PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési eljárás keretében több mint 290 milliárd forint közpénzt költenek el Magyarországon. Az eljárás kijátszásával, a szabályozás gyengeségeinek kihasználásával, korrupciógyanús módon néhány tízmilliárdra becsülhető felesleges és káros többletkiadás keletkezik.

A Közbeszerzések Tanácsának feladata, hogy a törvény betartása felett őrködjék. Ennek a feladatának azonban, az eljárások számát és szankcionálását tekintve, túlságosan kis részben tesz eleget. Törvényi és anyagi környezete sajnos akadályozza a célja elérésében.

A Közbeszerzések Tanácsa jelentését a következőképpen értékelem: kevésnek, hogy hivatalból csak négyszer kezdeményezett jogorvoslati eljárást. Aki ma közbeszerzési papírokat vizsgál, a papírok közé nyúlva találomra ki tud emelni tízből legalább öt olyat, amelyikben vagy a kiírás, vagy az elbírálás problémás - leginkább az elbírálás. A tanács nem vette észre az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának gyenge szabályozását.

Ez a szabályozás olyan tág kaput enged az önkényes döntéseknek, hogy igazából nem is értem, hogyan lehetett ilyen esetben törvénysértést megállapítani; a felelős személyek számára nem szabott ki bírságot. A tanács és a döntőbizottság valószínűleg úgy ítélte meg, hogy ez az 500 ezer forintos minimális bírságösszeg alacsony. Aki otthonosan mozog a vállalkozások körében, az tudja, hogy a korrupció összegének nagyságrendje meghaladja ezt az 500 ezer forintot, és az ajánlattevők adott esetben a korrupciós összegeken túl kalkulálják be az árba ezeket az összegeket.

Alacsony értékű bírságokat szabott ki, és ezzel a törvénysértéstől való visszatartást nem valósította meg. 1 százalék a bírság értéke azoknál az eljárásoknál, amelyeknél jogsértést állapítottak meg.

Nem végzett összehasonlító árelemzést a beszámolóban. Magyarországon néhány területen sajnos árkartellek alakultak ki, amelyek különösen nagy veszélyt jelentenek takarékossági szándékainkkal szemben.

A beszámoló és a Közbeszerzések Tanácsa mellett szóló érvek: számos részletszabályra jó módosító javaslatot tartalmaz. A tanács és az apparátusa kis létszám mellett tette meg az erőfeszítéseit, és ellenőrzési jogkör nélkül kellett dolgoznia.

A közbeszerzések körülményeit anyagilag, szervezetileg és szabályozási szempontból is módosítani szükséges, ezért ismertetem legfontosabb változtatási javaslataimat.

A kutatók úgy találták, hogy a különböző szervek még a kutatóknak sem engedtek betekintést az iratokba. Javaslom, hogy a szerződések és az iratok legyenek hozzáférhetőek a pályázók, a civil szervezetek vagy a gazdasági érdekvédelmi szervezetek számára is, hogy valóban megvalósuljon az átláthatóság.

A törvény megkerülhetőségét csökkenteni kellene az 1. § által meghatározott szervezetek 30 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedésével közfeladatot megvalósító gazdasági társaságokban is. Az eljárás gyorsítása érdekében a módosítás a fajlagos árak statisztikáit az internet segítségével tegye gyorsabbá és összehasonlíthatóvá, természetesen a Közbeszerzési Értesítőben is.

Az ajánlati felhívás kötelezően tartalmazza az értékelési szempontok fontossága szerinti pontszámait és az értékelési táblázatot is, hiszen a szempontok egyszerű fontossági sorrendje, amelyet ma a szabályozás tartalmaz, nem teszi egyértelművé az értékelést, ezzel tág teret ad a szubjektivitásnak és a csalásoknak.

A Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága gyakran észleli a törvénysértést már a kiírásoknál, az ajánlatkérő felhívásokban is, ezért célszerű lehetővé tenni, hogy joga legyen a döntőbizottság eljárásának kezdeményezésére. Megjegyzem: a törvény mai szövege szerint amennyiben a döntőbizottság tudomására jut a jogsértés gyanúja, akkor az eljárást meg lehet indítani, éppen ezért tartom kevésnek a hivatalból indított eljárások számát, azt a négy esetet.

A döntőbizottság jelenlegi gyakorlata során nem szabja ki a magánszemélyekre lehetséges bírságot, ezzel nem bírja rá a vezetőket a szabályos eljárás betartására, s ezért javaslom a Közbeszerzési Tanácsban a személyi változtatásokat. Megjegyzem: egy ilyen bonyolult kérdés szabályozásánál, mint a közbeszerzés - részletesen most nem fejtem ki, hogy miért bonyolult, mert ez triviális -, ha a sok-sok szabály betartásával szemben kevés a szankció, az ellenőrzés, akkor valamilyen egyszerűsítő feltételt érdemes tenni, s ez a felelős vezető felelősségének tényleges megerősítése.

Polgármesterként azzal a tudattal dolgoztam, hogy pontosan be kell tartani a szabályokat, takarékosnak kell lenni, s azt gondoltam, hogy engem egyébként fenyeget ez az 500 ezer forintos bírság. De úgy látszik, nem fenyegetett, mégis szabályosan dolgoztunk.

Ki kell jelölni az ellenőrző szervezetet. Az eljárások nagyobb számban történő utóellenőrzése szükséges a visszaélések számának leszorítására. Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy a kriminálpszichológusok azt mondják, hogy a felfedezés valószínűsége, a felfedezéstől való félelem tartja vissza az embereket a bűncselekményektől. Itt a korrupció és a közbeszerzés most már nagyon erősen összekapcsolódó fogalmak.

Az ellenőrzés megkönnyítésére egységesített beszámolókat javaslok közzétenni, amelyek feltűnővé teszik a szabálytalan kiírást és eredménymegállapítást úgy, hogy az egyszemélyi vezető büntetőjogilag felelős legyen az adatok helyességéért és a szabályosságért. Javaslom ezt kiterjeszteni - a sürgősség miatt - a közbeszerzési eljáráson kívüli beszerzésekre is.

Megfontolható a minősített közbeszerző ellenjegyzése is. A költségvetési szemlélet az év végi sürgős beszerzéseknél magában hordozza a minisztériumok érdekeltségét is, ezért ez az érdekeltség feloldandó.

A védelmi célú beszerzésekre ne terjedjen ki a törvény hatálya, mert az ilyen beszerzések kapcsolódnak a védelemmel összefüggő titkokkal, a hosszabb távú programokkal és a nagyobb, speciális tőkebefektetésekkel is, amelyek figyelmen kívül hagyása gyengíti az ország védelmi képességét és a magyar gazdaságot is. A kormányrendelet szabályozza a védelmi beszerzések eljárását, hiszen az Országgyűlés illetékes bizottságának felmentése esetén is szükséges eljárási szabályokat alkotni, ugyanakkor túl sok egyedi döntés kellene, ha a bizottság minden esetben, támpontok nélkül vizsgálná az eljárás körülményeit. A fegyverrendszerek, a katonai szoftverek általában titkosak, különösen a nagy hatékonyságot szolgáló részletek esetében, ezért az erre hivatott tudományos műhelyekben ki kell dolgoztatni a legcélszerűbb tervezési eljárásokat és összehasonlítási módszereket, amelyeket aztán a kormány rendelete felhasznál.

Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzés megfelelő szabályozásának jelentőségét a közpénzek elköltésével kapcsolatos közvélekedés javulásában, a jogkövető magatartás erősödésében, a megtakarításokban és a védelmi ágazat erősödésében látom.

(20.10)

A beszámoló elfogadását javaslom, és bízom az Országgyűlés bölcsességében, hogy egy valóban jól működő közbeszerzési szabályozást alkot, amelynek nyomán nyugodtak lehetnek majd a polgárok adóforintjaik takarékos és ésszerű elköltése felől.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu