is fogadtunk, amelyet beadtak koalíciós képviselőtársaink - igenis megvan a kétharmados lehetőség. Ez a törvény viszont kapkodva készül, úgy készül, hogy január 1-jén kész kell hogy legyen, hiszen ahogy ezt a miniszterelnök úr mondta, ha nem lesz hivatal, nem lesz a törvényben meghatározott szervezet, akkor nem lesz jövő évi költségvetés.

Szeretném azért mindjárt azt is hozzátenni, hogy számomra megdöbbentő, hogy egy ország költségvetését 240 embertől várják teljesülni, és ebből a 240 emberből is, ahogy a miniszterelnök úr nyilatkozatát hallottam a rádióban, 160 lenne nyomozó, vagyis magyarán 160 ember lesz jövőre ebben az országban, aki a költségvetésünket biztosítani fogja, aki ha nem működhet január 1-jétől, aki ha nem kapja meg azokat a jogosítványokat, amelyeket itt az előttem kisebbségi véleményeket megfogalmazó képviselőtársaim is aggályosnak neveznek, akkor jövőre nem lesz ennek az országnak működőképes gazdasága, hiszen nem lesz költségvetése.

(9.10)

Én azt gondolom, ilyen kijelentéseket rendőrállamokban szoktak tenni, és azért is mondanám, hogy kisebbségi vélemény, mert bizonyára emlékszik képviselőtársam, Kovács Zoltán úr, hogy ezt a véleményemet elmondtam a bizottságon belül is.

Mindezek alapján tehát azt kell mondjam, hogy a bizottság szocialista és szabaddemokrata képviselői, ellenzéki képviselői nem támogatják a törvényt, sem az általános vitára való tűzését, sem alkalmasságát nem mondták ki. Természetesen az ellenzéki képviselők közül a MIÉP-es támogatta ezt a javaslatot, mint minden más alkalommal, most is.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu