DR. LOTZ KÁROLY, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Az 1995. XL. törvény, mint arról a közbeszerzési tanács 1997. évi beszámolójának megvitatásakor már igen széles körben szó esett, kifejezetten érdemi előrelépést jelentett a közpénzek felhasználásának újabb területén, mindenekelőtt a nyilvánosság és az átláthatóság megteremtésére, továbbá a gazdasági élet, illetve a társadalom számára a figyelemmel kísérés lehetőségét teremtette meg. Az 1995. évi törvény, amelyet az SZDSZ az első pillanattól kezdve a korrupció alapvető ellenfelének tekintve sürgetett és támogatott, hatálybalépése óta eltelt hároméves időszakban túlnyomórészt teljesítette az előzetes célkitűzéseket, és akkor igen jelentős eredménynek is számított.

A közbeszerzések értéke 1996-97 között megkétszereződött, az elmúlt évben újabb 30 százalékkal növekedett. Ily módon tavaly már megközelítette a 400 milliárd forintot. Ez a GDP-hez viszonyítva mintegy 3,5-4 százalékot jelentett, természetesen még messze nem tudtuk az európai uniós átlagot elérni, ahol ez 10-12 százalék között van. Túl a tisztaság és az átláthatóság számokban nem kifejezhető jelentőségén, a kimutatható megtakarítások így is évente milliárdos nagyságrendű forintban mérhetők.

A kétségtelenül elért eredmények mellett is tudomásul kell venni a tapasztalathiányra visszavezethető - hiszen a közbeszerzésekre évtizedekig nem volt megfelelő szabályozás - problémákat, gyermekbetegségeket. Így például több kérdésben is észlelhetők olyan bürokratikus elemek, amelyek lassítják, nehezítik az eljárást, s ösztönöznek a törvény megkerülésére, esetleg különböző kiskapuk keresésére. Valószínűleg a bürokratikus nehézségekre is visszavezethető az a figyelmeztető jelenség, amely szerint a tárgyalásos eljárások száma, melyet olyan sokan idéztek ma már, gyorsan növekszik, s aránya az 1996. évi 25 százalékról 1998-ra 34 százalékra emelkedett.

Különösen elgondolkoztató, hogy a tárgyalásos eljáráson belül, amelyek érték szerinti aránya 1998-ban 29 százalék volt, az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalások jelentették az ilyen jellegű közbeszerzések zömét, mintegy 61 százalékát, ami viszont több mint 67 milliárd forintos összeget jelentett. Itt rendkívül fontos, ez az egyik sarkalatos pontja a kritikánknak, hogy ezt feltehetően további finomításnak és további szigorításnak kell alávetni, úgy tűnik ugyanis, hogy a törvényjavaslat nem kívánja vagy nem tudja következetesen bezárni vagy jelentősen szűkíteni a tárgyalásos eljárás egyre szélesebb kiskapuját.

Nincsenek meg a folyamatos ellenőrzés feltételei, ez is legutóbb, amikor a tanács jelentését elemeztük, akkor komolyan felmerült, pedig számos tapasztalat azt bizonyítja, hogy a jogszabályok hatékony működésének elemi előfeltétele a figyelemmel kísérés lehetőségének következetesebb intézményesítése.

Az előbbiekben vázolt problémákat az Állami Számvevőszéknek az e területen végzett vizsgálatai is alátámasztják. Így például a központi költségvetési szerveknél és az elkülönített állami alapoknál folytatott vizsgálatnál részletesen megállapítást nyert, hogy a központosított beszerzések hatékonysága jelentősen függ a beszerző szervezetek működésének eredményességétől. A kivételek meghatározása nem bizonyult minden vonatkozásban következetesnek, a tapasztalatok alapján itt is korrekciók szükségesek. Finomítandó a jogorvoslás intézménye, és nincs megfelelő eszközrendszer a szerződések teljesítésének következetes figyelemmel kísérésére.

A helyi önkormányzatoknál is jelentős tapasztalatokra tett szerint az Állami Számvevőszék, az ott folytatott vizsgálatokból levonható következtetések szerint gondot okoz, hogy a törvény megalkotásakor a parlament nem írta elő az önkormányzatok számára a helyi szabályzat készítésének kötelezettségét. A bürokratikus elemek ezen a területen is jól kimutathatók, így külön is kiemelést érdemel, hogy például a pályázók alkalmasságát bizonyító igazolások beszerzése hosszadalmas, nehézkes, egy részüknek pedig a szükségessége is vitatható.

Az egyenlő elbírálás elve - több okból is - esetenként, sajnos, nem érvényesül. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján a törvény módosítása indokolt és időszerű.

Véleményünk szerint a következő szempontokat feltétlenül szükséges a következő hetekben, a módosítások idején érvényesíteni: a nemzeti érdekek figyelembevételével a várható európai uniós csatlakozásra és sok ezzel összefüggő kérdésre tekintettel tovább kell folytatni az uniós harmonizációt.

(17.30)

Több vonatkozásban ez még nem sikerült. Az európai uniós országjelentés - amelyet éppen a múlt héten tárgyalt meg az Európai Unió, az Európa Parlament és a Magyar Országgyűlés vegyesbizottsága - nem sikerült teljesen, tehát az országjelentés jelzi, hogy itt további harmonizációra van szükség.

Csökkenteni kell a bürokratikus elemek számát, egyidejűleg a korrupciós lehetőségek visszaszorításának fontosságát is szem előtt tartva, nagyobb kényszert adva a nyílt és meghirdetett eljárások választásának. Ezzel kapcsolatban meg kell ismételnem a múltkoriban elmondott, a közbeszerzési tanács egy tagjának óvatosságra intő mondatát: "A korrupció egyik ága ma a közbeszerzések megkerülésére vagy manipulációjára irányul." Magyarul, a korrupció mindenütt megtalálja a maga kiskapuját, miután látja, hogy nem lehet teljesen kikerülni a közbeszerzési eljárást, ezért most a közbeszerzések kijátszását célozta meg elsősorban. Erre rendkívüli élességgel oda kell figyelni.

Az átláthatóság és tisztaság érdekében meg kell teremteni a jelenlegi gyakorlat kiegészítésére, a közbeszerzések folyamatos figyelemmel kísérésére alkalmas ellenőrzés lehetőségét. Itt több vita merült fel. Múltkor erről már beszéltünk. A közbeszerzési tanács ellenőrzési kérdése is felmerült. Azzal azonban egyetértünk, hogy a tanács joggal tiltakozik ez ellen, joggal kifogásolja; ő maga nem alkalmas arra, nem is erre hivatott, nem is erre született, hogy ő maga az ellenőrzés egyik szerve legyen. Tehát itt meg kell találni a további ellenőrzési lehetőségeket amellett, hogy jelentős mértékben dicséret illeti az Állami Számvevőszéket, amely megpróbálja megteremteni minden vonalon, a költségvetési szerveknél és az önkormányzatoknál is az ellenőrzést olyan szélesen, amelyre egyáltalában kapacitása van. Pontosabban szükséges szabályozni a minősített pályázók jegyzékbe kerülésének a feltételeit. Erre többszörösen utaltunk az elmúlt időszakban. Kiemelt figyelemmel kezelendő a közszolgáltatás területe, a korrupció jelentős mértékben itt igyekszik behatolni. Itt nagyon fontos további intézkedésekre van szükség.

Kiemelném még a honvédelem kérdését. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezen a területen igen jelentős kísértésnek vagyunk kitéve. Tehát ilyen szempontból ezen a területen több speciális változtatásra lesz szükség. Ezzel kapcsolatban a későbbiekben Mécs Imre kíván még részletesen tájékoztatást adni, illetve javaslatot tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva elfogadhatóan tartalmaz viszonylag nagyobb számban, illetve mértékben módosításokat, kiegészítéseket. Ide sorolhatók a különböző értelmezési kérdések, a törvényes előírások betartását ösztönző javaslatok, valamint a jogszabályok változásai miatt szükséges technikai és érdemi jogharmonizációs módosítások.

A benyújtott T/758. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát nem vitatjuk. Általános vitára alkalmasnak tekintjük azzal, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a jelzett irányokban módosító javaslatok formájában a törvény további finomítását, pontosítását, esetenként szigorítását tartja szükségesnek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu