VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A feketegazdaságnak az évtized első éveiben történt térnyerése és későbbi kiterebélyesedése nagymértékben veszélyezteti az államháztartás bevételi oldalának teljesülését és okoz károkat a költségvetésnek és ezen keresztül valamennyi, a közterheket tisztességesen viselő állampolgárnak.

Az adó- és járulékcsalási ügyekben az elkövetési értékek az utóbbi években ugrásszerűen emelkedtek, és ugyancsak dinamikus emelkedés tapasztalható az ismertté vált bűncselekmények számában. Ma az adó- és társadalombiztosítási csalások felderítése a vám- és pénzügyőrség feladata, míg az adóval kapcsolatban elkövetett csalás, illetőleg az adó- és járulékkötelezettségekkel összefüggésben elkövetett egyéb bűncselekmények nyomozását a rendőrség végzi.

A vám- és pénzügyőrség nyomozati tevékenységének tapasztalatai azt mutatják, hogy a vám- és pénzügyőrség a hatáskörébe tartozó adókkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények felderítésében gyors és eredményes, azonban az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, jelentős nagyságrendet képviselő adókkal összefüggésben elkövetett ügyek nyomozása sokszor elhúzódik és eredménytelenül zárul. A jelenlegi helyzetben talán mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy a rendőrség erőit fő feladatára, a közbiztonság javítása érdekében teendő feladatok ellátására fordítja. Ennek következtében az adózással összefüggő bűncselekmények nyomozására nem jut elegendő kapacitás, és esetenként hiányzik az a speciális adóztatási szakismeret, amely ezeknek az ügyeknek a felderítéséhez és bizonyításához elengedhetetlen.

A gazdasági bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos feladatok szétparcellázása az eredményesség ellen hat, bonyolulttá, áttételessé teszi az eljárást, és megnehezíti annak megállapítását is, hogy kik felelősek e bűnüldözési feladatok ellátásának eredményességéért. A statisztikai adatokból kitűnően kevés ügyben indul büntetőeljárás, a nyomozás gyakran indokolatlanul elhúzódik, és végül eredménytelenül zárul, nem kerül sor vádemelésre, és végső soron elmarad a tényleges büntetőjogi felelősségre vonás. Enélkül viszont a bűncselekményi tényállások kiüresednek, hiábavalók a tiltó szabályok, és a jogkövető adózók is egyre kevésbé hisznek abban, hogy az adórövidítést rutin szerint elkövető személyeknek tényleges kockázatot kell vállalniuk tetteikért.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fehérgalléros bűnözés elleni küzdelem jelenlegi feltételrendszere minden kétséget kizáróan megérett a változtatásra. Ezért önök egy olyan, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot tartanak a kezükben, amely egy új, hatékonyabb nyomozó hatóság létrehozásával kívánja biztosítani a gazdasági bűnözés visszaszorítását, a nyomozások eredményességének javítását és ezáltal az általános prevenció megteremtését. A fejlett adókultúrájú országok - Ausztria, Németország vagy Hollandia - már néhány évtizede felismerték, hogy az adókikerülések felderítésének hatékony eszköze az adóhatósági nyomozás. Bár az egyes államok egymástól némileg eltérő szervezeti megoldásokat, hatásköröket, eszközrendszert hoztak létre e feladathoz, abban közösnek tekinthetők, hogy felismerték: az adózást érintő jogsértések, bűncselekmények felderítéséhez, bizonyításához különböző szakmák ismeretanyagának egyesítésére, az erők koncentrálására van szükség.

A külföldi tapasztalatokra is figyelemmel a tárgyalás előtt álló törvényjavaslat a gazdasággal kapcsolatos bűnüldözési feladatok ellátására létrehozza az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatóságaként a bűnügyi igazgatóságot, illetőleg annak területi szerveit. Mielőtt bárki félreértené, hangsúlyozni kell, hogy nem az adóztatást, az adóigazgatást kívánjuk kriminalizálni, és a jövőben nyomozó hatósági kényszerintézkedésekkel beszedni az adót. Ez akkor sincs így, ha az előzetes információk alapján az ellenzék és a sajtó részben ezt a látszatot kívánja kelteni. A törvényjavaslat szerint a szabályozás tekintetében és szervezetében is élesen elválik az APEH mint közigazgatási feladatokat ellátó szervezet, vagyis mint adóztató hatóság és az APEH mint nyomozó hatóság. Az állami adóhatóság elsődleges feladata a továbbiakban is az adóztatás lesz, amelyet az APEH a ma hatályos szabályok alapján közigazgatási módszerekkel lát el, míg az APEH nyomozó hatósága bűnüldözési eszközökkel felruházva a hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozását végezné, csakúgy, mint a többi nyomozó hatóság a büntető eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.

Az APEH nyomozó hatósági jogkörrel való felruházásával kapcsolatban elsődlegesen felvetődő kérdés, hogy vajon szükség van-e erre, és biztos-e, hogy ez a megoldást biztosítja a várt eredményt. A válasz egyértelműen igen. Amennyiben elfogadjuk tényként, hogy szükséges javítani a gazdasági bűncselekmények felderítésének eredményességén, akkor két lehetőség közül választhatunk. Az egyik megoldás, hogy javítunk az ügyekben jelenleg eljáró nyomozó hatóságok személyi és tárgyi feltételein. Felhívom azonban szíves figyelmüket, hogy erre az előző kormány már tett kísérletet, amikor a rendőrség gazdaságvédelmi részének megerősítéséhez létszámot és 2 milliárd forintot biztosított. Az eredmény minősít, az eredmények pedig sajnálatos módon elmaradtak. A nyomozati munka e területen nem lett látványosan hatékonyabb. A másik lehetőség - és ezt tartalmazza a törvényjavaslat - egy olyan nyomozó hatóság létrehozása, amely speciálisan erre a területre szakosodik, rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges adóztatási és büntetőeljárási ismeretekkel, valamint eszközrendszerrel.

Tisztelt Országgyűlés! Az APEH nyomozó hatósági feladatait többen a magánszférába történő, eddig nem létező, indokolatlan és túlzó állami beavatkozásként értékelik. Ezzel összefüggésben szeretném felhívni a figyelmet a következőkre: az önök előtt lévő T/458. számú törvényjavaslat semmilyen új jogintézményt, eddig nem létező hatósági jogosítványt nem szabályoz és nem ruház az APEH nyomozó hatóságára.

(8.10)

Csak és kizárólag olyanokat, amelyek az adózással összefüggő bűncselekmények nyomozása során az ügyekben a hatályos szabályok szerint eljáró nyomozó hatóságokat jelenleg is megilletik. A törvényjavaslat semmi mást nem tesz, mint hatáskört telepít át a rendőrségtől és a vám- és pénzügyőrségtől az APEH nyomozó hatóságához a meglévő eszközrendszerrel együtt.

Az új nyomozó hatóság kényszerítő eszközökkel történő felruházása kapcsán többen azon véleményüknek adtak hangot, hogy a fehérgalléros bűnözőkkel szemben nincs és nem is lehet szükség ilyen jellegű eszközök alkalmazására.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az adóelkerülés és az adócsalás egyes elképzelésekkel ellentétben nem feltétlenül békés műfaj, és nem azonos az intellektuális bűnözéssel, hiszen természeténél fogva kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. Számolnunk kell azzal, hogy az adónyomozás ezzel az elkövetői körrel is szembekerül. Úgy gondolom, nem várható el, hogy az adónyomozó, megfosztva minden, adott esetben testi épségének megóvásához szükséges kényszerítő eszköztől, végezze munkáját. A nyomozó hatóságnak természetesen adhatunk feladatokat a szükséges eszközök nélkül is, ilyen esetben azonban semmiképpen nem várhatunk értékelhető eredményt.

A kényszerítő eszközök alkalmazásának joga - sokak félelmeivel ellentétben - nem azt jelenti, nem is jelentheti azt, hogy az eljáró adónyomozó akárkivel szemben, akármikor élhet ezekkel az eszközökkel. Erre csak akkor, olyan mértékben és formában kerülhet sor - a jelenlegi szabályokkal teljes mértékben megegyezően -, amit a gyanúsítottak magatartása megkíván. Az APEH nyomozó hatóságának eljárása ugyanolyan törvényi korlátok közé szorított lenne, mint a többi nyomozó hatóságé, és a törvényességi felügyeletet az APEH nyomozó hatósága felett csakúgy, mint a többi nyomozó hatóság felett, az ügyészség gyakorolná.

Az APEH nyomozó hatóságának jogosítványaival összefüggésben felmerült másik aggályos pont a rendőrségről szóló törvényhez kapcsolódik. A törvényjavaslat a rendőrségről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire hivatkozással az adónyomozó hatóságot titkos információgyűjtésre jogosítaná fel. A rendőrségről szóló törvény kétharmados törvény, ezért felmerült kifogásként, hogy az adónyomozó hatóság titkos információgyűjtésre való feljogosítása a rendőrségről szóló törvényre hivatkozással szintén csak a parlament kétharmados döntésével lehetséges. E felvetéssel kapcsolatban a kormány határozott álláspontja az, hogy e szabály elfogadásához elegendő az Országgyűlés egyszerű többséggel hozott döntése. Az alkotmány szerint ugyanis sem új nyomozó hatóság létrehozásához, sem annak a rendőrségről szóló törvényben szabályozott eszközökkel való felruházásához nincs szükség kétharmados szabályozásra. A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához szükséges a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata. Ez esetben ezek a szabályok nem változnak.

Elhangzott az általános vitára bocsáthatóság kérdésében folytatott vitában, hogy azért kell a kétharmad, mert a titkos információgyűjtés kapcsolatban áll a nemzetbiztonsági tevékenységgel. Ha ezt az érvet elfogadjuk, a költségvetési törvénynek azokat a szabályait, amelyek e feladatok finanszírozását biztosítják, szintén kétharmaddal kellene elfogadni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A sajtóból bizonyára mindannyian értesültek dr. Majtényi László adatvédelmi biztos úrnak a törvényjavaslat adatkezelési szabályaival kapcsolatos kifogásairól. Igaz, a szabályok mintájául a rendőrségi törvény szolgált alapul, amelyet a biztos úr nem kifogásolt. Az adatkezelési szabályok a törvényjavaslat rendkívül fontos részét képezik, ezért elengedhetetlen, hogy a szabályok adatvédelmi szempontból is kielégítőek legyenek. Ezért úgy vélem, meg kell kérnem önöket, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog maradéktalan érvényesítése érdekében szükséges szabályozás kialakításában nyújtsanak segítséget. Konstruktív részvételüket a parlamenti vitában mind az adatvédelmi, mind a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseit illetően előre is köszönöm.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők soraiban.)

Forrás: parlament.hu