DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum a szociális piacgazdaság elkötelezettje; úgy kormányzati, mint ellenzéki szerepben valamennyi, a magyar gazdaságot alapító, szabályozó törvényt elsődlegesen ebből a szempontból vizsgált és vizsgál. A magyar gazdaságban a foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúakhoz képest körülbelül 10 százalékkal marad el az EU-átlagtól, és hozzávetőlegesen 20 százalékkal az USA és Japán megfelelő mutatójától. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságstratégia kiemelkedően fontos eleme, éppen a szociális piacgazdaság megteremtésének követelményéből is adódóan a foglalkoztatottság, a magyar hozzáadott érték növelése.

A közbeszerzés jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni, hiszen a magyar nemzeti jövedelem minden két forintjából közel egy az államháztartás kiadásaiban jelenik meg. Az 1990. évi államháztartás kiadási oldala mintegy 5300 milliárd forint. A bér- és bér jellegű kiadásokat, az adósságtörlesztést, valamint mindazokat a ráfordításokat leszámítva, melyek kívül esnek a közbeszerzés fogalomkörén, a legóvatosabb becslések szerint is a közbeszerzés lehetséges volumene a jelenlegit erőteljesen meghaladja, mintegy 2-2,5-szerese lehet. A rendelkezésre álló adatokból pontos számítás nem végezhető. Ez felhívja a figyelmet arra is, hogy a statisztikai nyilvántartást ebben az irányban is érdemes fejleszteni.

Az 1995-ben még csak 150 milliárd forintot kitevő regisztrált közbeszerzés volumene 1998-ra 382 milliárd forintra emelkedett. Ám az is látnivaló, hogy a törvény által szabályozott csatornákon a közbeszerzésnek ma még csak egy része realizálódik. A közbeszerzést széles körben kell értelmezni, hiszen az évenkénti költségvetési törvényben előírt értékhatár alatti beszerzések összességükben nagyobb hányadot jelentenek, mint az értékhatár felettiek. Csak érzékeltetésül: az államháztartási kiadásokból vásárolják meg a vidéki bölcsődékben a pelenkákat, a kórházak ágyaira a lepedőket, az önkormányzatok hivatalaiban vagy máshol szükséges tisztítószereket, az egyetemi laboratóriumokban felhasznált vegyszerek ára mind-mind ezt a keretet terheli, és a sor hosszan folytatható lenne.

A közbeszerzés jelentőségének érzékeltetéséül jelezni kívánom, hogy minden 1 milliárd forint magyar hozzáadott érték piaci realizálódása, így a közbeszerzés növekedése is körülbelül 700 új munkahelyet jelent. A világ minden gazdaságában az államok kiemelt jelentőségűnek tartják a közbeszerzést mint fontos gazdaságszabályozási eszközt, és a gazdaság élénkítésének egyik meghatározó területeként kezelik. A másodlagos hatás is egyértelmű, hiszen a közösségi igények kielégítésére vásárolt áruk, szolgáltatások előállításáért belföldi munkavállalóknak kifizetett bér pótlólagos vásárlóerőként jelenik meg, s ez a belföldi piac élénkítésén keresztül újabb munkahelyeket generál. A közbeszerzések piacát az államok egymás számára megnyitják, a kölcsönösség és a paritás elvének igen határozott érvényesítése mellett.

A közbeszerzésről szóló törvény megalkotásának szükségességét elfogadásának időszakában senki nem vitatta. Ez a törvény teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a közpénzek felhasználása átlátható, nyilvános és széleskörűen ellenőrizhető legyen. A törvény hasznos szolgálatot tett és tesz a verseny tisztaságának törvényi garantálására. A hatályos közbeszerzési törvény - az elmúlt évi adatokból láthatóan - a közbeszerzések erőteljesen, az inflációt meghaladó növekvő hányadára terjed ki, de a mértékkel távolról sem lehetünk elégedettek. A törvény hatálybalépését követő időszakban az ajánlatkérő és az ajánlatadó kör, a gazdaság még csak tanulta a törvény által előírt teendőket.

A kezdeti időszakban sok volt a bizonytalanság. Még olyan zavarok is felmerültek, hogy ki jogosult kiadni a közbeszerzések hirdetményeit tartalmazó értesítőt, illetve kötelező-e az önkormányzatoknak a közbeszerzésekkel összefüggésben rendeletet alkotni, illetve ha igen, azt milyen végső határidővel kell megtenniük. Polgármesterként a saját tapasztalataim alapján is elmondhatom, hogy a törvény követelményeinek, az előírt határidőknek való maradéktalan megfelelés mellett, figyelemmel az államháztartási törvény és a költségvetési törvény szempontjaira és határidejére, egy-egy tervezett beruházás megkezdése akár egy évet is igénybe vehet a döntéstől a kivitelezési szerződés megkötéséig. A gyakorlat fejlődését jól szolgálta a közbeszerzési tanács mellett működő döntőbizottság, valamint a közbeszerzés létesítményeinek és a bíróságok állásfoglalásainak sora.

Jelen módosító javaslat a közbeszerzési törvény felszínre került hiányosságait, pontatlanságait jelentősen javítja. Elismerésre méltó a gondosság, amivel az előterjesztő a központosított közbeszerzések letéteményeseinek tapasztalatait, az ÁSZ, az érdekképviseleti szervek, minisztériumok, kamarák észrevételeit beépítette az előttünk lévő javaslatba. A törvény hatálybalépése óta eltelt közel négy év gyakorlata megmutatta, melyek azok a rendelkezések, amelyek a törvényi célok és alapelvek maradéktalan érvényesülése érdekében módosításra szorulnak.

(17.40)

Az előterjesztett módosítás nagy részben a törvényi fogalmak pontosítását célozza az egységes jogértelmezés érdekében. Ennek megfelelően igen fontosnak tartjuk az eredeti törvényszövegben is szereplő tilalom kibontását, mely szerint tilos a közbeszerzést a törvény megkerülése érdekében részekre bontani. A Magyar Demokrata Fórum messzemenően egyetért azzal, hogy a belső jogharmonizáció érdekében az építési beruházások fogalma pontosításra került, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a közbeszerzési törvény hatályba lépését követően alkotott törvény fogalmaival való összhang érdekében. Megjegyzem azonban, hogy a belső jogharmonizáció még hagy maga után kívánnivalókat a törvény által érintett területen is. A közbeszerzési törvény az építési beruházási körbe jelenleg az épület- és építményfelújítást nem vonja be, tehát azt szolgáltatás jellegű beszerzésként kell a közbeszerzési eljárásban figyelembe venni. Ez a gyakorlat ütközik a KSH számviteli törvényen alapuló statisztikai adatbontásával és fogalommeghatározásával is. Megjegyzem, az EU szakmai és joggyakorlata a felújítások beruházási körbe sorolását támasztják alá a közbeszerzés szempontjából.

A hatályos közbeszerzési törvényben levő határidők felülvizsgálata kettős követelménynek igyekezett eleget tenni. A verseny tisztasága és a közbeszerzések átláthatóságának, ellenőrizhetőségének, a szükséges döntőbizottsági beavatkozások lehetőségének javítása érdekében az előírt határidők egy részét növelni kellett, azt is vállalva, hogy ez a folyamatot esetenként lassítja. A határidők más részében lehetségesnek bizonyult az eddigi gyakorlat alapján az időtartamok mérséklése, s ez megítélésem szerint a gazdaság általános feltétel- és gyakorlatrendszeréhez közelíteni fogja a közbeszerzési piacon megvalósuló adásvételi aktusokat. A törvényi előírások a határidők tekintetében a jövőben is karbantartást igényelnek, hiszen a gyakorlat minél rugalmasabbá tétele értelemszerűen más határidőt követel egy egyszerű árubeszerzésre irányuló közbeszerzés esetén és mást több száz millió forintos értéket is elérő építési beruházások esetében.

A javaslat erényei között emelem ki, hogy az értékhatár alatti beszerzések számáról és értékéről való ajánlatkérő beszámolók kötelezettsége már EU-konform, és a közbeszerzések tisztasága a kiterjesztés érdekében igen hasznos.

A javaslat 12. §-a is kedvező változást hoz, a közbeszerzési eljárások nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét növeli. Az eljárások eredményeiről szóló, árakat is tartalmazó információk jól fogják segíteni az ajánlatkérők és az ajánlatadók munkáját a mindenkori árszínvonal láttatásával. Ez egyben a közpénzek felhasználásának racionalizálását is segíti. Szintén pozitívum, hogy a Közbeszerzési Értesítő a döntőbizottsági határozatok felülvizsgálata tárgyában született bírósági határozatokat is ismerteti, ami a gyakorlat folyamatos fejlesztésében jó szolgálatokat fog tenni.

A világ minden pontján a korrupció visszaszorítása az államok jól kitapintható törekvése. Már a hatályos közbeszerzési törvény, de jelen módosító javaslat is ebből a szempontból vizsgálva is kiállja a kritika próbáját, hiszen olyan zárt rendszert jelenít meg, amely a korrupció érvényesülésének képes gátat szabni.

Az 1993. március 29-én Genfben aláírt, a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai közötti szabadkereskedelmi megállapodás az európai gazdasági integráció folyamatában való együttműködést célozza. Az integráció része az is, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi normákhoz kell igazítani. Jelen törvény megalkotása során éppen ezért nagy figyelemmel kellett arra lenni, hogy a közösségi irányelvek érvényesüljenek. A közbeszerzések során követendő eljárásnak a verseny tisztasága, a nyilvánosság ellenőrző szerepének biztosítása szempontjából kiemelt jelentőségű rendelkezéseit úgy kell megállapítani, hogy azok megfeleljenek az EU-irányelvekben foglalt főbb követelményeknek - fogalmazott a törvényalkotást megelőzően e tárgyban kiadott kormányhatározat.

Ezen követelmények messzemenő tiszteletben tartása mellett is egyet kell érteni azzal, hogy a javaslat még nem kívánja teljes egészében átvenni a vonatkozó irányelveket, de a kompatibilitás érdekében erőteljes a közelítés. A teljes megfelelőség igazából csak az EU-csatlakozás időpontjára kell hogy megteremtődjék. A csatlakozás időpontjáig a hatályos közbeszerzési törvény, illetve a jelen módosító javaslat a hazai viszonyok között még újnak számító közbeszerzési gyakorlat számára betanulási időt is hagy, másrészt hazánk nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei határain belül a hazai gazdaságfejlesztési törekvéseknek is teret enged.

A hatályos közbeszerzési törvény 24. §-a (3) bekezdésében rögzítettek szerint a külföldi székhelyű ajánlattevők számára a nemzeti elbánás elvének biztosítása helyénvaló és nemzetközi szerződésekből következő, ám ezzel egyenrangú követelményként kell figyelembe venni versenykorlátozás nélkül a hazai telephelyű vállalkozások érdekeit is, hiszen elsősorban a bevezetőben jelzett foglalkoztatásnövelési követelmény teljesülése az ő piacaik bővülésében realizálódhat. A hatályos közbeszerzési törvény 59. §-ának (2) és (3) bekezdése ugyan törvényi szinten nyújt preferenciát a hazai foglalkoztatottak által előállított értéket tartalmazó áruknak és építési teljesítményeknek, ez azonban csak azokat az eseteket emeli ki, ahol a mérték az értékben az 50 százalékot meghaladja, illetve az építési teljesítmények esetében, ha a belföldi székhelyű alvállalkozók teljesítménye haladja meg az érték 50 százalékát. A helyes közgazdasági terminológia és számviteli ellenőrizhetőség érdekében nem a belföldön foglalkoztatottak által előállított értékről, hanem a magyar hozzáadott értékről kellene beszélnie a törvénynek. Az építési beruházások esetében ez a fogalom szintén pontosabb, mint a "belföldi székhelyű alvállalkozók" megnevezés, hiszen az önmagában nem tartalmaz információt arra nézve, hogy az alvállalkozói teljesítmények mekkora magyar hozzáadott értéket jelentenek.

A Magyar Demokrata Fórum mint a szociális piacgazdaság elkötelezett híve a foglalkoztatottság növelése mellett a hazai kis- és középvállalkozások támogatását is kiemelt jelentőségűnek tartja, hiszen ők a magyar polgárosodás letéteményesei, az ipari és agrártermelés derékhadát nekik kell adniuk. A kis- és középvállalkozások már ma is a GDP 45 százalékának előállítására képesek, és az exportban is növekszik a szerepük, tehát jogos és kívánatos, hogy a magyar közbeszerzésekben az őket megillető szerepet betölthessék, illetve a nemzetek közötti kölcsönösség elve alapján a külföldi közbeszerzési pályázatokon való sikeres szerepléshez is felkészítést kapjanak az itthoni közbeszerzési gyakorlatban elsajátítható ismeretekre építve.

A kormányzat kis- és középvállalkozásokat támogató szándéka jelen javaslatban is megjelenik abban az előírásban, amely lehetővé teszi, hogy ha a központi kereteket felhasználó szervezetek, ajánlatkérők az igazolt teljesítés után az előírt határidőn túl a pénzügyi teljesítést elmulasztják, az ajánlatadó azonnali beszedési megbízással élhet. Ez fontos kormányzati üzenet a kis- és középvállalkozói szektor felé, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az állam saját szervei és az önkormányzatok jogkövető magatartására is igényt tart és kizárja az erővel való visszaélést, amely elsősorban a gyenge tőkeellátottságú kis- és középvállalkozói ajánlattevők ellehetetlenülését, versenyhátrányát képes okozni.

A hatályos közbeszerzési törvény 35. §-ának jelenlegi megfogalmazásával szemben kötelező szabállyá kellene tenni, hogy a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését az ajánlattevő kötelező jelleggel szerepeltesse, és az ezeknek való megfelelés az ajánlatok elbírálásában minden lehetséges esetben érvényre kerüljön. Annak ellenére, hogy e javaslat az értékhatár alatti beszerzéseket is igyekszik láthatóvá tenni, a közbeszerzések szabályozása további fejlesztésekre szorul annak érdekében, hogy az államháztartási forrásokból finanszírozott áru, szolgáltatás és beruházási teljesítmények minél nagyobb része a hazai foglalkoztatáspolitika szolgálatába állítható legyen. A közbeszerzési törvény generális szabályának tekintve a részszabályozásokat is meg kellene alkotni, melynek alapján a központi költségvetés, illetve az önkormányzatok intézményei, szervei, társaságai és összefoglalva valamennyi, a közbeszerzési törvény 1. §-ának hatókörébe eső szervezet beszerzését, a magyar hozzáadott érték minél nagyobb hányadát vásárolnák meg az államháztartás forintjaiból.

A módosító javaslathoz még várhatóan kiegészítő módosító indítványok sora fog csatlakozni, ám a Magyar Demokrata Fórum frakciója a törvénymódosító javaslatot részletes vitára alkalmasnak tartja és elfogadásra javasolja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

(17.50)

Forrás: parlament.hu