DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön interpellációjában feltett kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem engedheti meg magának az ország, hogy off-shore cégeken keresztül elkerüljék az adófizetési kötelezettséget.

(14.40)

S ez nemcsak magyar probléma, hanem sajnos nemzetközi probléma, és egyre inkább a globális pénzpiac szabályozásának előterébe kerül. Az Európai Unió és más regionális vagy az egész világra kiterjedő szervezetek dolgoznak azon, hogy milyen intézkedésekkel lehet megszüntetni ezeket az off-shore paradicsomokat vagy adóparadicsomokat. Természetesen Magyarország is csatlakozni kíván ezekhez az egyezményekhez, és igyekszünk bevezetni az összes szabályozást, amit ezekben az országokban bevezetnek vagy bevezettetnek. Az Európai Unióban egyébként nagyon sok intézkedés történt az elmúlt hónapokban az Európai Unió területén lévő ilyen adóparadicsomok - mint a Man-szigetek vagy más hasonló szigetek - megszüntetésére, de egyelőre nem mondhatnám, hogy ezek túlzott eredménnyel jártak.

Mindenesetre az ön interpellációja kétirányú. Egyrészt a Magyarországon bejegyzett off-shore cégekre vonatkozik, másrészt pedig a magyar tulajdonban lévő külföldön lévő off-shore cégekre. Igyekszünk bevezetni Magyarországon olyan szabályokat, amelyek a magyar állampolgárokra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévő adószabályok szerint akkor is adót kell fizetniük, ha a nyereségük külföldön keletkezik, tehát az ezekből az off-shore cégekből kivett nyereség Magyarországon adóköteles - elméletileg.

Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy hány ilyen off-shore cég létezik, nincs erre vonatkozó nyilvántartásunk - 1999 végére meglesz -, és hogy ezek összesen mennyi adót fizetnek be Magyarországon.

Vannak más szabályok is, amelyek az off-shore cégekben képzett nyereséget igyekeznek megakadályozni; például az elszámolóárakkal szoktak nyereséget képezni ezek, hogy alacsony elszámolóárakat képeznek, vagy kamatokkal. Ezekre az adószabályokban viszonylag megfelelő szabályok vonatkoznak. Más kérdés, hogy mennyire tartják be, és mennyire tudjuk betartatni ezeket a szabályokat.

A Magyarországon bejegyzett off-shore cégeknél kicsit más a helyzet. Ezekről van nyilvántartásunk. Ezek Magyarországon adót fizetnek: 1995-ben 19 millió; '96-ban 98 millió; '97-ben pedig 116 millió forint fizetendő társasági adót vallottak be. Az is persze nagy kérdés, mennyi az a nyereség, ami ténylegesen képződött, és mennyi az ez után befizetett adó. Igyekszünk ezeket rendszeresen vizsgálni, és a vizsgálatok során felhívni a figyelmet az esetleges adóelkerülésre, és megbüntetni, ha lehetséges.

A képviselő úr az interpellációjában egy off-shore cégek alapítását reklámozó kiadványból is idézett részleteket. Ez természetesen a Magyarországon kívüli adóparadicsomokra vonatkozik. Ha jól értettem, magyar állampolgárokat hív fel arra, hogy Magyarországon kívül ilyen cégeket létesítsenek. Még egyszer mondom, az egész világ igyekszik szabályozni ezeket az adóparadicsomokat és visszaszorítani őket. Ebben a szabályozásban Magyarország is részt vesz, de azt nem tudjuk elkerülni, hogy magyar állampolgárok külföldön, a magyar kiviteli törvényeknek megfelelően, legálisan ilyen cégeket létesítsenek. Az ott képződött nyereség elvileg alapja a magyar adóbevallásnak.

Tehát részt veszünk a világ ilyen jellegű szabályozásában. Én személy szerint nagyon támogatnám, hogy szűnjenek meg ezek az adóparadicsomok, ne csak Magyarországon, hanem szerte az egész világon. Van egy elég erős ilyen nyomás - de az ellennyomás is nagyon erős, ezt azért látni kell. Remélem, hogy a tisztességes adózásra irányuló nyomás fog győzni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu