DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Európai Unióhoz való csatlakozás mezőgazdaságunk nagy esélye, de veszélye is egyben. Hogy melyik érvényesül, végül is attól függ, hogy jól tudunk-e készülni erre a történelmi eseményre. Minél közelebb kerülünk a csatlakozás lehetőségéhez, annál nyomasztóbb teher az agrárkormányzat vállán a földtulajdon rendezetlen helyzete, amiről ma itt oly sok szó esik ebben a Házban. Rendezett birtokviszonyok nélkül ugyanis lehetetlen a felkészülés, egyben az EU-ba való beilleszkedés is. Rendezett birtok, illetve -tulajdonviszonyok nélkül nincs birtokkoncentráció, nincs beruházás, ültetvény és -erdőtelepítés, állatállomány-fejlesztés, de még jelen rendelkezéseink szerint a támogatások kiadása sem lehetséges.

Több visszatekintés történt itt a Házban az előző évekre vagy évtizedre. A most következő néhány évben annyi mindent kellene csinálnunk, hogy az ember szomorúan gondol az elvesztegetett évekre. Ki-ki a maga szemüvegén nézi természetesen az elmúlt éveket. Megemlíthetem azokat az éveket is, amikor a termőföld jogos tulajdonosokhoz juttatása helyett a társas vállalkozások tulajdonszerzéséről vagy földhasznosító közösségek létrehozásának kísérletéről kellett vitatkozni. Mint ismeretes, ezek a kísérletek megbuktak; az egyik a nagy társadalmi felháborodás miatt, a másik a tisztelt Ház alkotmányügyi bizottságának ellenállása miatt. Az idő viszont telt, és még mindig nem került kiadásra a termőföldek jelentős része, a másik nagy része pedig osztatlan közös tulajdonban van. Mint tudjuk, ez az utóbbi tulajdonforma, az osztatlan közös tulajdon nem éppen eurokonform, és hátrányos helyzetbe hozza a tulajdonosokat.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a sajnálatos késedelmet próbálja behozni, és alkalmassá tenni a gazdákat az integrálóvá és integrálttá válásra. Nem beszélve arról, hogy a hosszú távú gondolkodáshoz szükség van a tulajdonosi tudat kialakulására is. Aranykorona-értékhez, pontosan meg nem nevezhető földterülethez pedig nagyon nehéz úgy kötődni, mint ahogy egy tulajdonos kötődik a tulajdonához.

Mindenki elismeri, hogy önszerveződés, szövetkezés nélkül nincs versenyképes mezőgazdaság sem az EU-ban, sem az EU-n kívül. Azt viszont már nem mindenki ismeri fel, hogy csak a magántulajdon képes hosszú távú gondolkodásra, felismerni és érvényesíteni érdekeit, létrehozni a közös érdekeket szolgáló szövetkezeteket, szervezeteket, és a magántulajdon legfontosabbika a termőföld, a földtulajdon.

A Magyar Demokrata Fórum kimondottan örül annak, hogy a kormány fölismerte a földkiadás fontosságát, és vállalkozott a valóban régóta húzódó, valóban sok ok miatt húzódó és nehezen végrehajtható feladatra, ami végérvényesen a tulajdonosok tulajdonába juttatja a termőföldet. A céllal tehát teljes mértékben egyetértünk, azonban a megoldás módjával kapcsolatban van néhány szakmai észrevételünk.

Azt szeretnénk, ha a magyar jogrenddel harmonizáló, megkérdőjelezhetetlen jogi megoldások kerülnének elfogadásra, és ennek alapján kerülnének kiadásra a hátralévő, kiadásra váró termőföldek. Nem nagy dolgokról van természetesen szó észrevételeinkben, de mindenképpen el kívánjuk kerülni, hogy újabb jogviták húzzák az időt, újabb lehetőséget adjunk esetleg bizonyos erőknek, hogy jogvitákkal további károkat okozzanak az országnak.

(22.00)

A módosító indítványaink majd ebben a szellemben készülnek. De túl a módosító indítványok szövegezésén, néhány kérdést szeretnék általánosságban is megvizsgálni. A szövetkezet mint tulajdonos szerepeltetése a törvényben szerintünk nemkívánatos, ugyanis az 1992. évi I., a máig emlegetett szövetkezetekről szóló törvény értelmében a szövetkezet nem lehet termőföld tulajdonosa, így nem célszerű az önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak tulajdonjogának fenntartása sem. A 12/D. § első pontjára és a vonatkozó részekre gondolok.

Az utak tulajdonjogának alaposabb átgondolása más szempontból is célszerű. Hangsúlyozom tehát, hogy nem eget rengető nagy dolgokról van szó, csak a jogviták elkerülését szeretnénk. A törvény-előkészítő helyesen ismerte fel, hogy lehetőséget kell adni a közös tulajdon megszüntetésére akkor is, ha azt akár egy tulajdonos is kívánja. Gondjaink vannak viszont a földrészletek megközelítéséhez szükséges utak kijelölésével - erről a 12/F. 3. § rendelkezik -, mivel ezek az utak a 12/D. § szerint önkormányzati tulajdonba kerülnek. Ez kártalanítás nélküli tulajdonelvonásnak minősül. Ez pedig alkotmányos probléma lehet. A dűlőutak önkormányzati tulajdonba adásával más gondjaink is vannak. Adott esetben egy tulajdonkoncentráció esetében, ami természetesen várható kis apró részarányok esetén, feleslegessé válhatnak olyan utak, amelyekre most az apró parcellák megközelíthetősége miatt szükség van. Ilyen esetben, mivel minden elérhető földterület egy tulajdonos tulajdonába kerülhet a koncentráció során, nem lesz értelme azt fenntartani. Ezért célszerűbbnek tartjuk olyan szabályok megalkotását, amelyek az önkormányzatnak csak olyan kezelői jogot adnak, amelyek a rendelkezési jogot nem érintik.

Tisztelt Ház! Ezeket az apró észrevételeket és néhány készülő módosító indítványunkat, remélem, az előterjesztő megvizsgálja, és amennyiben jogilag helytálló, akkor természetesen kérjük a támogatását. Ilyen módosító indítványokkal megerősített törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum teljes mértékben támogat, és reméljük, hogy ez hamarosan megszavazásra kerül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu