BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1995 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény alapján a Közbeszerzések Tanácsa második alkalommal számol be az Országgyűlésnek a törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Az 1997. évi beszámolónk a közbeszerzési gyakorlat meghonosításának, a szélesebb körű működés biztosításának évéről szól. A közbeszerzési eljárások számának a megelőző évhez viszonyított több mint 35 százalékos növekedése, a közbeszerzések értékének megkétszereződése egyaránt azt jelzik, hogy a közbeszerzés rövid két év alatt, több mint öt évtizedes szünet után lényegében polgárjogot nyert hazánkban.

A közbeszerzések számszerű alakulása jól tükrözi a folyamatot. Az 1996. évi 3200 eljárással szemben 1997-ben több mint 4300 eljárást írtak ki a gazdaság szereplői. A közbeszerzések értéke a '96. évi 150 milliárd forintról csaknem 300 milliárd forintra nőtt. Nőtt a jogvitás esetek száma is. A döntőbizottság 243 esetben hozott állásfoglalást. A vizsgált ügyekből megállapítható, hogy az ajánlattevők elsősorban a közbeszerzési eljárást lezáró döntést sérelmezik, itt válhat ugyanis láthatóvá az ajánlatkérő elfogultsága.

A közbeszerzések értékét tekintve az eljárások valamivel több mint 70 százaléka valósult meg nyilvános formában. A közbeszerzési törvény fő céljai között szereplő nyilvánosság, átláthatóság és a verseny a nyílt eljárásokban érvényesülhet teljes körben. A meghívásos és a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárások - beleértve az úgynevezett gyorsított eljárásokat is -, bár szűkebb körben, de még mindig biztosítanak elfogadható szintű versenyt és nyilvánosságot.

Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a közbeszerzések értékét tekintve az összes eljárás körülbelül 78 százalékánál érhető el a közbeszerzési törvény alapvető célja. A fennmaradó 22 százalék ugyanakkor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások formájában bonyolódik. Itt egyes esetekben már nem is beszélhetünk versenyről, illetve nyilvánosságról, csak az eljárások eredményének közzététele biztosítja utólag a nyilvánosságot.

A tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény csak kivételes esetekben teszi lehetővé. A tanács felmérése szerint az összes tárgyalásos eljárás körülbelül egyharmadára tehető a valóban indokolt esetek száma. A közbeszerzési törvény módosításának előkészítése kapcsán ezért javasolta a tanács a tárgyalásos eljárás alkalmazási feltételeinek megszigorítását.

Közpénzek elköltésénél mindig fenyeget a korrupció veszélye. A korrupció visszaszorításában a csekély nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító eljárások számának mérséklése és az ellenőrzés lényeges erősítése - beleértve a fejezetek felügyeleti költségvetési ellenőrzését is - jelenthet további előrelépést. A közbeszerzések hatékonyságát, a közbeszerzések révén elért megtakarítás összegét nehéz lenne számszerűsíteni. Nyilvánvaló, hogy ez a jelentősebb mértékű vagy az összevont közbeszerzéseknél jelentkezhet elsősorban. A központosított közbeszerzések lebonyolítására kijelölt szervezetek adatai is ezt igazolják.

Az Európai Unió a közbeszerzések révén átlag 3 százalékos megtakarításról ad számot, hasonló mutató nálunk több milliárd forintos megtakarítást jelenthet.

(19.00)

A tanács fontosnak tartja a kis- és középvállalkozások részvételének növelését a közbeszerzésekben. Felmérésünk szerint a központi költségvetési szervek és a közszolgáltatók által kiírt közbeszerzési eljárásokban a kis- és középvállalkozások részvételi aránya 5-10 százalék közé tehető. Az önkormányzati tendereken ez jóval nagyobb arány, 40-50 százalékot is elérhet. A tanács véleménye szerint a részesedés növelését alapvetően gazdaságpolitikai eszközökkel kell biztosítani.

A közbeszerzési törvényben biztosított preferenciális szabályok jelenleg nem működnek megfelelően. A most folyó törvénymódosítás kapcsán ugyanakkor nincs olyan kötelezettségünk, hogy ezeket a szabályokat módosítsuk, illetve iktassuk ki a törvényből. A tanács ezért úgy foglalt állást, hogy a preferenciákat a nemzetközi szerződésekben rögzített határidőkig tartsuk fenn. Amennyiben ennél korábbi időpontban válnánk az Európai Unió teljes jogú tagjává, a tanács sem javasolja átmeneti mentesség igénybevételét.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban röviden kitérjek a tanács néhány, a közbeszerzési törvényben rögzített feladatára. Az 1996-os év tapasztalatai szükségessé tették, hogy a közbeszerzési törvény számos pontjának módosítását kezdeményezzük. A módosítással a gyakorlati alkalmazás és értelmezés elősegítésén túl a törvény betartását kívántuk ösztönözni a nyilvánosság további növelésével, valamint a jogorvoslati eljárások hatékonyabbá tételével. A tanács 1997 folyamán átadta törvénymódosítási javaslatait az Igazságügyi Minisztériumnak. Örömmel vettük, hogy a jelenlegi kormány ez év február 4-én elfogadta a törvénymódosítás tárgyában készült előterjesztést, mely tartalmazza javaslataink túlnyomó részét.

A törvény gyakorlati meghonosodását, a közbeszerzési ismeretek bővülését jelzi az a tény, hogy a gazdaság szereplői részéről mérséklődött az ajánlások kibocsátása iránti igény. Az 1996. évi hattal szemben 1997-ben a tanács két esetben tartotta indokoltnak ajánlás kibocsátását.

Fontos feladatunk a közbeszerzésben résztvevők oktatásának és továbbképzésének elősegítése. A tanács 1997-ben alakította ki oktatási programját, amelynek megvalósítását a Világbank szakmailag és anyagilag is támogatta. A program első szakasza az elmúlt év végén a közbeszerzési oktatók kiképzésével lezárult. Ez reményeink szerint nagyban segít majd a kezdeti időszakra jellemző oktatási szakemberhiányon, ami nehezítette országos szintű és széles körű oktatás megvalósítását.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A tanács minden évben közzéteszi a minősített szállítók listáját, melyre pályázat útján lehet felkerülni. A minősített szállítók száma évről évre bővül, és most már megteremtődött a lehetősége annak, hogy a tárgyalásos eljárásnál lényegesen nagyobb nyilvánosságot biztosító meghívásos eljárást az eddiginél nagyobb számban alkalmazzák az ajánlatkérők.

A Közbeszerzések Tanácsának munkaszervezetei az előkészítő és végrehajtó feladatokat ellátó titkárság, a Közbeszerzési Értesítő kiadásáról gondoskodó szerkesztőbizottság és a jogorvoslati teendőket ellátó döntőbizottság. Az apparátus a '97. év végén mindössze 24 főt foglalkoztatott. A költségvetési támogatás a '96. évi 60 millió forintról '97-ben 30 millió forintra csökkent. A működési kiadások közel 80 százalékát saját bevételből kellett biztosítani, ennek egyetlen forrása a törvény által meghatározott módon a hivatalos lap kiadása.

Bár természetesen nem lehet része az 1997-ről szóló írásos beszámolónak, de megemlítem, hogy 1998-ban a közbeszerzési tevékenység Magyarországon további teret nyert. Nőtt a közbeszerzési eljárások száma, a közbeszerzések értéke pedig immár megközelítette a 400 milliárd forintot.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolónkat fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu