DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! A közbeszerzésekről szóló '95. évi XL. törvény alapvetően fontos, jó törvény, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mint ahogy hallottuk, az értéke két év alatt megkétszereződött, és azt hiszem, a korrupciónak - talán-talán azt lehet mondani - az egyik legfontosabb ellenszere, minden problémájával együtt. A tisztaság, az átláthatóság irányában talán az egyik legdöntőbb lépés volt az elmúlt időszakban.

Megítélésem szerint a Közbeszerzések Tanácsa jól látta el a feladatát, döntő szereplője volt ennek a sikeres kezdetnek - hiszen ez még csak kezdetnek tekinthető -, minden, előbb említett korlátaival, kötöttségeivel és nem kellő lehetőségeivel együttesen. Hatását valóban milliárdokban lehet mérni. Ezt valószínűleg jó lenne megpróbálni jobban kimutatni. Ez egy újabb ösztönzést adna a tanács és az egész eljárás jövőjének.

A nemzetközi visszhang alapvetően jó. Számunkra elsősorban az európai uniós visszhang a fontos. Jövő héten itt, Magyarországon lesz az Európai Parlament és a magyar parlament 11. vegyes bizottsági ülése. Annak a pontnak, amely ezzel is foglalkozik, az Európa Parlament részéről Habsburg Ottó, a mi részünkről szerény személyem lesz a képviselője, ezért röviden elmondanám azt - amit esetleg nem mindenki ismer -, hogy mi az Unió jelenlegi véleménye erről a most elkészült jelentés alapján.

Az Unió igen pozitív hangnemben emlékezik meg ebben a jelenlegi jelentésében a közbeszerzési törvényünkről, annak hatásáról, kifejezetten jónak tartja az átláthatóság és a transzparencia irányába történő lépés tekintetében. A jogharmonizáció egyik jó példájának tekinti, tehát alapvetően harmonizált törvénynek, felsorolván néhány problémát. Ezek a problémák ismertek, és itt lényegében elhangzottak. További szigorítást sürget, különösen a közszolgáltatások szférájában. Ezzel kapcsolatban Latorcai elnök úr, illetve Berényi elnök úr is tett említést elég részletesen. Ezzel nem kívánok foglalkozni, de ez egy alapvető kérdés, a közszolgáltatást - szeretném hangsúlyozni - kétszer is kiemeli. Problémákat halványan felvázol az úgynevezett helyi preferenciák tekintetében. Erről is részletesen szó volt, néhány mondattal ezt még a későbbiekben kiegészítem.

(19.50)

És természetesen, ami ugyancsak elhangzott: az Európai Unió sürgeti a nyílt és meghirdetett tenderek arányának növelését. Itt vitába szállnék Koppánné Kertész Margit képviselőtársammal. Nem tekintem nagyon jó példának és az Európai Unió sem tekinti jó példának a francia 52 százalékos tárgyalásos arányt. Ha ön hallotta volna - nekem szerencsém volt hallani, az Európa Parlament képviselőinek - Madame Cresson volt miniszter asszony meghallgatását, ez a téma konkrétan felmerült, és rendkívüli módon elítélték, miután Madame Cresson éppen azt mondta, hogy az ő köre a francia körből származik, ennek következtében ő bizony nem tartotta ezt olyan mértékben fontosnak, és ebben meglehetősen súlyos elítélésben volt része. Éppen azt mondták, hogy tarthatatlan a francia, igen magas tárgyalásos arány. Én tehát nagyon is az Európai Unió általános álláspontján vagyok. A nyílt és meghirdetett tenderek arányának jelentős növelése válik szükségessé a következő időszakban.

Mégis, minden pozitív tendencia és vélemény ellenére valóban az a helyzet, hogy bizonyos üzleti és beruházási körökben jelentős hajlam van a közbeszerzési szabályok megkerülésére és kijátszására. Többen elmondták, hogy nem zárható ki a korrupció veszélye. Ahogy a Közbeszerzési Tanács egyik tagja fogalmazott néhány nappal ezelőtt: "A korrupció egyik ága ma a közbeszerzések megkerülésére vagy manipulációjára irányul." Magyarul a korrupció mindenütt megtalálja a maga kiskapuját, kisútját, miután látja, hogy nem lehet kikerülni a közbeszerzési eljárást, ezért most a közbeszerzéseket célozta meg elsősorban, és nyilván megpróbálja ennek a lehetőségét megtalálni.

Később akartam elmondani, de itt merül fel az a kérdés, hogy az eljárások során igazából mi a helyzet. Az azonos tárgyú közbeszerzés fogalmi köre nem eléggé tisztázott, talán nem emelték ki eléggé képviselőtársaim előzetesen. Azaz az eljárásba vont tervezett beruházások, befektetések indokolatlan részekre bontása megelőzendő, tehát mindenképpen olyan probléma, amely igen jelentős volt az elmúlt időszakban.

Ami a közbeszerzési eljárásra vonatkozó figyelmeztető, javításért, módosításért kiáltó témákat illeti - és ez nyilván a most benyújtott törvényjavaslatra vonatkozik -, csak néhány, nagyobbrészt már ismertetett gondolatkörre vonatkozik. A közbeszerzési eljárásba bevont versenyeztetés aránya növekszik ugyan, de nem eléggé még, tehát a megítélésünk szerint alacsony. A GDP-hez viszonyított mértéke az Európai Unióban jelenleg 10-12 százalék, Magyarországon ez becslések szerint - nem tudom, hogy az elnök úr alátámasztja-e ezt - 3-5 százalék körül van. Ez tehát az Európai Unióban egyelőre arányaiban is lényegesen magasabb, és az én megítélésem szerint valóban nem kedvező a nyílt eljárások aránya. Ez a 64, illetve 71 százalékos arány, amiről már szó volt, megítélésem szerint mindenképpen növelendő. Különösen kifogásolandó a hirdetmény nélküli eljárások aránya.

Többen utaltak az eljárások bürokratikus jellegére. Ez a work to rool a legveszélyesebb helyzet. Ha valaki szabály szerint intézi a dolgokat - Latorcai elnök úr is utalt erre -, ez valóban, és ebben igaza van a képviselő asszonynak, akár három hónapig is eltarthat. Tehát a szabályok tökéletes betartása megbosszulja önmagát. Ez mindenképpen súlyos ellenható tényező, ezt tehát meg kell oldani.

Nem kellő az ellenőrzés, nem kellően hatékony az ellenőrzés - erre többen utaltak. A Közbeszerzések Tanácsának, illetve a mellette működő döntőbizottságnak erre nincs kapacitása, nincs kellő lehetősége, a törvény szerint jelen pillanatban nem is a feladata. Ugyanakkor az Állami Számvevőszéket - amelynek elnökét megkerestem ebben az ügyben úgy is, mint a számvevőszéki bizottság tagja -, ösztönözzük erre, amennyire csak lehet, de ez az Állami Számvevőszék hatékonyságát sem engedi kellően kihasználni. Egyszerűen képtelenség ezt az Állami Számvevőszék eszközeivel kellően követni, inkább csak példaszerűen, példastatuálás-szerűen tudja ezt megoldani. Úgy, ahogy például ez az egyik legfontosabb példája a brit parlament mellett működő auditáló szervezetnek, az audit office-nak, de ők is csak példaszerűen tudják ezt használni. Ugyanez a helyzet a kormányzati ellenőrzés lehetőségeivel, amelyet még inkább meghaladnak az itteni feladatok. Tehát ezek tevékenysége nem pótolja a folyamatos ellenőrzést.

Megítélésem szerint ezt mindenképpen meg kell erősíteni. A közbeszerzések rendszerezett, feltehetően ügyeket követő ellenőrzésére sokkal nagyobb szükség lesz a jövőben, mint eddig, az átláthatóság és a tisztaság érdekében.

Több kritikus pont is megfogalmazható, például a központosított közbeszerzések rugalmasságának növelése megfogalmazódott a tanácsban is, és azt hiszem, hogy ez jelzésnek szánva is fontos dolog; de a rugalmasságnak természetesen nem a hatékonyság ellen ható növelése és megoldása.

A közbeszerzési törvény módosítása tehát elengedhetetlen, szükséges. A teljesség igénye nélkül említenék csak néhány irányt, de inkább ismételnék: a nyílt eljárások arányának növelése, a tárgyalásos, illetve meghívásos eljárási mód szigorítása, a bürokratikus elemek sürgős kiiktatása - amennyire csak lehet -, az azonos tárgyú közbeszerzések fogalmi körének rendezése, amint az előbb említettem.

Megfontolandó a minősített pályázók listájára kerülés szigorításra. Én itt nem annyira a bővítés, mint inkább a szigorítás mellett vagyok, mert hihetetlenül fontos. Jó lenne, ha szigorú szabályok szerint bővülne a kör, és azt hiszem, erre van is esély, de a legkisebb szigorításcsökkentést sem tudjuk javasolni ebben a tekintetben. Azt hiszem, hogy a listáról ki is lehet esni, amivel nagyon jó lenne, ha - szigorú felülvizsgálat mellett - talán jobban élne a tanács ebben a tekintetben.

A preferenciális elemek kérdése súlyos kérdés, és valószínűleg jövő héten az Európai Parlament képviselőivel való tárgyaláson - ahol lesznek uniós képviselők is - ez valószínűleg fel fog vetődni, hiszen nem boldogok emiatt. Itt tehát van egy bizonyos feszültség az Unióval. Nem szeretik a kivételezést. Ugyanakkor tudjuk, hogy az európai megállapodás 66. cikke ezt lehetővé teszi. 2004-ig, ha addig nem leszünk tagok, akkor ez átmeneti, derogációs igényként megfogalmazható. Ezt a lehetőséget szerintem is fenn kell tartani, de ugyanakkor ahogy közeledünk az Unióhoz, ennek az esélye nyilván csökkenni fog. Még egyszer említeném, hogy minél pontosabban kell meghatározni azt, hogy mi legyen a gyakorlati érvényesítésnek az igazán hatékony módja. Ezzel kapcsolatban Latorcai elnök úr tett javaslatokat, illetve szóba került ez a nagyon nehéz kérdés. Ezzel nyilván a törvénymódosításnál is foglalkozni kell majd.

Úgy érzem, hogy a Közbeszerzési Tanács munkájának, a szervezettségnek, a hatékonyságának és főként az anyagi lehetőségeinek növelése nélkülözhetetlen, minden dicséret mellett, amit az elmúlt időszakban a lehetőségeikhez képest megítélésem szerint kiválóan végeztek el.

A törvényjavaslat szigorítását, módosítását az általam jelzett irányokban a Szabad Demokraták Szövetsége a most már benyújtott törvényjavaslathoz egyszerűen nélkülözhetetlennek, alapvetőnek tartja, nyilván pontosító, módosító indítványok formájában.

Végül az SZDSZ a beszámoló és a jelentés elfogadását javasolja. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

(20.00)

Forrás: parlament.hu