DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt hatályosságának első két évében négy törvény is módosította; legutóbb az 1995. évi XV. törvény, amely igen jelentős mértékben megváltoztatta a korábbi rendelkezéseket. A módosítások ellenére számos probléma jelentkezett, ezek megoldására készült a jelen törvénytervezet.

A törvényjavaslat rendelkezései alapvetően két részre oszlanak. Egyrészt az egyes szövetkezeteknél felmerülő aranykorona-hiányok rendezésére, másrészt a földkiadás során a törvény rendelkezése következtében létrejött közös tulajdonok megosztásának szabályozására. A törvényjavaslat intézkedik a szövetkezeteknél keletkezett aranykorona-hiányok rendezéséről. A hiányok csökkentésére mindenekelőtt fel kell használni valamennyi, a szövetkezetnél még rendelkezésre álló földet, így a halastavakat és a művelés alól kivett területeket is. A kiadás során a halastavakat az adott településen előforduló legmagasabb aranykorona értékű, szántó művelési ágú ingatlan aranykorona értékével kell figyelembe venni, az egyéb területeket pedig a legalacsonyabb értékűvel. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény értelmében a részarányföldalapba kijelölt védett és védelemre tervezett földrészletek kijelölése megszűnt, emiatt pedig sok szövetkezetnél keletkezett aranykorona-hiány.

E hiányok csökkentése érdekében a javaslat olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a földművelésügyi hivatal megállapítja azon személyek körét és jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor kártalanításra jogosultak lesznek. E területek állami tulajdonba kerüléséig a tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - az illetékes nemzeti park igazgatósága gyakorolja. A kisajátításig a földrészlet hasznosításából származó bevételeket az igazgatóság a jogosultaknak adja át, ha pedig ilyen bevétel nem keletkezik, az igazgatóság a tulajdoni korlátozás mértékével arányos használati díjat fizet.

A földkiadási ügyek jelenlegi állásából egyértelműen megállapítható, hogy lesznek olyan települések, ahol az összes lehetséges földterület kiadása után is maradnak kielégítetlen földkiadási igények. Ezeket az igénylőket az állam pénzzel kártalanítja, ennek mértéke háromezer forint aranykoronánként. A kártalanításra vonatkozó határozat ellen csak bírósági jogorvoslatnak van helye.

Elnézést, de itt zárójelben megjegyzem, az előbb elhangzott a korábbi vitában, hogy háromezer, maximum négyezer forint az ilyen földek mai valóságos forgalmi értéke. A földkiadás során igen sok esetben keletkeztek olyan tulajdonközösségek, amelyek a föld bármilyen hasznosítását gyakorlatilag lehetetlenné teszik. Nem ritka az sem, hogy egy földrészletnek több száz tulajdonosa is van. A polgári törvénykönyv szabályai szerint ennek megszüntetése gyakorlatilag csak egy hosszadalmas, több évig tartó és igen bonyolult perrel lehetséges. Ennek a kényszerű helyzetnek a feloldására tartalmaz különleges szabályokat a javaslat.

A különleges rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont egymás között szerződéssel nem szüntetik meg, és az a tulajdonostársak nagy száma vagy egyéb körülmény miatt nem várható. Ebben az esetben bármelyik tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezheti az illetékes körzeti földhivatalnál. A földhivatal a szükséges adatokat megküldi a kezdeményezőnek, aki ezek alapján gondoskodik a megosztási tervezet elkészítéséről. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is; az utak kialakításához szükséges terület után nem kell földvédelmi járulékot fizetni. Az új földrészleteket úgy kell kialakítani, hogy területük nem lehet kevesebb háromezer négyzetméternél, a korábban zártkertnek minősülő területeknél pedig 1500 négyzetméternél.

A tervezet elkészülte után a kezdeményező összehívja a tulajdonosok közgyűlését, egyben a tervezetet az érintett településen hirdetményi úton, és a helyben szokásos, más alkalmas módon is közzéteszi. A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlés határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkező tulajdonostárs jelen van. A határozathozatalhoz szótöbbség szükséges. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés a megjelentek számára és tulajdoni arányára tekintet nélkül határozatképes, a meghívóban azonban ezt fel kell tüntetni.

A közgyűlés határozata ellen vagy a határozat elmaradása miatt bármely tulajdonostárs az illetékes helyi bírósághoz fordulhat. A közgyűlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a kialakított földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását, emellett rendelkeznie kell a felmerült költségek viseléséről. Ha a határozatot a kézbesítéstől számított 15 napon belül senki sem támadja meg, a kezdeményező köteles azt megküldeni a földhivatalnak, amely a határozat és az annak megfelelően elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat. Ez a bejegyzés illetékmentes.

Ha a tulajdonközösség megszüntetése ügyében bírósági eljárásra kerül sor, a bíróság peren kívüli eljárásban hoz döntést. Abban az esetben, ha a tulajdonközösségnek e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében ismételten közös tulajdon jön létre, ennek megszüntetésére már a polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Legyen szabad megjegyeznem, hogy ez az egyszerűsített tulajdonközösség-megszüntetési eljárás több képviselőtársunknál kételyeket vetett fel, nevezetesen, hogy nem túl bonyolult-e ez az eljárás.

Én arra kérném a vita előtt az igen tisztelt képviselőtársaimat, akikben ilyen gondolat netántán megfogant, hogy mielőtt szólásra jelentkeznek, legyenek szívesek elővenni a 10. számú polgári kollégiumi állásfoglalást, és olvassák el, hogy a 10. számú polgári kollégiumi állásfoglalás milyen konkrét eljárásokat ír elő a tulajdonközösség-megszüntetési perre.

(20.50)

És akkor, ha elolvasták a 10. számú polgári kollégiumi állásfoglalást, én azt hiszem, megszűnik minden aggályuk, és láthatják, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a végsőkig elment a tulajdonközösség megszüntetésének egyszerűsítésében, ami még a mi hatályos jogrendünkbe beilleszthető. De azt mindenkinek be kell látnia, hogy az egyszerűsített tulajdonközösség-megszüntetési eljárásnak is olyan vázrajzot és olyan tulajdonközösséget megszüntető határozatot vagy okiratot kell eredményeznie, amelynek alapján a földhivatal tulajdonjog bejegyzésére egyáltalán képes. Tehát én kérem, hogy a felesleges viták elkerülése érdekében a hatályos jogot tekintsék meg, akinek ez nehézséget okoz, készséggel lemásoltatom a 10. számú polgári kollégiumi állásfoglalás vonatkozó részét, és megküldöm részére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben részletezett két fő témakörön kívül még több kisebb, de a földkiadás gyakorlatában sokszor igen fontos probléma megoldása is szerepel a javaslatban. Ez utóbbiak közül a következőket emelem ki.

Több településen földdel rendelkező szövetkezeteknél a részaránytulajdon kiadását jelenleg akadályozza az, ha egy településen vitatják a földkijelölést. Ilyen esetben azon a településen sem lehet megkezdeni a földkiadást, ahol a kijelölést minden érintett elfogadta. A javaslat szerint ilyen esetekben is el lehet végezni a földkiadást a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részaránytulajdon tekintetében, de legfeljebb az erre a célra kijelölt föld 80 százalékáig terjedően azokon a településeken, ahol a kijelölést nem vitatták.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a sorsolás után már nincs lehetőség semmilyen módosításra a földkiadással kapcsolatban. A javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy az érdekeltek részarány-földtulajdonuk helyét egymás között elcserélhessék a sorsolást követő 15 napon belül.

A földkiadási eljárás során igen sokszor vitatják a tulajdonosok a földművelésügyi hivatal határozatának a tényleges értéknövekedést eredményező költségekre vonatkozó részét. A határozat jogerőre emelkedéséig pedig nem lehet elvégezni a föld kiadását sem. Az eljárás egyszerűsítése érdekében a jövőben minden földkiadási ügyben külön határozatot kell hozni a költségtérítésről, és e határozat ellen is csak bírósági jogorvoslatnak lesz helye.

Számos alkalommal előfordult, hogy a részarány-tulajdonost nem lehetett megtalálni az általa megadott lakcímen, ez pedig meggátolta az egész eljárás folytatását, mivel a kézbesítés elmaradása miatt a határozat nem emelkedhetett jogerőre. A jövőben az eredménytelen postai kézbesítés esetén lehetővé válik a határozatnak hirdetmény útján való kézbesítése is.

A földkiadó bizottságok igen sok esetben elvégezték a részaránytulajdon tényleges kiadását, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot azonban nem hoztak. A jövőben a földművelésügyi hivatal határozattal pótolhatja ezt a mulasztást.

Ha a részaránytulajdonok kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában volt, önálló helyrajzi számon nyilvántartott út, árok, csatorna, töltés és az ezekhez tartozó műtárgyak nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában, az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerülnek. E rendelkezés alól kivételt képeznek a védett vagy a védelemre tervezett természeti területekhez tartozó ilyen ingatlanok, amelyek a magyar állam tulajdonába, és az illetékes nemzeti park igazgatóságának vagyonkezelésébe kerülnek. A tulajdonosváltozás lebonyolítása az illetékes körzeti földhivatal feladata.

A törvényjavaslat rendelkezik a feladatnövekedés miatt az önkormányzatoknál jelentkező többletköltség fedezésének módjáról is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ezt a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvénytervezetet rendkívül fontos elfogadni, hiszen számos vonatkozásban megkönnyíti a földtulajdon-rendezés végleges lezárását. Enélkül ugyancsak lehetetlen a jelenlegi káoszhelyzetnek a feloldása. Ezért tisztelettel kérem önöket, támogassák ezt a törvényjavaslat-tervezetet.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu