GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon sok minden elhangzott az eddigi vitában. Szeretnék néhány dolgot még hangsúlyosabban kiemelni. Nem kívánok foglalkozni azzal, hogy mennyire fontos ez a mezőgazdasági összeírás, mert ennek a gondolatával minden hozzászóló egyetértett, személy szerint én is.

Amit hiányolok: a törvényjavaslat megfogalmazza azt, hogy a kormány felhasználhatja az adatokat egy, majd a jövőben kialakítandó egységes állami adatbázishoz. Nagyon hasznos lett volna, vagyis a vitát sokkal könnyebbé tette volna, ha a kormányzatnak - vagy jelesül a tárcának - valamilyen koncepciója, elképzelése mellékletként odakerülhetett volna a törvényjavaslathoz, és akár bizottsági vitában, akár itt a Házban erről érdemben tudtunk volna vitatkozni.

(11.20)

Valahonnan innen fakad a bizalmatlanságunk, mert ez így - és majd fogok más pontokra is hivatkozni - egy nagyon erős biankó jogosítványt biztosít látszólag a Statisztikai Hivatal számára, de hosszabb távon a tárca vagy a kormányzat számára, pont azért, mert ezek a kérdések nincsenek pontosan rögzítve. Hogy ez mennyire igaz, szeretném idecitálni a 6. § (2) bekezdésének d) pontját, amely azt mondja ki, hogy különleges adatkezelési szabályokat állapíthat meg a kormány.

Tisztelt Ház! Az adatvédelemről külön törvény rendelkezik. Most pont azért kell ez a törvény, mert itt személyes adatok kerülnek be majd az összeírásba, tehát egyfajta védelmet biztosítunk, de ugyanebben a törvényjavaslatban lehetőséget adunk arra a kormánynak, hogy további különleges kezelési szabályokat állapítson meg. Vajon melyek ezek? Vajon mire vonatkozik majd ez? Én azt hiszem, hogy nem lenne célszerű, ha ez így bennmaradna ebben a javaslatban.

A másik dolog, amit több képviselő is megfogalmazott különböző mértékben, hogy ez az általános összeírás mekkora réteget érinthet az egész sokaságból. 60-70 százalékot említettek az előttem szólók. Én azt hiszem, hogy a 3. §-ban található megfogalmazásból származhat ez a pontatlanság. Mert azt mondja, hogy "a regisztrált termelő és a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás". Ha ezt a pontot kiegészítenénk azzal, hogy "a földtulajdonnal rendelkezők", akkor, azt hiszem, lényegesen tudnánk közelíteni ahhoz, hogy a sokaságból a 100 százalékhoz közeli értéket lehessen elérni.

Az a meggyőződésem, hogy a kárpótlás során nagyon sokan kerültek abba a helyzetbe, hogy földtulajdonnal rendelkeznek, és ezzel valójában nem nagyon törődnek, akár parlagon hagyták, akár egyszerűen csak nem művelik a gyümölcsösüket - de sok más példát lehetne hozni -, semminemű agrárnyilvántartásban pillanatnyilag nem szerepelnek, és így egyszerűen kimaradhatnak ebből a rendszerből.

Az utolsó pont, amivel szeretnék még vitatkozni, a 4. § j) pontja, amely azt mondja, hogy az adatfelvétel kiterjed a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységre. Szóval, ezek az apróságok azok, amelyek alkalmasak arra, hogy az összeírottak körében bizalmatlanságot keltsenek, sőt - mindenféle rossz szándékot szeretnék elhessenteni, és távol áll tőlem a bizalmatlanság erősítése -, gondoljanak bele, ha a 4. § j) pontjában levő tevékenységsort összekapcsolná valaki az 5. § (4) bekezdésével, amely azt mondja, hogy a leendő adatbázis majd kiterjed a tevékenység jellegére is, akkor ez már nagyon furcsa kombinációkat engedhet. Azt hiszem, ezt sem a tárca, sem a Statisztikai Hivatal nem kívánja fölvállalni, ezeket módosító indítványokkal minden körülmények között ki kellene emelni ebből a törvényjavaslatból.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu