PERLAKI JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt gyarapodó gazdaságot és takarékos, hatékony közigazgatást tűzött ki célul az ezredforduló küszöbén.

(16.40)

Joggal várják a polgárok, hogy adóforintjaik a közösségi feladatokban hasznosuljanak, és ne mély zsebű döntéshozókat, korrumpálás útján érvényesülő cégeket gazdagítsanak. Sajnos hazánkat közepesen fertőzöttnek tartják nemzetközi összehasonlításban a korrupció tekintetében. A közbeszerzések területe az egyik különösen védendő terület. Deák Ferenc írja a Gondolatokban: "Az olyan ember, aki pénzért árulja meggyőződését, ki a hivatalt azért hajhássza alacsony utakon is, mert annak anyagi hasznai után eseng, az olyan ember, kit pénzzel, anyagi érdekkel vesztegettek meg, gyalázatos és megvetésre méltó mindenkor, mert kebeléből kialudt a becsületesség utolsó szikrája."

A polgárokat erősen irritálja a megvesztegetések híre, látják az alapvető összefüggéseket is, mégis szeretnék rávilágítani néhány jellemzőre.

A megvesztegetéssel együtt jár az adócsalás, és hogy az ár is megemelkedik, hiszen a többleteredmény a bűncselekmény célja. A társadalomra különösen veszélyes betegség a korrupció, talán a rákhoz hasonlítható: ha elburjánzik, és nem fékezik meg, akkor legyengíti a szervezetet; a rák az élő szervezetet támadja meg, a korrupció a közszférát emészti. A közbeszerzések jobb szabályozása elősegíti a betegség megelőzését és azt, hogy a közszférában dolgozó, legnagyobbrészt tisztességes emberekre ne hulljon méltatlanul gyanú a becstelenek miatt, hihessen benne a polgár, hogy a korrupció hátraszorul a közkiadások befolyásolásából.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyik fontos célja annak, hogy ma az asztalunkon fekszik a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló javaslat, hogy a korrupciót visszaszorítsuk. A következő fontos cél a gazdaság fejlesztése és a takarékosság. Magyarország nem tartozik a gazdag országok közé, ezért különösen nagy szükség van arra, hogy figyelmet fordítsunk az adóforintok takarékos elköltésére és arra, hogy az adófizető bízhasson a takarékosságunkban, és bízhasson abban, hogy nem költ tékozlóan sem az állam, sem az önkormányzat.

Az erős gazdaság szempontjából is hasznos a közbeszerzéseket ellenőrizhetővé, áttekinthetővé tenni, hiszen a gazdálkodó szervezetek tisztességes és kemény versenyzése erősíti az országot. Ha pedig az infrastruktúra fejlesztését tekintjük, ugyanannyi költségvetési pénzből például több utat, csatornát építve, a polgároknak nemcsak az életminősége javul, de az új lehetőségek a vállalkozások fejlődésének is oxigént juttatnak, hogy csökkenjen a munkanélküliség, növekedjen a GDP, bizakodva nézzenek a családok a gyermekek jólétben való nevelése felé.

A törvény másik fő célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele és a széles körű nyilvános ellenőrzés megvalósítása, valamint rendkívül fontos a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása.

A javaslat elkészítésekor tekintettel kellett lenni a nemzetközi szerződéseinkre, továbbá a belföldi áru-előállítás, munkaerő-foglalkoztatás támogatására és egyéb közérdekű szempontok érvényesítésére.

A közbeszerzés célja nemcsak a megtakarítás, hanem az is, hogy a nyilvánosság és az átláthatóság révén csökkenjen a korrupció. Kijátszhatatlan közbeszerzési törvény nincs, de a jelenlegi szabályoknál sokkal jobban meg lehet nehezíteni a kijátszó dolgát. A polgárok tiszta, átlátható viszonyokat szeretnének.

Minden adatot és tényt, amely a nyertes ajánlat kiválasztásában szerepet játszott, az ajánlatkérőnek - a javaslat szerint - oly mértékben nyilvánosságra kell hozni, hogy a döntés jogszerűsége megállapítható legyen; ez a közbeszerzési eljárásban részt vevők esélyegyenlőségének védelmét biztosítja. Éppen az eredmények nyilvánosságra hozatalának kényszere hivatott megakadályozni egy korrupt ajánlat győzedelmeskedését. A leginkább érintett a vesztes, ugyanis ily módon mindenkivel együtt betekintést kap a nyertes pályázó lapjaiba. A törvény szigorítása jelentős és érzékelhető anyagi megtakarítást eredményezhet, politikai előnyei egyértelműek; ez a módosítás újabb lépést jelent a közélet tisztasága és a korrupció visszaszorítása érdekében. Ez a politikai előny mindannyiunk számára egyenlő érték, és úgy érzem, a közbeszerzési tanács beszámolója feletti vitában is szinte közmegegyezés alakult ki ebben a vélekedésben.

Tisztelt Országgyűlés! Hadd szóljak néhány szót a közszolgáltatások minőségének kérdéséről. A divatos kifejezés magyarázatára néhány példát sorolok fel, ezek mutatni fogják - és meg is magyarázom -, hogyan függenek össze a közbeszerzéssel. Mondom például az ügyfélbarát közigazgatást, hogy ügyfélbarát-e az igazgatás, ez egy minőségi tényező, ahogy az is, hogy a városképet, a közterületek állapotát fejlesztik-e, folyik-e ez irányú munka; van-e elegendő óvodai hely, jól tervezik-e ezek fejlesztését; az iskolában milyen a nyelvek vagy a számítástechnika oktatása; földúton vagy aszfalton járunk; mennyi a zöldterület a településen. Zorán énekelte az "Én városom"-ban: "Mert nem lehetek kívülálló már, mert sorsa az enyém, mert ahogyan él, csak úgy élhetek én." Igaz ez falura, városra és egész hazánkra. Az mindannyiunk közérzetét meghatározza, miként intéződnek közügyeink.

Azt állítom, hogy ahol téves döntések születhetnek közügyekben, vagy a megvesztegetés érvényesül, nem fejlődhet a közszolgáltatások színvonala, rosszabbul él a közösség, mint ahogyan élhetne.

A jogalkotónak egyensúlyoznia kellett és kell a törvény merevsége és rugalmassága között. A rugalmasság behozza vagy bővíti egy kissé a korrupciós lehetőséget, illetve a tisztázatlanságot is, de ha túlzottan merev szabályozást készítenénk, és például csak az árat szabályoznánk, akkor a nemzetgazdaság tekintetében, a minőség rontásában és más szempontok elhanyagolásában nyilvánvalóan károk keletkeznének, ami nem megengedhető.

A közbeszerzésekről szóló törvény mintegy négyéves alkalmazása sok tapasztalatot szerzett a közpénzek kezelőinek és a gazdálkodóknak is. Évente 400 milliárdot költünk az eljárás szerint, és megérett a helyzet arra, hogy pontosabb legyen a szabályozás, csapjuk be és lakatoljuk le a kiskapuit, zárjuk le a kerülőutakat. Mekkora is a nagyságrendje a várható előnyöknek? Latorcai János képviselőtársam így jellemezte a Közbeszerzések Tanácsának beszámolója kapcsán a dolgot: "Nyilvánvaló, hogy ebből az óriási összegből - mármint a 400 milliárdból - egy-két százalék megtakarítása is milliárdokat jelent." Hány területen hiányzik a költségvetésből néhány milliárd, gondoljuk el!

Sok helyen egyszerűsítésre is szorul a normaszöveg, más helyeken kiegészítések indokoltak a szabályokban, ezeket valósítja meg a javaslat. Elégedetlenek voltunk és elégedetlen lehet az Országgyűlés a tárgyalásos eljárások eddigi nagy száma miatt, mert ezek a nyílt, előre meghatározott döntési kritériumok elkerüléséről árulkodnak. A tavalyelőtti, 1997-es 30 százalékról '98 első öt hónapjában 35 százalékra nőtt az úgynevezett tárgyalásos közbeszerzési eljárások aránya. Ez a módszer praktikusan azt jelenti, hogy azt bízzák meg az adott feladattal, akit akarnak. Mivel a tárgyalásos eljárásnál az előzetes meghirdetés is elmaradhatott, ez a forma nemcsak a verseny, hanem a nyilvánosság, vagyis a közbeszerzés mindkét alappillérének kiküszöbölésére is alkalmas volt mind ez idáig. A közbeszerzési törvény ezért a tárgyalásos eljárások visszaszorítását jelöli meg az egyik fő célként.

Az Országgyűlés elégedetlen lehet és lehetett a hivatalból indított döntőbizottsági eljárások kis számával is, és elégedetlen lehetett az ellenőrzés lehetőségeivel, a bírságok kis számával és alacsony összegével is. Itt az ideje a változtatásnak!

Az alapos előkészítést követően sok érdeket és tapasztalatot olvaszt magába az asztalon fekvő T/758. számú törvényjavaslat. A törvény hatályával kapcsolatosan jelentős előrelépést formál meg, hogy a védelmi és a nemzetbiztonsági érdekű beszerzések speciális eseteiben lehetőséget enged egy jól szabályozott, de eltérő út követésére. Gyakori kritikák alapját szüntetik meg az eljárási határidőkre vonatkozó szakaszok, hiszen a jogalkalmazók körülményesnek és időigényesnek tartották az eddigi rendet. Az új szöveg jelentős rövidítést tesz lehetővé az átfutásban. Az a tény, hogy az ajánlatkérők leggyakrabban még a kutatóktól is elzártan kezelik a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratokat, rávilágít arra, hogy mennyi bizonytalanság van jelen, és valószínűsíti, hogy tisztább, áttekinthetőbb viszonyok esetén kevesebb kisebb-nagyobb jogsértés várható.

(16.50)

A jelenlegi ellenőrzési és jogorvoslati viszonyokhoz képest változtatást kell létrehozni, és meg kell erősíteni a jogkövető magatartást, hogy a normaszöveg elérje a célját. Ezért kellett újrafogalmazni a jogkövetésre ösztönző, a hibákat felszínre hozó elemeket, amelyek növelik a jogsértés felfedezésének kockázatát, mint ahogy azt Hende államtitkár úr is jelezte az expozéjában. A személyes felelősséget külön szeretném hangsúlyozni, hiszen a felelősség decentralizációja zavaros viszonyokat teremtett a tapasztalatok szerint.

A törvény módosításának fontos része, hogy az összességében legjobb ajánlat szempontja szerinti elbírálást világosabbá teszi azzal, hogy már az ajánlatkérés során ki kell nyilvánítani, hogy milyen részszempontok szerint, milyen fontosságú, milyen súllyal szereplő részszempontokkal dolgozik az elbírálás. Habár ez bonyolult mondat volt, de az előttem szólók is rávilágítottak már ennek fontosságára. Az eddigi, csak a szempontok sorrendjét rögzítő eljárás olyan tág teret engedett a szubjektivitásnak, hogy a döntéselmélet szakembereit leginkább a szerencsejátékokra emlékeztethette az, amit ennek nyomán lehetett tapasztalni. Az eljárásokban gyakran gyanús módon önkényesen összemosták a részszempontok fontosságát, és annak a részszempontnak való megfelelést jelölték meg döntőnek, aminek egy bizonyos ajánlat jobban megfelelt, míg az azt prioritásban megelőző részszempont szerint egyformán megfelelőnek ítélték az ajánlatokat.

A Közbeszerzések Tanácsának beszámolója erről szemérmesen csak annyit mond, hogy az ajánlatkérők igyekeztek a régi, megbízható partnereiket előnyben részesíteni. A versenysemlegesség és a gazdaságfejlődés érdekében azonban az alkalmas ajánlattevőknek lehetőségük kell hogy legyen arra, hogy szerződésekhez jussanak, de rendkívül nagy szerepe van az ajánlatkérők érdekei szempontjából a jó műszaki előkészítésnek, az alkalmasság helyes megítélésének és a szakszerű szerződéskötésnek; akkor ki lehet kerülni azokat az ellenérveket a bonyolult szabályozással kapcsolatban, hogy túl sok vitalehetőség képződik. A törvényjavaslat ugyancsak védi az ajánlattevők érdekeit azzal, hogy az ajánlattevőt kötelezi az elbírálásra, és a szerződés esetén a beszerző köteles határidőre fizetni. Ez nagyon fontos a kis- és középvállalkozások életképessége szempontjából. Az ellenértéket igazolt teljesítés esetén, ha a határidő eredménytelenül telt el, akkor az ajánlattevőként szerződést kötött fél azonnal beszedési megbízást nyújthat be - ez szigorú szabály.

A tárgyalásos eljárások nagy száma a rendkívüli sürgősségre és a rövid ideig fennálló kedvező ajánlat esetére kinyitott lehetőségen nyugodott. Ezek száma nemzetközi összehasonlításban is nyugtalanító méreteket öltött. A javaslat részletesebben szabályozza ezek speciális eseteit. Különösen értékes az a szabály, amely az értesítési kötelezettség folytán lehetőséget nyújt a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a beavatkozásra a jogosulatlanul kezdett tárgyalásos eljárások esetében. A hatályos közbeszerzési törvény szűkre szabja a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének jogosultságát. Szélesíteni javasolja az előterjesztő azon szervezetek körét, amelyek kezdeményezhetnek, és ez a szélesítés vonatkozik a közigazgatási hivatalokra, az Állami Számvevőszékre, a Kormányzati Ellenőrzési Irodára és a költségvetési támogatást nyújtó szervezetekre is; valamint a jogvesztő határidőt is meghosszabbítja a szöveg.

Tisztelt Ház! Gondolnunk kell majd a későbbiekben arra is, hogy az ellenőrzést végző szervezetek kapacitása megfelelő legyen az esetek nagy számához. Majd költségvetés és létszám is szükséges ehhez, és itt elsősorban az Állami Számvevőszékre gondolok.

Tisztelt Ház! Sok szó esik napjainkban a jogharmonizációról. A jogharmonizáció valamennyi követelményének megfelel az asztalon fekvő javaslat.

Összefoglalva: a kormány a programjának megfelelő szellemben, továbbá a pontos és célszerű szabályozást irányzó tartalommal terjesztette be a javaslatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a közbeszerzési törvény módosításáról. Az előterjesztés tartalmilag és formailag megvalósítja a célját. A törvénytisztelő polgárok a javaslat elfogadását követően a jogszabály hatásai folytán a köz iránti bizalmukban megerősödhetnek. (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.)

Mindezen okokból a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében elfogadásra ajánlom a Magyar Országgyűlésnek a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(A jegyzői székben Németh Zsolt helyét Szabó Erika, Kocsi László helyét Kapronczi Mihály foglalja el.)

Forrás: parlament.hu