BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon örülök annak, hogy Surján László képviselőtársunk fölidézte azt, hogy 1994-ben ő amellett lépett föl az Országgyűlésben, hogy meg kell adni a törvény szerint járó nyugdíjemelést. Annak ellenére tette ezt, hogy akkor senki nem volt az országban, aki azt mondta volna, hogy a magyar gazdaság stabil, hogy a magyar gazdaságban kiegyensúlyozott növekedés folyik, és az egész világ példájára járhat a magyar gazdaság helyzetének. Ezt akkor nemcsak a kormány nem mondta, hanem még az ellenzék sem. Ha így van, Surján képviselő úr, akkor most, amikor a magyar gazdaság helyzete minden bizonnyal jobb, mint '94-ben volt, ön miért nem ragaszkodik a törvény szerinti nyugdíjemeléshez? Rendben van, nem januártól, de legalább szeptembertől, ahogy '94-ben kompromisszumként mondta.

A másik megjegyzésem pedig Mádi László képviselő úrnak szólt, aki ismét értetlenkedett afölött, hogy az ellenzéki oldal a nyugdíj esetében azt mondja, hogy mindenkinek jár az a nyugdíjemelés, és nem fogadja szívesen a szociális szempontú megkülönböztetést, ugyanakkor az adótörvények esetében meg az alacsony jövedelműek adóterhei miatt aggodalmaskodik.

(15.50)

Azt hiszem, ha esetleg a nem közgazdász politikusok, mondjuk, a miniszterelnök úr ezzel nincs is tisztában, Mádi képviselő úr a költségvetési bizottságból biztosan tudja, hogy a nyugdíj biztosítás, ahol tehát a befizetett járulék után jár az ellátás. Az adónál, a családi pótléknál meg az egyéb juttatásoknál lehet legitim módon érvényesíteni a szociális szempontokat, a nyugdíjnál legfeljebb többletet adhat az állam, ha a költségvetésből tudja finanszírozni, de a biztosítási elv szerint járó juttatásokat nem veheti el. Mádi képviselő úr ezt biztosan jól érti, ha nem is érti mindenki a frakciójában.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu