ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, alelnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! Az általános mezőgazdasági összeírást nemcsak az európai uniós csatlakozási szándékunk indokolja, hanem az is, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről csak akkor várható el megfelelő mezőgazdasági szabályozás, ha a szaktárca rendelkezik a mezőgazdasággal foglalkozók és a termelés adataival, hiszen rossz információk alapján csak rossz döntések hozhatók meg. Ezért is támogatja a Független Kisgazdapárt frakciója e törvényjavaslatot. Mivel azonban ez teljes körű adatbázist biztosít a mezőgazdaságról, felvetődik a kérdés: mi szükség lesz az eddig gyűjtött részadatokra; hiszen például a terméktanácsoknak is és az Agrárkamarának is egyik feladata az ilyen jellegű információk gyűjtése és átadása az Agrárrendtartási Hivatalnak.

A kormány 236/1998. számú rendelete, amely az úgynevezett regisztrációról szól, hasonló célból született, végrehajtását a falugazdászok jelenleg is végzik. Mivel az adatgyűjtés pénzbe kerül, az említett párhuzamosságok pazarlásnak tűnnek. Kérdezem, hogy az eddig gyűjtött s még friss részhalmazok átvétele a teljes körű összeíráskor nem megvalósítható-e. Mindez nemcsak takarékossági szempontból volna célszerű, hanem biztosítaná az adatok egységességét is. Hiszen ha különböző szempontok, különböző küszöbértékek alapján különböző szervezetek gyűjtenek adatokat, biztos, hogy különböző eredmények fognak születni. Szerintem kellemetlen lesz, ha a különbözőségek okát később magyarázni kell. Vagy más oldalról megközelítve a kérdést: mi szükség lesz a jövőben részhalmazok gyűjtésére, ha rendelkezésre áll egy teljes körű adathalmaz, amelyből a részhalmazok kivehetőek.

Nézzük meg mindezt a termelő szempontjából is, vegyünk, mondjuk, egy szőlőtermesztőt! Kiváltja az őstermelői igazolványt, ekkor már nyilatkozik az adatairól. Az Agrárkamarának is tagja, adatot szolgáltat, és befizeti a tagdíjat. Kötelezően tagja a hegyközségnek, fizet, és adatot szolgáltat. Ha támogatást akar igénybe venni, regisztráltatja magát a falugazdásznál, de ezt legalább nem ő fizeti. Most a KSH-tól jönnek majd - valakinek persze ezt is ki kell fizetni. A gazdálkodó nem érti, hogy miért kell ugyanazt az adatot négyszer-ötször szolgáltatnia. A teljes körű összeírást, mint ahogy mondtam, szükségesnek tartjuk, az egyéb adatgyűjtések szükségességét ezután azonban át kellene gondolnunk.

A törvényjavaslat felsorolja az adatszolgáltatók körét. Az állattartóknál a küszöbértékek véleményem szerint nem minden esetben lettek jól megfogalmazva. A küszöbérték azt a célt kell hogy szolgálja, hogy az önellátásra végzett termelést ne, csak az értékesítésre végzett árutermelést vegyük figyelembe. Az egy juh, az egy kecske, az egy darab sertés, az ötven tyúk tartása csak a családi szükséglet kielégítését fedezi, itt még nem beszélhetünk árutermelésről. Az is kérdéses, hogy a KSH honnan tudja majd e kör címét megszerezni, hiszen a 250 ezer forint/év árbevétel alatti termelőknek nem kell őstermelői igazolványt kiváltaniuk, így nevük, címük jelenleg ismeretlen.

A küszöbértékeknél ellenkező előjelű probléma adódik például a méhcsaládok összeírásánál. Itt 25 család felett célozza a törvényjavaslat az összeírást, ez viszont magas szám, hiszen már egy 10 méhcsaládos méhész is több száz kilogramm mézet tud termelni, ami már árutermelés. A 25 méhcsaládos méhész már majdnem közepesnek mondható, hiszen Magyarországon az átlagos méhészet 40 méhcsaládot jelent, a környező országokban pedig csupán 15-20 méhcsalád jelenti az átlagot. A helyes érték így véleményem szerint az 5 méhcsalád.

Ezekre vonatkozóan pontosító módosító javaslatokat adtam be. Kérem képviselőtársaimat és az előterjesztőt, hogy ezeket támogassák, hiszen így az általános mezőgazdasági összeírás pontosabb lehet.

De ha már a méhészetet megemlítettem, felhívom a figyelmet, hogy az állategészségügy minden évben teljes körű felmérést végez a méhészetekről, ezért elegendő lenne, ha a törvényjavaslat azt tartalmazná: az ilyen jellegű friss és pontos nyilvántartásokat, részhalmazokat a Statisztikai Hivatal az összeírás során egyben átveheti. Erre vonatkozóan is nyújtottam be módosító javaslatot.

A törvény célkitűzéseinek eléréséhez szükséges adatgyűjtési témakörök közül a gazdálkodás költségei és jövedelme témakör megjelölést nem tartom szükségszerűnek, hiszen minden mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségét le lehet modellezni, és ez pontosabb, mint a statisztikai összeírás, hiszen a termelők erre vonatkozóan szolgáltatott adatait nem lehet mindig ellenőrizni, és a jövedelmekről sokan nem szeretnek pontos adatokat adni. Valamint nem is biztos, hogy minden termelő pontos adatokkal rendelkezik a saját jövedelmezőségével kapcsolatban, hiszen az őstermelőknél a másfél millió bruttó árbevétel alatti tételes elszámolást választó adózóknak csupán a bevételük 20 százalékát kell kiadási számlával igazolni, így ők pontos adatokkal a saját jövedelmezőségükre vonatkozóan nem is rendelkeznek. Ha megkérdezik őket, csupán azt tudják elmondani, hogy évről évre romlik a helyzetük. Ezért még egyszer aláhúzom, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét egy-egy területen elegendő lemodellezni, hiszen amennyi egy-egy ágazat jövedelmezősége a Tiszántúlon, körülbelül ugyanannyi a Dunántúlon is.

Mivel valószínűsíthető, hogy e teljes körű összeírás adatbázisa már figyelembe lesz véve az európai uniós csatlakozás során, hiszen ez a törvényjavaslat egyik célja, ha a jelenlegi rendkívül alacsony magyar mezőgazdasági jövedelmi viszonyokat megismeri az unió, azt fogja később mondani: a csatlakozás után nem kell majd a közös költségvetésből jövedelempótló támogatást adni a magyar termelőknek, hiszen a csatlakozás előtti években is alacsony szinten voltak a jövedelmeik. Persze, ezt a problémát nem a jelenlegi törvényjavaslatnak kell megoldania, hiszen mindnyájunk közös felelőssége, hogy a magyar mezőgazdaságnak az elmúlt kormányzatok ideje alatt fokozatosan leromlott jövedelmi viszonyait feljavítsuk, s így csatlakozzunk az Európai Unióhoz, hogy a csatlakozásnak a mezőgazdaság ne legyen vesztese. Ha ez nem történik meg s a jelenlegi állapotban csatlakozik mezőgazdaságunk az unióhoz, a magyar termelők helyzete sajnos hosszú távon is kedvezőtlenül fog alakulni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu