DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nem fogok erről a törvényjavaslatról szuperlatívuszokban beszélni, egyszerűen azért, mert nem tartom jónak. A cél szükségszerűen nemes, de késő a benyújtásának időpontja, vagy késő a kitűzése - ez már ízlés kérdése. Teljesen egyértelmű a házszabályi rendelkezés: ha nem lesz kormány által támogatott módosító indítvány, április 1-jéig nem tudjuk elfogadni, és ha április 1-jéig nem lesz élő a törvény, abban az esetben - amiről a szabaddemokraták képviselője is beszélt - a két-három hetes lyukban fel fogják törni a Balaton eddig érintetlen vagy nem eléggé megfertőzött részét is. Ez önmagában tragikus. Tragikus azért, mert én valóban nem papírból ismerem a Balatont, és nem Budapestről szaladgálok le hétvégén a Balatonra, én ott élek, nekem a létezésem formája a Balaton. Pontosan ezért, ha valaki, akkor az ott élő emberek tudnak féltő indulattal beszélni a Balatonról.

Pontosan tudom azt, hogy szinte százával vannak előkészített, teljesen kész, döntésre váró előterjesztések, amelyek azt várják, hogy 1999. április 1-jén be tudják nyújtani a hivatalba.

Miután perfektre készek az előterjesztések, közigazgatásilag egyszerűen nehezen megkerülhető az az eljárás, hogy ne hozza meg a szakhatóság a döntését. A vonatkozásban van nekem alkotmányossági aggályom, amely az életbe léptető rendelkezés előtt szerepel, nevezetesen a következő: e törvény rendelkezését az elsőfokú határozattal még el nem bírált, de a contrario értelemszerűen folyamatban lévő ügyekre is vonatkoztatni kell. Az elmúlt 30 évben nem emlékszem olyan alkotmányos törvényi rendelkezésre, amely folyamatban lévő ügybe törvényi erejével ilyen formában, mint ez, belenyúlt volna. Ezt kell viszont nagyon alaposan végiggondolni.

Maga a törvényjavaslat létfontosságú. A Balaton az utolsó utáni pillanatait éli. Ha ez a törvény nem születik meg - értelemszerűen az erre épülő törvényekkel együtt -, akkor még egy olyan terhelést, mint amit az elmúlt rendszereknek, az elmúlt 40 évnek köszönhetünk, a Balaton nem bír el, és nem lesz Balatonunk. Ezért a magam részéről minden eszközzel és a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja is minden eszközzel támogatja a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását, a szükséghez képest még azon az áron is, hogy kérem, szíveskedjenek megfontolás tárgyává tenni azt, hogy ne legyen módosító indítvány, magyarul a kormány ne támogasson egyetlenegy módosító indítványt sem. Fogadjuk el ezt így lyukasan azzal, hogy rögtön utána - a szabaddemokratáktól elkezdve szinte az egész karéj támogat egy nagyon fontos, precíz törvényi rendelkezést - nyújtsunk be egy, ezt a törvényt módosító indítványt. Higgyék el, a frakcióm és a magam nevében tragikus következményekkel járónak vélem azt, ha akár egy két-három hetes lyukat hagyunk az építési tilalom és az ezzel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása vonatkozásában. Ez a technikai rész és az elfogadási rész.

Pontosan ezért az érdemi részével különösebben nem kívánok foglalkozni, legfeljebb érintőleg néhány példát felhoznék. Mindig rettentő nagy veszélyeket rejt magában az, tisztelt Ház, ha egy törvényalkotó zárt taxációt, felsorolást alkalmaz. Itt rögtön az elején egy taxációt alkalmaz a javaslat, amikor megmondja azt, hogy közmű, temető és hulladékgazdálkodás elhelyezésére szolgáló terület kivételével nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület. Éppen az imént beszéltem az egyik szabaddemokrata képviselőtársammal erről, hogy érdekes dolog lesz egy más jellegű közműfejlesztés, mondjuk, egy infrastruktúra-fejlesztés, egy útépítés, amit ezek szerint szintén nem lehet építeni ezen törvény alapján, ha így fogadjuk el.

(Vidoven Árpád helyét a jegyzői székben

Herényi Károly foglalja el.)

Ugyanez a zárt taxáció mint technikai hiba jelentkezik megint a mellékletnél, ez egy súlyos érdemi kérdés és koncepcionális kérdés. A magam részéről nemcsak a Balatont, hanem a Balaton környékét is védeni kívánom. Nem tudom ezeket háttértelepüléseknek, semminek nem tudom becézni, mondani, nevesíteni, mert nincsen még jó terminológiája, meghatározása ezeknek a második övben elhelyezkedő településeknek, de ezek védelme ugyanolyan fontos, mint a közvetlenül vízparti településeké. Emlékezzenek, kérem, Eötvös írta - Utazás a Balaton körül -, hogy a déli partnak mi adja meg az értékét; az - írta Eötvös körülbelül 100 évvel ezelőtt -, hogy onnan lehet látni az északi partot. Kérem, ne értsék félre a déli parton lakó barátaim, de ha megnézik a déli partról - amely Eötvös szerint látványával megadja a Balaton értékét, hogy onnan az északi partot lehet látni -, nem a partmenti településeket látják, hanem a második övben kiépített gyöngyszemeket. Azok a települések maradnak ki ebből a mellékletből, amit viszont már - őszintén megmondom - tragikusan nagy hibának tartok, és azért tartom tragikusan nagy hibának, mert ez koncepcionális hiba. Merthogy ha innen kimarad egy vagy két település - ahogy azt a szabaddemokraták képviselője elmondta -, azon valóban lehet vitatkozni, nekem tetszik, valakinek nem tetszik, de ennek a taxációnak, magyarul a mellékletnek van egy logikája, amit én a magam részéről nem akarok és természetesen nem is fogok elfogadni, ugyanis a második övezetbe felcsúszott településeket kihagyja.

(12.00)

Mi következik ebből? Ebből értelemszerűen következik az, hogy az az elképesztő nagyságrendű akarat és az akarat mögötti építési szándék, az azt biztosító pénz felcsúszik a második övezetbe, és így az a településháló megy tönkre, ahol az infrastruktúra még olyannyira sincs kiépítve, mint közvetlenül a Balaton partján, és amelynek tulajdonképpen védenie kellene a Balatont. Ezerszer elmondtam már: a repülőgép csak egyszerre tud felemelkedni. Meg kell tanulnunk azt, hogy részletekben nem lehet emelkedni; ha letörik a perem, kiesik a közepe, és ez a törvényjavaslat - a mellékletre gondolok - a peremek letörésére, lepattintására adja meg a lehetőséget.

Tudom, hogy ezzel kapcsolatban vannak bent módosító indítványok, Bóka úr is és számos más képviselő úr adott már be módosító indítványt, de itt most megint van bennem egy szinte feloldhatatlan konfliktus: megszavazzuk-e ezt a törvényjavaslatot azért, hogy április 1-jétől már legalább ezeken a településeken - amelyeket a mellékletben felsoroltak - blokkoljuk a Balaton további tönkretételét; vagy adjunk be módosító indítványt azért, hogy elbírva a lyukat - az időbeli lyukra gondolok -, a módosító indítványokkal az én elvárásaim szerint perfektté tegyük a törvényt. Magától értetődő, hogy erre két technikai megoldás van. Az egyik az, amelyre a szabaddemokraták vezérszónoka célzott, ő említette meg; a másik technikai megoldás egy, a két minisztérium által közösen kidolgozott miniszteri rendelet. Ezt tehát igazgatási úton is meg lehetne csinálni, a BM-mel kellene egyeztetni, és olyan eljárási rendet kellene kidolgozni az építési engedélyek kiadását illetően ezen területre vonatkozóan, hogy fogalmilag kizárt legyen az, hogy a módosító indítványok beadása eredményeként felmerülő későbbi elfogadás lehetőséget ad az építési engedély kiadására. Tehát van egy másik technikai megoldás is, ezt kell végiggondolni.

Tisztelt Ház! Nekem a már hivatkozotton túl más alkotmányossági aggályom a törvényjavaslattal kapcsolatban nincs. Azzal kapcsolatban a legkevesebb alkotmányossági aggályom sincs, hogy a tulajdonjogba belenyúl, mert ez egyébként sem a tulajdonjogba, hanem annak az egyik szelvényjogába, a használat jogába nyúlna bele, és akkor viszont, ha ennek zárt határideje van - és ez már a szocialisták által felvetettekre reflexió -, a kétharmadosság már nem jön szóba.

Igaza van a szabaddemokraták képviselőjének akkor, amikor azt mondja, hogy célszerűnek tűnik egy záros határidő megjelölése, mégpedig a következők miatt, államtitkár úr: ha záros a határidő, akkor nem mondhatják azt a szocialisták - vagy bárki -, hogy ez kétharmados alapjogot sértő törvény. Abban az esetben viszont - és erre van két-három alkotmánybírósági állásfoglalás -, ha határidő nélkül nyúlok hozzá egy önkormányzati alapjoghoz, ha határidő nélkül korlátozom azt bármilyen formában, akkor már talán alappal merülhet fel a kétharmadosság mint egy prognosztizálhatatlan távolságú alapjog-korlátozással összefüggő kétharmadosság szükségessége.

Ezért én a magam részéről is célszerűbbnek tartanám talán - és ezt hangosan gondolkodó jogászként mondom - egy zárosabb, de mindenesetre meghatározott határidőhöz kötni az időtartamot. Mindezek ellenére, amit elmondtam, tegyék oda, ahova gondolják, én úgy szántam, hogy ez egy hangosan gondolkodó és a Balatont féltő ember rövid ideig tartó monológja volt.

Köszönöm a figyelmüket.

(Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu