DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat már a benyújtásánál is - megítélésem szerint - egyfajta politikai bátorságot tükrözött, az Alkotmánybíróság 15/1998. határozata ugyanis sokkal szűkebb körben állapított meg olyan körülményeket, amelyek következtében törvényjavaslatot kellett volna benyújtani. A törvényjavaslat benyújtója azonban a korábbi szakmai igényeknek megfelelően egy területszervezési eljárásról szóló, nézetem szerint egységes és igen-igen jól használható törvényjavaslatot nyújtott a Ház elé.

Az önkormányzatok kérdésköréhez nyúlni mindenképpen egyfajta politikai bátorságot jelent. Erről ugyanis - az önkormányzatokról nevezetesen - az egyik közírónk szerint mindig nagy bátorság szólni, különösen választások előtt, mint ahogy az illető közíró megjegyezte. Éppen erre gondolt, azt gondolom, a javaslattevő akkor, amikor kizárni igyekezett azt, hogy bármilyen formában is a politika ezekbe a kérdésekbe beleszólhasson.

A javaslat nézetem szerint azért is rendkívül fontos, mert bár jelenleg alig öt-hat olyan eset van, amelyre vonatkozóan ezt az előterjesztett törvényjavaslatot alkalmazni kell, mégis a jövendő - meggyőződésem szerint - ennél sokkal szélesebb körű alkalmazást fog lehetővé tenni és talán szükségszerűvé is. A magyarországi településszerkezet ugyanis rendkívüli módon elaprózódott. Jelenleg a 93 ezer négyzetkilométeren sajnálatos módon alig több mint 10 millióan élünk, és a 3200-at is meghaladó település szerkezete olyan, hogy 282 olyan falu van, ahol a lakosság száma nem éri el a 200 főt, 699 község lakosságszáma a 201 és az 500 fő között van, 692 község esetében pedig mindössze 501-1000 fő a lélekszám, akik ezeket a településeket lakják. Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy ezekben az önkormányzatokban, kétségtelen, rendkívül nehéz gazdaságosan úgy működni, hogy ezek az önkormányzatok ne legyenek "pazarlóan gazdálkodóak".

Van-e megoldás? Azt gondolom, igen. Körül kell tekinteni a világban, és számos olyan megoldást lehet találni, amely példát vagy például tekinthető eseteket nyújthat. Talán az egyik ilyen példa lehetne - többek által talán itt is ismert - Murau és környéke. Ausztriában Murau egy olyan síközpont, amely jelentős gazdasági erőkkel rendelkezik. A körülötte lévő települések, Lassnitz - és lehetne sorolni ezeket a kistelepüléseket, alig néhány száz fővel -, rendelkeznek mindazokkal a jogosítványokkal, amelyekre szükségük van, de együtt élnek és együtt tudnak élni azzal a városközponttal, amely minden további olyat nyújt a számukra, amelyre szükségük van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen, úgy gondolom, valami olyasféle hézagpótló lehet, amely elindulás lehet a jövőre nézve, újabb és újabb szükséges törvényjavaslatok benyújtására. Mire gondolok? Az önkormányzatokra vonatkozó törvények és az ezzel kapcsolatos, úgy gondolom, kipróbált törvények lassan-lassan tízévesek. Senki nem mert hozzájuk nyúlni, senki nem mert olyan kezdeményezést előterjeszteni, amelyekre pedig az igények már korábban felmerültek. Mindenekelőtt azért nem, mert rendszerint már túl késő volt ahhoz, hogy a javaslatokat elő lehessen terjeszteni anélkül, hogy ennek politikai felhangja lett volna. Ez a törvényjavaslat - nézetem szerint - akkor, amikor a határidőket megszabta, erre messzemenően figyelemmel volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy települések egyesülése és szétválása mindig rendkívül komoly zökkenőkkel jár.

Többről van itt szó ilyenkor, mint arról, hogyan osztjuk meg a vagyont, többről van szó, arról, hogy ezek a települések, amelyek egyesülnek vagy szétválnak, a jövőben miként fognak együtt vagy külön élni, itt ilyenkor az emberek tudatában következik be egyfajta törés.

Emlékezetes esemény volt az, amikor az Alföldön Gyoma és Endrőd egyesült. Ez a két település több évszázados település, mindegyik olyan, amely saját történettel és történelemmel rendelkezett, mégis egyfajta kényszerítő erő ezt a két települést egy közösségbe hozta össze. Eredményes volt ez? Nagyon nehéz eldönteni még ma, nagyon hosszú idő után az egyesülést követően is, pedig városi rangra emelkedtek, pedig valóban olyan helyzetbe kerültek, hogy talán még az egyes településrészek is azt mondhatják, hogy jobban élnek, mint korábban, mégis ma is a gyomai gyomai, az endrődi endrődi és csak valahol a földrajzban létezik a gyomaendrődi fogalom. Vagy Zamárdi és Szántód esete. Lehet igazságot tenni? Rendkívül nehéz.

A törvényjavaslat, nézetem szerint, arra szolgál, hogy megpróbálja, megkísérelje azokat a szabályokat felállítani, amelyek betartása mellett sokkal eredményesebben lehet olyan helyzetet teremteni, ahol a jövőbeni viták és nézeteltérések elkerülhetők. Ez ennek a törvényjavaslatnak, nézetem szerint, az egyik legnagyobb érdeme.

A törvényjavaslat további részeivel és részleteivel, azt gondolom, akként kellene foglalkoznunk, hogy ezek eredményesek vagy kevésbé eredményesek lehetnek. Minden bizonnyal, és nézetem szerint erről van szó, ez a törvényjavaslat valahol ott előremutató, hogy a szabályozásai feszesek, kétségtelenül helyenként olyan mértékben feszesek, hogy nagyon-nagyon nehéz lesz annak eleget tenni. Mire gondolok? Nyilván a Belügyminisztérium gondja lesz az, hogy három napon belül kell továbbítani meghatározott esetekben a hozzá érkezett felterjesztéseket, és ha ez pénteki napon érkezik, akkor bizony komoly nehézségek mutatkoznak, de hangsúlyozom, hogy ez a Belügyminisztérium gondja, és megoldható.

Kell és azt gondolom, lehet ehhez a törvényhez módosító indítványokat előterjeszteni, és mint hallottuk az előbbiekben, ilyenek készültek, ilyen előterjesztések történnek. Én még ezekben a módosító indítványokban is azt érzékelem, hogy az ellenzék oldalán is van szándék, jobbító szándék arra, hogy elinduljunk egy olyan úton, amely elvezethet ahhoz, hogy végül hozzá merjünk nyúlni - és én ebben látom a jövendőt - az önkormányzati törvény olyan részeihez, amelyek megértek a változtatásra. Megértek a változtatásra azért, mert - nézetem szerint - erre maguknak a településeknek is szükségük van. De nem lehet végrehajtani, ha nincs közös akarat, szándék. Ilyen közös akarat és szándék nyilvánult meg az előttem felszólaló nyilatkozatában is, hiszen abból az derül ki, ha módosító indítványokkal is, de képesek támogatni ezt a javaslatot.

Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy ez a terjedelmében nem túlságosan nagy javaslat, azonban fontosságában mindenképpen jelentős előterjesztés olyan, amelyet a lehető legszélesebb körben szükséges lenne támogatnunk. Szükséges azért támogatni, mert ez lehet az egyik olyan kiindulópont, amely a jövőbeni és az önkormányzati törvényre vonatkozó további szabályok átgondolásánál egységes álláspontokat alakíthat ki. Szeretném, ha ez a kiindulópont most eredményes lenne, szeretném, ha ez új gondolatokat hozhatna, szeretném, ha a jövőben az önkormányzatokra vonatkozó szabályozások valóban közös akarattal úgy lennének változtathatók, hogy az a lehető legszélesebb körű támogatást kapja.

A Független Kisgazdapárt ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu