DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság tavalyi, november 19-ei és december 9-ei ülésén tárgyalta a Közbeszerzések Tanácsának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A bizottság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény célja: áttekinthetőbbé, nyilvánossá tenni a közpénzek felhasználását, továbbá biztosítani a közbeszerzések hatékonyságát, s ez a cél a közbeszerzési eljárások többségében teljesült.

Ahogy elnök úr az iménti beszámolójában is említette, a közbeszerzési eljárások számának 1996-hoz viszonyított 35 százalékos növekedése, a közbeszerzések értékének mintegy megkétszereződése azt jelzi, hogy a törvény valóban polgárjogot nyert hazánkban. Az 1997-ben megtartott eljárások számának körülbelül kétharmadát, értékének közel háromnegyedét képviselik a nyílt eljárások. Ez az arányszám elvileg széles nyilvánosságot és nagy átláthatóságot jelent. Ugyanakkor igen magas a tárgyalásos eljárások száma, ezen belül is különösen a hirdetmény nélkül indítottaké, annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény csak kivételes esetben teszi lehetővé.

Valamennyien tudjuk, hogy a közpénzek elköltésénél mindig fenyeget a korrupció veszélye. A vitában megállapítást nyert, hogy a törvény létezése, a közbeszerzési eljárások zöménél biztosított nyilvánosság önmagában is fegyelmező és visszatartó erő volt. A korrupció veszélye azonban így is létezik, erre utal néhány önkormányzati közbeszerzési ügy tapasztalata is.

A közbeszerzések hatékonyságára vonatkozóan nincs pontosan számszerűsíthető adat. A versenyeztetés révén elérhető kiadáscsökkenés elsősorban a nagy volumenű, illetve összevont központosított beszerzéseknél valószínűsíthető. A hazai piac védelmére a törvényben biztosított preferenciális szabályok közül az úgynevezett helyi preferenciák, a kis- és középvállalkozások előnyben részesítésére, a foglalkoztatáspolitika támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére és a környezetvédelem javítására vonatkozóak működtek kimutatható mértékben. Az európai uniós csatlakozás kapcsán a bizottság azt az álláspontot alakította ki, hogy a nemzetközi szerződésekben rögzített határidőig a preferenciákat fenn kell tartani, és működésüket elő kell segíteni.

A bizottsági tárgyalás során is megerősítést nyert, hogy a vitás kérdések rendezésére hivatott döntőbizottsági eljárásnak sajnos nem megfelelő a súlya, hiszen a közbeszerzési döntést követően megkötött szerződés esetén a döntőbizottságnak szankcionálási vagy megsemmisítési jogosítványa nincs, megoldás csak bírósági eljárás keretében érvényesíthető. A bizottság tagjai közül többen is felvetették, hogy az eljárás sok esetben bürokratikus, bonyolult adminisztrációt igényel. A törvény hiányosságaként vetődött fel: az nem határozza meg egyértelműen a közszolgáltató tevékenységek körét, így lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak arra, hogy bármely tevékenységet közszolgáltatónak minősítsenek rendeleteikben, s ennek ellátására valamely szervezetet vagy társaságot kizárólagos joggal, versenyeztetés nélkül is felruházzanak.

A nyilvánosság, az átláthatóság biztosítása érdekében a tanács a törvényben meghatározott feladatainak megfelelően rendszeresen kiadja a Közbeszerzési Értesítőt, évente közzéteszi - mint hallottuk - a minősített ajánlattevők jegyzékét, ajánlásokkal, állásfoglalásokkal, tájékoztatókkal segíti a közbeszerzés szereplőinek gyakorlati munkáját. Szervezi a közbeszerzésben résztvevők oktatását és továbbképzését, tehát feladatát megfelelően ellátja.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság a Közbeszerzések Tanácsának 1997. évi munkájáról szóló beszámoló jelentést egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte, és javasolja a tisztelt Országgyűlésnek annak elfogadását. A határozati javaslat kezdeményezi az átláthatóság, a hatékonyság növelése és az adminisztráció csökkentése érdekében a törvény jobbító felülvizsgálatát, módosítását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

(19.10)

Forrás: parlament.hu