DR. ZONGOR GÁBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A tartalmi rész vonatkozásában én egy témakörhöz szeretnék hozzászólni, ez a várossá nyilvánítás ügye, amelyet az általános vita során is elmondtam. Nagyon örültem annak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter úr, figyelvén a hozzászólásomat, egyetértőleg bólogatott a javaslat kapcsán, amelynek lényege az, hogy ismerve a magyar várossá nyilvánítási folyamat jelenlegi állapotát, ezzel a területszervezési törvénnyel tulajdonképpen egy diszkriminatív helyzetet konzerválnánk, amennyiben nem oldanánk fel azt a helyzetet, hogy csak nagyközségből lehessen a jövőben is várost teremteni Magyarországon.

Nem kívánom megismételni az akkor elmondott adatokat, amelyekből kitűnik, hogy már most Magyarországon több mint 20 olyan városunk van, amelynek lélekszáma nem éri el az ötezer főt, viszont számtalan olyan településünk van, konkrét települési elképzelésekkel és igényekkel, amelyek révén egy adott kistérségben fejlődő település mint egy vonzási központ szeretné elérni a várossá nyilvánítási címet.

Magyarországon az elmúlt esztendőkben elkészültek a megyei területfejlesztési koncepciók, és ha ezeket megnézzük, több megyében találhatunk a tudomány által is támogatott olyan elképzelést, hogy ma nem nagyközségi rangban levő település az elkövetkezendő években, évtizedekben városi rangot szerezhessen. Ennek gátját állja a jelenlegi tervezeti szabályozás és a jelenlegi törvényi szabályozás is.

Nagyon örültem annak, hogy az alkotmányügyi bizottságban a többség támogatta ezt a módosító indítványunkat. Arra kérném az előterjesztőt és a parlamenti többséget alkotó pártokat, hogy gondolják végig ezt a kérdést, hogy szabad-e nekünk most ebben a törvényben újabb gátat szabni egy normális, jó irányú fejlődési folyamatnak, hiszen itt csak arról van szó, hogy egy településtől a lehetőséget zárjuk el azzal, ha nem érheti el a városi címet, mert a jelenlegi törvényi szabályozás a nagyközséggé válást tulajdonképpen sokkal jobban megnehezíti azáltal, hogy ötezer lélekszámban húzza meg a határokat.

Kérném, hogy ezt a kérdést szíveskedjenek újragondolni, és bár a tárgyalási rendünk harmadik fejezetéhez tartozik, de szorosan összefügg ezzel a kérdéssel, mint ahogy arra dr. Buza Attila Zoltán képviselőtársam utalt. Ha ezt a módosító indítványt az előterjesztő elfogadná, akkor el kellene fogadnunk az Ötv.-nek, az önkormányzati törvénynek a módosítását is, amely tulajdonképpen egy mondatban rögzíti a várossá nyilvánítás feltételrendszerét, és ott a nagyközség helyett települést kellene írnunk és értenünk.

A másik, ami a várossá nyilvánítással összefüggő kérdés, a feltételrendszer megfogalmazása. Nagyon sajnálom, hogy az előterjesztő sem és a bizottságok többsége sem fogadta el azt a módosító indítványt, amely arra irányul, hogy ne a belügyminisztériumi közleményben fogalmazódjanak meg a feltételek és szempontok, hanem belügyminiszteri rendeletben. Ez azért is lenne fontos, mert ennek révén az önkormányzati bizottság elé is kerülhetne a szempontrendszer, illetőleg az érintett önkormányzati szövetségeknek is módjuk és lehetőségük nyílna arra, hogy véleményezzék a szempontrendszert, és bizonyos értelemben azt kell hogy mondjam, hogy a jogalkotásról szóló törvénynek is ekkor felelnénk meg, ha nem egy nyilvános közleményben, hanem valódi jogforrásban, belügyminiszteri rendeletben történne ennek a kérdésnek a szabályozása.

Köszönöm a figyelmet, és bízom az előterjesztő bölcsességében, az előterjesztő képviselőjének az ügyek iránti elkötelezettségében, hogy ez a módosító indítványunk eredményre jut. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu