DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Nem telik el úgy hónap, hogy ne kapnék hivatalos ügyvédi lapban elhelyezett felhívások útján tájékoztatást arról, hogy milyen módon kerülhetem ki legálisan a hazai adófizetést off-shore cégek útján. Természetesen tudom, hogy másféle adómegtakarítást tanácsoló kiadványok is léteznek szép számmal, hozzám is el szoktak jutni, de azok legalább a nyereség olyan lefaragását javasolják - például állampapír vagy egyéb befektetések, költségesítések és a többi -, amelyek a nyereség itthoni felhasználását javasolják, és lényegében nyomon követhető a pénz útja.

Az off-shore cégekkel azonban egészen más a helyzet. Hazánkban az 1997. január 1-jén hatályba lépett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LI. törvény 4. §-ának 28. pontja vezette be a "külföldön tevékenységet végző" fogalmát, amely gyakorlatilag a magyar off-shore céget jelenti. Engedjenek meg az e cégek gyarapodását propagáló kiadványból néhány jellemző ismertetést - bárkinek rendelkezésére áll. A 12. oldalon azt mondja: "A könyvvezetési, auditálási kötelezettségek minimálisak, illetve számos esetben nem is léteznek." 21. oldal: "Egyes területeken semmilyen adatot nem regisztrálnak, azaz sem a tulajdonosok, sem az igazgatók nem kerülnek nyilvántartásba, ezért nem is hozzáférhetők, be sem kell azokat jelenti." Vagyis a tájékoztató ezeket a területeket is megemlíti név szerint; tehát egy magyarországi tulajdonosokkal létrehozott off-shore cég tulajdonosairól a magyar hatóságok nem kapnak információt. Az off-shore cégek hazai propagátora vállalja névleges tulajdonosok és névleges igazgatók biztosítását az érdeklődőnek.

Az idő rövidsége miatt csak még egy idézetet engedjenek meg, amely a tájékoztatóban vastag betűkkel van kiemelve a 34. oldalon: "Amennyiben az off-shore cég megfelelően lett bejegyezve, és névleges részvényeket és tisztségviselőket alkalmaznak, továbbá az off-shore cég rendelkezik egy telephellyel adómentes területen, és a céget onnan irányítják, úgy sem Magyarország, sem más ország vonatkozásában nem terheli adófizetési kötelezettség."

A fentiek alapján kérdezem a tisztelt pénzügyminiszter urat, hogy van-e a pénzügyi szakterületnek valamiféle felmérése arra vonatkozóan, hogy hány ilyen off-shore cég létezhet magyarországi tulajdonosokkal. E cégek évente körülbelül mennyi adótól és egyéb jövedelemtől fosztják meg a magyar államot? Amikor nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy a bankárok, brókerek, szélhámosok kezén mekkora összegek tűnnek el szőrén-szálán, akkor lehet-e legalitást adni Magyarországon ilyen pénz- és személyeltüntető akcióknak, vagy esetleg készül-e a kormányzat ez ellen tenni valamit?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu