DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Két olyan törvényjavaslat részletes vitája zárult le, amely fontos része a bűnözéssel szembeni jogalkotásunknak. A büntető törvénykönyv módosítása megteremti az állami fellépés jelenleginél szigorúbb eszközrendszerét, a büntetőeljárási törvény módosítása pedig alapvetően azt szolgálja, hogy az eljárásban senki ne legyen kiszolgáltatott. (Folyamatos zaj.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyvvel kapcsolatos részhez a vitában elhangzottak ugyanakkor alátámasztották a kormány számára, hogy mind a kormány szándéka, mind annak normaszövegbe foglalása helyes volt. A 93 paragrafusból álló törvényjavaslatra összesen, a kapcsolódó és a bizottsági módosító indítványokkal együtt 86 módosító javaslat érkezett. Ezeknek 26 százaléka, összesen 22 javaslat pontosító, illetve koherenciazavarokat kiküszöbölő módosító indítvány volt, közel fele, 37 javaslat a kábítószerrel visszaélés új szabályozására vonatkozó mindössze három szakasznak a módosítását célozta, és 27 javaslat volt az, amely egyéb, nem a kábítószerhez kapcsolódó érdemi kérdéseket vetett föl.

Elmondhatom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvényjavaslat rendelkezéseinek több mint kétharmadát módosító javaslatok egyáltalán nem érintették. Ezért hivatkoznék arra, hogy ez a törvény bizony alátámasztotta a kormány szándékát, alátámasztotta azt, hogy ennek a megváltoztatása bizony helyes volt. A kormány összesen 28 módosító javaslattal értett egyet, minden olyan módosító javaslatot támogattunk, amelyik a pontosabb megfogalmazásra szükséges összefüggések megteremtésére utalt. Ezúton is szeretném megköszönni pártállásra tekintet nélkül képviselőtársaimnak a módosító indítványokat.

A törvényjavaslat két lényeges változást jelent. Az egyik a kábítószerrel visszaélés kapcsán merült föl, a másik az életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozik. Az egész vitát végigkísérték a kábítószerrel visszaélésre vonatkozó részben az egyoldalú, a tervezett szabályozást sérelmező felvetések. Fura helyzetnek lehettünk részesei, hiszen egyfelől az ellenzők nyíltan nem vállalták azt a véleményt, hogy a kábítószer legalizálása szükséges, másrészről azonban olyan feltételek kiépítését követelték meg, ami biztosíthatta volna, hogy egy büntetőjogi tiltást megszegő személlyel szemben ne lehessen eljárni. Ez nyilvánvalóan egy fából vaskarika helyzetet jelent; vagy a tiltásra nincs szükség, vagy tudomásul kell venni a büntetőjogi szabályozás következményeit.

A kormány szakmai szempontból indokoltnak tartja, ha nem az anyagi büntetőjogi körben bővíti az elterelés lehetőségeit. Ezt csak olyan körre lehet fenntartani, ahol az valóban indokolt. Kifejezetten ilyen a kábítószerfüggő személye, illetve az általa elkövetett magatartások. Az ennél általánosabb elterelési lehetőség biztosítása sem idegen a büntetőjogtól. Ezt a vádemelés elhalasztása, vagyis az eljárási jog mérlegelési lehetősége képes biztosítani. Ebben a körben az ügyésznek módja van arra, hogy konkrét magatartási szabályok előírásával, illetőleg a betartásának figyelemmel kísérése mellett dönthesse el, mennyiben indokolt a büntetőigényt bíróságra vinni. A magatartási szabályok előírása pedig éppen azt szolgálja, hogy a függő fogyasztó oda kerülhessen, ahol a sorsa a legjobb szakértelem szerint intézhető, megelőző és gyógyító kezelés alá.

Ha összevetjük az ellenzéki képviselők által tett javaslatokat az elfogadás előtt álló szöveggel, könnyen észlelhetjük, hogy helyesen döntöttek a bizottságok, amikor a Frajna Imre, Csáky András, Horváth László és Tímár György képviselők által közösen benyújtott módosító javaslatot támogatták.

A másik terület az életfogytig tartó szabadságvesztést érintette, ahol a törvényjavaslat lényeges változást jelent. Ebben a körben a kormány eredeti szándékával megegyező, ezért támogatandó volt Bánk Attila és képviselőtársai javaslata, miszerint az el nem évülő bűncselekmények tekintetében az általános húsz év eltelte helyett harminc év elteltében határozza meg a feltételes szabadlábra helyezés megvizsgálásának legkorábbi időpontját, természetesen csak akkor, ha a bíró eleve nem zárja ki a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét.

A másik előttünk fekvő törvényjavaslat a büntetőeljárási törvény módosítását jelenti, melyre szükségképpen azért volt lehetőségünk és kötelességünk, mert a büntető jogszabályok is módosultak. Ezek között néhányat szeretnék kiemelni: az új Be. előírása alapján a tanúvédelemmel és a fedett nyomozóval összefüggő rendelkezések beiktatását; az alkotmánybírósági határozat előírása alapján az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok hozzáférhetetlenségi szabályai változtak; a nem elkövető tulajdonos visszaperlési lehetősége az elkobzással érintett tulajdonát illetően, tekintettel egyfelől az elkobzás módosuló Btk.-szabályaira, illetve az Alkotmánybíróság előtt már hosszabb ideje meglévő indítványokra, a büntetés-végrehajtás elhalasztására vonatkozó rendelkezések részletes törvényi szintű szabályozására.

(12.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőeljárási törvény módosítása 53 paragrafusból álló törvényjavaslat, és összesen 43 módosító javaslat érkezett. Ezek 17 százaléka pontosító, 9 százaléka érinti a kábítószerrel visszaélés új szabályozásával összefüggésben meghozott rendelkezéseket, és 14 százaléka összhangot teremt az ítélőtáblák működése megkezdésének elhalasztására vonatkozó javaslatokkal. A maradék 60 százalék pedig olyan, ami egyéb érdemi kérdéseket vet fel.

Ebből a kormány 25 módosító indítvánnyal értett egyet; ez azt jelenti, hogy az érdemi módosító javaslatok kétharmadát ebben a körben nem támogatta, és ennek oka elsősorban abban kereshető, hogy olyan módosítások sora merült fel, amelyek befogadása eljárási rendünktől teljesen idegen lett volna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hiszem, hogy a parlamenti vita alapvetően mindkét törvényjavaslatnak használt, eredményeként olyan megoldások születtek, amelyek szakmailag vállalhatók, és megfelelnek a kormány eredeti szándékának. Ha önök is úgy gondolják, tisztelt képviselőtársaim, akkor '99. március 1-jén hatályba léphet a büntető törvénykönyv egyik legnagyobb terjedelmű és jelentőségű módosítása; ehhez kérem egyetértő támogatásukat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu