GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ha megengedik, mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására térnék, én is foglalkoznék felszólalásomban a bizottsági előadók ügyével, ugyanis a mostani egyik ilyen bizottsági előadó előadása szerintem rossz precedenst teremt. Zatykó Jánosnak, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s kisebbségi előadójának példájára gondolok.

Nem a stílus az, ami bánt engem, bár eddig igazából nem volt szokás, hogy egy bizottsági előadó bármely képviselőtársunkat, minisztert vagy bárki mást a bizottsági vélemény előadásának keretében demagóg jelzővel minősítsen, egyébként máskor sem volt ez szokás a parlamentben ez idáig, vagy ha ilyen történt, akkor általában rendre lettek utasítva a képviselők. (Dr. Torgyán József tapsol.) Inkább az zavart, és ezt tartom rossz precedensnek, hogy Zatykó János beszéde, a kisebbségi vélemény előadása többünkben fölvetette azt a gondolatot, hogy miről is beszél a képviselő úr, mert mi nem emlékszünk arra, hogy ilyen gondolatok hangzottak volna el a bizottsági ülésen, mint amelyeket a képviselő úr mondott el. És sajnos az a helyzet, hogy ez az érzés nem véletlenül támadt bennem és néhány képviselőtársamban, ennek nagyon alapos oka lehetett, mégpedig valószínűleg az, hogy Zatykó János úgy volt a mezőgazdasági bizottság kisebbségi előadója most, hogy az általa idézett bizottsági ülésen nem vett részt, nem volt jelen. Az előttem fekvő bizottsági jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül, hogy távollétében szavazási megbízást frakciótársának, Lakatos András úrnak adott, aki őt helyettesítette a bizottsági ülésen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Azt hiszem, ilyen esetben a jövőben szerencsésebb lenne az a megoldás, ha olyan képviselők adnák elő akár a többségi vagy a kisebbségi véleményt, akik jelen voltak a bizottság ülésén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ezek után rátérjek a törvényjavaslat lényegének tárgyalására. Sok gondolat hangzott el a bizottsági előadók részéről, akik különböző problémákra vártak megoldást ettől a törvényjavaslattól, olyan problémákra, amelyek az elmúlt tíz évben halmozódtak fel, és most azt várják a képviselőtársaim, hogy ezeket mind egy csapásra oldjuk meg egyetlenegy törvényben; mint a birtokrendezés kérdése vagy a földtulajdonok elaprózódásának a kérdése, netalántán még a nemzeti földalap is rögtön és azonnal jöjjön létre.

Azt hiszem, a törvényjavaslat teljesen világosan más kérdéssel akar foglalkozni, és nem vitatható, hogy most az ezekkel a kérdésekkel való foglalkozásnak van itt az ideje, és most ebben a törvényjavaslatban ezekre a kérdésekre, ezekre az ügyekre kell választ találnunk. Mindent a maga idején, "step by step", ahogy az angol mondja, egymás után kell a problémákat megoldani.

Ennek a törvényjavaslatnak az a lényege, hogy a jövőben nemcsak a termőföldtulajdont, hanem a termőföldhasználat valamennyi módját nyilvántartásokban kell majd rögzíteni. Ennek két célja van a mi megítélésünk szerint. Az egyik célja, amiről itt többen beszéltek, de én majd inkább beszédemnek a második részében fogok szólni róla, hogy megítélésünk szerint a termőföldhasználat nyilvántartása megnehezíti a zsebszerződéseket, és rendkívül súlyos csapást mér azokra, akik eddig külföldi létükre a magyar törvényeket kijátszva illegális szerződéseket kötöttek a termőföldre spekulálva.

A másik célja ennek a törvényjavaslatnak sokkal egyszerűbb, de talán éppen ugyanilyen fontos, azt is lehet mondani, hogy talán fontosabb is, mint az előző. Ez pedig az, hogy ha az Európai Unió tagjává válunk, akkor tudnunk kell, hogy ránk olyan támogatási rendszerek fognak majd vonatkozni, amelyeket csak akkor fognak tudni a magyar gazdák igénybe venni, ha belépésünkig a magyar állam kialakítja a termőföldhasználat nyilvántartását. Ha hiteles termőföld-nyilvántartás nélkül lépünk be az Európai Unióba, akkor ez azzal a következménnyel járhat, hogy az EU tagjaként a magyar gazdák a fölvehető támogatások jelentős részéhez nem fognak hozzájutni. Tehát ennek a törvényjavaslatnak a célja az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar mezőgazdaság az európai uniós tagságunknak ne vesztese, hanem nyertese lehessen, meg tudja szerezni mindazokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Unióban majd jogszerűen nekünk megítélnek.

Nem igaz tehát az az állítás, hogy elegendő csupán jól tárgyalni és kiharcolni mindenfajta támogatást és jogosultságot az Európai Unióval a csatlakozásokról folyó tárgyalásokon, hanem figyelembe kell vennünk azt is, hogy európai uniós tagságunkra fel kell készülni, és ennek a felkészülésnek az egyik eleme az, hogy ezt a termőföld-használati nyilvántartást kialakítsuk, fölkészüljünk arra, hogy az Európai Unió tagjaként gazdáink a nekik egyébként járó támogatásokat a nyilvántartások alapján fel tudják venni.

(15.50)

Ha innen közelítjük meg a kérdést, akkor teljesen világos, hogy a nyilvántartás kialakítására fordítani kívánt pénz nem pénzkidobás, hanem befektetés a jövőbe, befektetés a majdani európai uniós tagságunkra, amely többszörösen, megítélésem szerint akár százszorosan is megtérülhet évenként is, tekintettel arra, hogy az Európai Unióban a támogatások rendkívül nagy része a földhasználathoz kötődik. Ilyen módon tehát ennek a törvénynek a támogatása, elfogadása nélkül a magyar gazdákat rendkívül kellemetlen helyzetbe hoznánk európai uniós tagságunk idejére.

Ezenkívül ez a törvény természetesen másra is jó és mással is foglalkozik, hiszen a földnyilvántartás bevezetése hatékony eszköz lehet a termőfölddel spekulálók kiszűrésére, különösképpen a külföldi termőföldspekulánsok kiszűrésére. Mondhatnánk úgy is, hogy az új nyilvántartás várhatóan kiugratja majd a zsebszerződések nyulait a bokorból.

Nyilvánvaló, hogy nem gondolhatunk mindazokra az ügyvédi rafinériákra, amelyek majd új kiskapukat találnak. Ha az ellenzéki képviselők valóban attól a szándéktól vezéreltetnek, hogy ők is a külföldi földspekulánsok ellen kívánnak fellépni, és megítélésük szerint ez a törvényjavaslat nem tesz meg mindent, amit megtehetne az ilyen spekuláció ellen, és ők tudják a helyes megfejtést, akkor ennek nyilván az lesz a következménye, amire mi nagyon kíváncsiak vagyunk, és várjuk is az ilyen helyzeteket, hogy ellenzéki képviselőink tömegesen fognak olyan módosító javaslatokat benyújtani, amely módosító javaslatok elfogadásával még hatékonyabban tudunk fellépni a külföldi zsebszerződők, spekulánsok ellen. Eddig ilyen jelzés, sajnálatos módon, nem érkezett.

Sőt, ennek a szándéknak némiképpen ellentmond az egyik kisebbségi bizottsági előadó véleménye is, aki arról szólt, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, hiszen ebből a logikából természetszerűleg az következik, hogy akkor az osztrák határszélen a zsebszerződésekkel megvásárolt, és nem tudom, milyen módon az osztrákok által művelt földeket most, ezzel a törvénnyel az osztrákok tulajdonába kellene adni.

Nos, mi ezt nem szeretnénk, sőt, ahogy a miniszteri expozéban is elhangzott, kifejezett törekvésünk az, hogy külföldiek számára se egyénileg, se jogi személyeken keresztül - ahogy ezt tette volna az előző kormány az előző parlamenti ciklusban - ne tegyük lehetővé a külföldiek termőföldtulajdon-szerzését, sem most, sem pedig európai uniós tagságunk idején. Ezért a magyar kormány a termőföld-tulajdonlás kérdésében, megegyezően egyébként az előző kormány által az Európai Unió kérdőívére adott válaszokkal, átmeneti kedvezményeket kíván kérni az Európai Uniótól.

Ha a zsebszerződésekről beszélünk, akkor talán érdemes azt is elmondani, hogy a zsebszerződések ellen fellépni nem csupán azért kötelességünk, mert a zsebszerződések gazdasági és diplomáciai érdekeinket sértik, hanem azért is, mert erkölcsbe ütköznek. Nem szerencsés egy olyan állam, ahol bárki vagy akár tömegesen sokak kijátszhatják a hatályban lévő törvényeket. Az ilyen jogkerülő magatartáshoz asszisztálni felelőtlenség, és ha úgy tetszik, az ilyen magatartásnak a következményei nemcsak azon a területen jelentkeznek, ahol a spekuláció és a jogkerülés folyik, hanem az állam egész területén érezhető ennek a hatása.

Ezért az új kormány hivatalba lépése után a legrövidebb időn belül megpróbálja megtenni mindazt, ami az elmúlt négy évben nem történt meg, és a maga által legjobbnak és leghatékonyabbnak ítélt módon kíván fellépni az ilyen jogot megkerülő, kijátszó módszerek ellen.

Lehet, hogy ezek nem lesznek képesek minden egyes módszert megfelelően kivédeni, de ahogy fejlődnek a spekulánsok, azt hiszem, ugyanúgy fejlődhet a jogalkotásunk is, és innen ígérhetjük és üzenhetjük, hogy a jövőben minden egyes ilyen ötletre újabb jogszabály-módosításokkal fogunk válaszolni, és nem fog biztonságosabbá válni a spekuláció. Sőt, arra törekszünk, hogy a spekuláció kockázatát az elviselhetetlenség mértékéig növeljük, és rákényszerítsük mindazokat, akik eddig jogot kikerülve spekuláltak, hogy lépjenek vissza erkölcseinket is sértő magatartásuktól, lépjenek vissza a mindannyiunkat bántó és a köz ízlésébe is ütköző törekvéseiktől.

Ilyen célt szolgált a Medgyasszay László képviselőtársam által benyújtott kiváló önálló képviselői indítvány, ilyen célt fog szolgálni a nemzeti földalapról szóló előterjesztés is, és más jogszabályoknak, tervezeteknek is lesz ilyen célja. Ezeket a szempontokat a későbbiek során is érvényesíteni fogjuk.

Hadd jegyezzem meg, hogy én nem tartom gondnak, ha egy képviselő önálló képviselői indítványt nyújt be, és külön furcsállom, hogy pont akkor éri kritika képviselőtársamat emiatt, amikor ellenzéki oldalról a hét végén majd negyven önálló képviselői indítvány érkezett be az Országgyűlés asztalára, sokkal kevésbé színvonalas tartalommal. (Moraj az MSZP padsoraiban.)

Azt gondolom, hogy a képviselők önálló képviselői indítvány előterjesztésére vonatkozó jogosítványai elsősorban az ellenzéki képviselőket védik, elsősorban az ellenzéki képviselők számára adnak lehetőséget arra - meggyőződésem szerint helyesen -, hogy a parlament munkáját befolyásolhassák. Nem hiszem, hogy csupán azért, mert Medgyasszay képviselő úr előterjesztésének tartalmával valamelyikük nem ért egyet, magát az önálló képviselői indítvány intézményét is támadni lenne érdemes.

Végezetül hadd foglaljam össze, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatra döntően azért van szükség, mert európai uniós csatlakozásunk a mezőgazdaságban csak akkor lehet sikeres, ha felkészülünk az európai uniós csatlakozásra, felkészülünk arra, hogy az Európai Unió támogatásait igénybe tudjuk venni. Ez ebben a törvényjavaslatban úgy jelenik meg, hogy az ilyen támogatásokhoz való hozzájutáshoz szükséges nyilvántartási rendszert ki kívánjuk építeni, és ezzel párhuzamosan, ezt kiegészítve most is és a jövőben is fel fogunk lépni a külföldi termőföldtulajdon-spekulánsok ellen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu