PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Farkas Sándor képviselőtársamhoz hasonlóan egy kicsit én is visszatekintenék - pár gondolat erejéig - az elmúlt évtizedre.

Visszaemlékezve a földkárpótlásra, majd az azt követő, vele párhuzamosan haladó úgynevezett részrarány-tulajdonú földek kiadására, megállapítható - legalábbis számomra -, hogy történelmünk talán legnagyobb mértékű tulajdonosi változásainak lehettünk a szemtanúi, illetve a szenvedő alanyai, hiszen majd minden magyar családot, s mintegy 5 millió hektár földterületet érintett, illetve érint jelenleg is, mivel a folyamat sajnos még nem lezárt. Úgy gondolom, ilyen hatalmas változást leszabályozni, -vezényelni úgy, hogy mindenki megelégedésére szolgáljon, szinte lehetetlen. De végre megnyugtató módon be kellene fejezni ezt a munkát, amelyhez törvény, vagy törvények kellenek.

Engedjék meg, hogy elöljáróban két kritikai észrevételt tegyek, egyet a múlttal s egyet a jelen helyzettel kapcsolatban. Úgy gondolom, nagy hiba volt útjára bocsátani a '90-es évek elején az egész földkárpótlást, a részarány-tulajdonú földek kiadását addig, amíg konszenzussal nem alakult ki egy nemzeti agrárstratégia. Az akkori ötletszerűségért nagy árat kellett fizetnie a falunak, a vidéken élőknek, s eztán is kell fizetni, mert ők fogják a leginkább megsínyleni a zavarokat.

Helyeselni lehet azt, hogy a törvényt együtt tárgyaljuk a földtörvény módosításával, de azt már nem, hogy a birtokrendezésről és a nemzeti földalapról szóló törvényt nem most, úgynevezett csomagban vagy kosárban tárgyaljuk, hanem valamikor külön-külön. Így nem egyértelmű, hogy a kormány mit gondol a termőföldről - mint a mezőgazdálkodás legfontosabb eszközéről - a maga komplexitásában, illetve hogy az mennyiben szolgálja, illetve mennyiben szeretnék hogy szolgálja a versenyképes mezőgazdaság kialakulását, fejlődését, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásunkra.

Arról már nem is beszélve, valójában az sem ismert előttünk, hogy vajon a kormánynak van-e valamilyen középtávú agrárstratégiája. Informálisan tudjuk, hogy létezik ilyen előterjesztés, de a kormány még nem hagyta jóvá, s nem került a parlament elé. Szóval, szeretném tudni, hogy mit akar a vidékkel? Sejtéseink vannak, ám ezek nem a legbiztatóbbak a számunkra.

Egyébként magam is azokkal a véleményekkel értek egyet, hogy törvénnyel is segíteni kell a földkiadási eljárások lezárását, a földkiadás során felmerült problémák rendezését. Az előttünk lévő törvénymódosítás csak részben tesz ennek eleget, több helyen módosításra szorul. Nem lehet elfogadni azt a javaslatot, mely a keletkezett aranykorona-hiányok eltüntetését elsősorban a szövetkezetek és azok tagjai terhére igyekszik megoldani. Miközben a hiányok máshol keletkeztek, például a földkiadó bizottság működése, jogszabályváltozások és egyéb dolgok révén, a szövetkezetek a földalapok kijelölésével egyébként is eleget tettek a törvényi kötelezettségeknek. Farkas képviselőtársam is szólt erről, amit magunk vezényeltünk le, s amelyről az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy csak egyszeri, a rendszerváltáshoz kötődő, de kivételes megoldásként fogadható el.

(21.30)

Ennek - idézőjelbe tenném - "folytatása" különben is ellentmond a jogbiztonság követelményeinek, ezért talán alkotmányellenes is. Ugyanakkor én is helyeslem, hogy az esetleges kielégítetlen földkiadási igény esetén az állam kártalanítja az igénylőket 3000, illetve 4000 forint/aranykoronás értéken. A mértéken nyilván lehet vitatkozni, de ez a költségvetés teherbíró képességén is múlik.

Azt is elfogadható megoldásnak tartom, hogy a részarány-tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait az FM-hivatal a földkiadási eljárás során összeszámolhatja a részarány-tulajdonos kérelme alapján. Ez tulajdonképpen megkönnyíti a föld hasznosítását. A tervezet - bár kísérletet tesz rá - továbbra sem rendezi kielégítően a szövetkezetek használatában lévő utak és egyéb műtárgyak - árkok, csatornák stb. - sorsát. Szerintem elfogadhatatlan, hogy ezek kártalanítás nélkül kerüljenek önkormányzati tulajdonba. Ugyanakkor az sem ésszerű, hogy ha a szövetkezet nem hasznosítja ezeket, a szövetkezetnél maradjanak, még ha tulajdonban is vannak. Megítélésem szerint meg kell oldani a szövetkezeti és egyéni vállalkozói-gazdálkodói használatok összeegyeztetését, költségviselését is.

Véleményem szerint elfogadhatatlan és túlzás nélkül állíthatom - nagy szó! -, hogy talán nemzetgazdasági szempontból is rendkívül káros a közös tulajdon szabályainak oldását, könnyítését a polgári jog szabályaitól eltérő módon megengedő koncepciója. A tulajdonközösségek felbontása és a kisparcellák tömeges kialakítása ellentétes az általam ismert kormány programjával, nevezetesen a versenyképes birtokszerkezet kialakításával. De rendkívüli költségeket róna a tulajdonosokra éppúgy, mint a birtokrendezés során az államra is.

Egyetértek annak szükségességével, hogy a földjüket saját művelésbe venni kívánó tulajdonosoknak ezt lehetővé kell tenni, és ennek érdekében szükség van a jelenlegi szabályok, illetve az eljárás egyszerűsítésére. Ezt szolgálhatja a tulajdonosok közgyűlése mint intézmény bevezetése, de ennek a döntési jogkörét erre a feladatra kell szűkíteni. Indokolatlan és ésszerűtlen, hogy a jogos egyéni kimérési igény teljesítése érdekében az egész tulajdonközösség megszűnjön, és azok is a földjük kimérésére és az ezzel járó költségek viselésére kényszerüljenek, akik ezt tulajdonképpen nem is igénylik.

Ehelyett indokolt lehetne az aranykoronában kifejezett részaránytulajdonok forgalmát a szabályok egyszerűsítésével lehetővé tenni, sőt kedvezményekkel ösztönözni, hogy a szükséges birtokkoncentráció mielőbb és költségkímélő módon végbemehessen. Nem fogadható el az a koncepció sem, hogy a tulajdonközösség megszüntetéséről, de akár a közösségből való kiválásról a tulajdonosok kisebbsége döntsön. Ez visszaélésre adhat alkalmat, amit a bírói felülvizsgálat sem tudna kivédeni.

A törvényjavaslatból hiányzik továbbá a jelzáloggal terhelt földek tehermentesítésének rendezése, ami nélkül a kiadási folyamat befejezése elképzelhetetlen.

A tervezet hiányosságai, illetve hibái - mivel túlnyomórészt eljárási kérdésekről van szó - a parlamenti tárgyalás során reményeim szerint módosító javaslatokkal orvosolhatók lesznek. Ennek érdekében ezúton is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az MSZP módosító indítványait, hogy ezzel is jobbá, használhatóbbá tegyük az előttünk álló javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu