DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét az Országgyűlés napirendjén szerepel az előző ciklusban nagy vihart kiváltó termőföldtörvény módosítására irányuló előterjesztés.

Az előző kormány által benyújtott törvényjavaslat központi elemét a tulajdonszerzési szabályok megváltoztatása jelentette, a belföldi jogi személyek tulajdonszerzési tilalmát kívánta feloldani. Az új kormány mezőgazdasági programja ezzel szemben előnyben részesíti az életképes családi gazdaságok kialakulását, illetve a beszerző, szolgáltató és értékesítő tevékenység céljára való szövetkezést preferálja. A hatályos földtörvény tulajdonszerzésre, valamint a termőföld hasznosítására vonatkozó szabályai ma megfelelő törvényi kereteket biztosítanak ahhoz, hogy a birtokviszonyok az elkövetkező években - külön szabályozás tárgyát képező támogatási formák létrehozásával - az életképes családi gazdaságok kialakulása irányába fejlődjenek. A törvénymódosítás ezért a tulajdonszerzésre rendelkezéseket nem tartalmaz.

A kormány továbbra sem kívánja lehetővé tenni, hogy a külföldi természetes és jogi személyek, továbbá a belföldi jogi személyek termőföldtulajdont szerezhessenek. A termőföldárak kiegyenlítődéséig mindenképpen indokolt a külföldiek földtulajdonszerzésének tiltása, erre vonatkozóan az Európai Unió vonatkozásában 10 éves derogációs igényt jelentettünk be.

A földtörvény módosítását ma mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy a földhasználati viszonyok nem áttekinthetőek, nincs olyan nyilvántartás, amely a földhasználatot rögzíti. A szerződési korlátozások kijátszására irányuló, legtöbbször valamilyen használati jogcímmel palástolt törekvések, az úgynevezett zsebszerződések láthatóvá tétele, másfelől az agrártámogatások igénybevételének feltételét jelentő földhasználat megbízható igazolása érdekében szükség van olyan hiteles, hatóság által vezetett nyilvántartásra, amely bármely jogcímen történő földhasználatot regisztrál. A törvényjavaslat ezért megteremti a földhasználati nyilvántartást, amelyet a területileg illetékes földhivatal vezet.

A földhasználati nyilvántartás nem az ingatlan-nyilvántartás részét képezné, mivel az nem alkalmas a földhasználat rögzítésére; alapvető rendeltetése a forgalombiztonság megteremtése, ezért az ingatlanokhoz kapcsolódó tulajdonjog és más dologi jogok nyilvántartására szolgál. A földhasználati nyilvántartásnak ezért az ingatlan-nyilvántartástól elkülönülő, önálló nyilvántartásként kell működnie. Ennek megfelelően a használati viszonyok nem a tulajdoni lapon jelennek meg.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kötelezővé teszi az 1 hektár feletti termőföldek használatára irányuló szerződések területileg illetékes körzeti földhivatalhoz - nyilvántartásba vétel céljából - történő benyújtását. Ezenkívül be kell jelentenie a saját tulajdonú, a közeli hozzátartozó, vagy vele közös háztartásban élő személy tulajdonában lévő föld használatát is. A bejelentési kötelezettség mind a törvény módosítását követően, mind pedig az azt megelőzően megkötött szerződésekre nézve kötelező. A földhivatal ezek megtörténtét, valamint a tényleges helyzettel való egyezőségét ellenőrizheti.

A földhivatal a szerződés benyújtása, illetve az adatok bejelentése elmulasztásának szankciójaként a földvédelmi bírság kétszereséig terjedő bírságot szabhat ki a földhasználóra. A földhasználati nyilvántartás 2000. január 1-jével indulna, s a 2000. évi költségvetésben kell megjeleníteni a működés anyagi feltételeit. Az előzetes becslések alapján mintegy 3 millió természetes, illetve jogi személy kerülne a földhasználati nyilvántartásba. A nyilvántartás kialakításának egyszeri költségei körülbelül 600 millió forint fedezet biztosítását igénylik. Az éves költségek a továbbiakban feltehetőleg nem haladják meg a 100 millió forintot.

A földhasználati nyilvántartás bevezetésével teljes képet kapunk az 1 hektár feletti termőföldek használati viszonyairól. A szerződések regisztrációja által láthatóvá válnak a külföldiek által kötött haszonbérleti, illetve más használatra irányuló szerződések. A földhasználó kénytelen a helyzetét legalizálni, a törvényes feltételeknek megfelelő szerződést kötni a tulajdonossal. Amennyiben jogszabályellenes szerződésekre, illetőleg szerződési kikötésekre derülne fény, ezek ellen a földhivatal, illetve az ügyész az általános szabályok szerint felléphet. Ez a nyilvántartás alkalmas arra is, hogy a földhivatal ennek alapján az agrártámogatások igénybevételéhez szükséges, a tényleges földhasználatot bizonyító hatósági igazolást állítson ki.

Tisztelt Ház! A tulajdonszerzési tilalom kijátszásának egyik gyakori formája, hogy külföldi állampolgár termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló elővásárlási, vagy vételi jogot köt ki olyan feltétellel, hogy az elővásárlási vagy a vételi jog a tulajdonszerzési tilalom megszűnésének feltételéhez kapcsolódik. A törvényjavaslat ezt a gyakorlatot kívánja megszüntetni, ezért kimondja, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogot érvényesen még a tilalom megszűnéséhez mint feltételhez kapcsolódóan sem lehet kikötni.

(14.50)

A törvényjavaslat a földhasználati nyilvántartás szabályain kívül még néhány apróbb rendelkezést tartalmaz. Többek között rendezi a talajvédelmi hatósági fórumrendszer kérdését, a földvédelmi járulékot, a bírságot, a talajvédelmi bírságot pedig adók módjára behajtandó köztartozásnak minősíti.

Úgy gondolom, igen tisztelt Ház, hogy a földtörvényt illetően, a termőföldtörvény módosításáról szóló beterjesztést illetően is ugyanazok a felajánlásaim igazak, mint amelyeket a korábbi beterjesztésekkel kapcsolatban a Ház elé tártam. Nevezetesen: szeretnék a földkérdésben hatpárti konszenzust elérni, ezért a beterjesztést követően mindenképpen egyeztetést kívánok megkísérelni a pártok részvételével a mezőgazdasági állandó bizottság keretein belül. Én magam személyesen fogok megjelenni a bizottság előtt, hogy ez az egyeztetés lehetőleg olyan szinten folyjék, hogy minden más érdekelt, érintett megfelelő felhatalmazással jöjjön.

Az agrárium kérdéseit illetően a mai napon talán több alkalommal is kifejtettem, hogy a vidék elhagyatottságát, ellehetetlenült helyzetét egyetlenegy módon lehet most, rövid idő alatt - ha nem is teljes egészében felszámolni, de - legalábbis abba az irányba gyorsított ütemben elmozdítani, ha a földügyben, a földet művelők kérdéseinek ügyében konszenzus alakulna ki a Házban, hogy lehetőleg minél nagyobb erő szorgalmazza azt, hogy ezt az Európai Unióba be nem illeszthető kettéváltságot, amely az országban a városlakók és a földet művelők életvitelében, helyzetében, lehetőségeiben fennáll, felszámoljuk.

Kérem, hadd ne a saját szavaimmal fejezzem be ezt a rövid miniszteri expozét, hanem hadd utaljak arra, hogy most, amikor a berlini Grüne Wochén a német parasztszövetség első számú vezetője szólt a jelen lévő mintegy 35-40 miniszterhez, miniszterelnökhöz, miniszterelnök-helyetteshez és más megjelent, az agráriumot a legmagasabb szinten képviselőkhöz, elmondotta, hogy elfogadhatatlan - és ez német viszonylatban hangzott el -, hogy a földet művelő ember tízszer vagy százszor annyit dolgozzék, mint a városban lakó, és az életkörülményei még meg se közelítsék a városban élőkét. Ez tulajdonképpen a Magyar Köztársaság alkotmányába is ütköző helyzet, ezért az mindenképpen felszámolandó. Úgy gondolom, hogy ennek elérése érdekében ellenzéknek, kormánypártnak egyaránt kötelezettségei vannak.

Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu