NÉMETH ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Szászfalvi László képviselőtársammal együtt módosító javaslattal éltünk, miszerint a módosuló rendelkezés című alfejezet egy új 4. §-sal egészüljön ki, melynek során az önkormányzati törvény 52. §-ának (2) bekezdésébe egy új rendelkezés lépne. Ez a rendelkezés kötelezné a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét szakmai segítség adására a háromfős előkészítő bizottság munkáját segítendő.

A területszervezési eljárásról szóló törvény rögzíti, hogy milyen feltételekkel alakulhat meg egy új önkormányzat, egy új község, kik kezdeményezhetik, mi az eljárási rend, mikor tehetik meg ezt. Én néhány szóban szólnék most arról, hogy miért kezdeményezik polgárok csoportjai azt, hogy valamely településrész elváljon egy másik önkormányzattól és egy új község alakuljon.

A kilencvenes évek elején a fő motiváció többnyire az volt, hogy az önálló identitástudattal rendelkező településrészek megelégelték az egykori erőszakos községegyesítést, és igényelték azt, hogy újra visszakaphassák önállóságukat. Ez az időszak, azt hiszem, most már lezárult, hiszen ezeket a helyzeteket időközben föloldották. Számos új község alakult, és nagyon sok nagyon eredményesen működik ennek révén, hiszen új energiákat hoztak mozgásba a megalakuló új önkormányzatok. Azonban napjainkban is számolnunk kell azzal, hogy van készség arra, hogy új község alakuljon. Többnyire ezt akkor teszik meg, ha az adott településrészen élők mellőzöttséget éreznek, illetve ugyan nem mellőzik őket, azonban a kiválással egy jóval előnyösebb helyzetbe kerülhetnek. Először ez utóbbiról szólnék néhány mondatban.

Megtörténik az, hogy jelentős iparfejlesztések folynak egy adott településen, és az önkormányzat nincs tekintettel arra, hogy az új ipari üzemek a székhely, a valamikori székhely - község vagy város - településére építkezzenek, települjenek, vagy pedig a később hozzácsatolt településrészen. Van néhány helyen eddig még eléggé gyámoltalan szándék arra, hogy elváljanak ezek a településrészek, és ezáltal tekintélyes helyiadó-bevételre tegyenek szert, és bizony egy néhány száz fős település ezáltal teljesíteni tudja az összes olyan feltételt, amelyet az idevonatkozó törvény vagy más jogszabály számukra előír ahhoz, hogy önálló községként működjenek.

A másik, hogy mellőzve érzik magukat a településrészen élők. Ez akkor történik meg többnyire, ha nincs képviselője a településrésznek. Bizony, úgy érzem, ennek okait a választási törvényben, az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényben kell keresnünk. Hiszen amíg a 10 ezer fő fölötti lakosszámú településeknél megadatik minden kisebb településrésznek is az, hogy önállóan válassza meg képviselőjét, be tudja azt számoltatni, tudja személy szerint, hogy ki az, aki képviseli az ő érdekeit a település önkormányzatában, addig a 10 ezer fő alatti lakosszámú településeknél az egész önkormányzat egy választókerületet alkot, és arra gondolt bizonyára a törvényhozó, hogy ez egy homogén település. 10 ezer fő alatti lakosszámú városoknál, főleg városoknál gyakran előfordul, hogy kettő, három vagy adott esetben négy kisebb településrész is tartozhat az önkormányzathoz. A nagyságrendileg kisebb településrésznek esélye sincs arra, hogy képviselőt küldjön a város képviselő-testületébe, holott létszámarányánál fogva erre joggal formálhatna igényt. Így, ha nincs képviselője, akkor nagyon nehézkes megalakítani a településrészi önkormányzatot is, hiszen mégiscsak furcsa az, ha egy településrésznek a részönkormányzatában olyan képviselő ül, aki nem az adott településrészen lakik. Tehát ebben az esetben fordul elő többnyire - ha nincs a településrésznek képviselete -, hogy kezdeményezik azt, hogy elváljanak a nagyobb várostól vagy nagyközségtől.

Ebben a helyzetben a kezdeményezőknek nincs olyan jogosultságuk, hogy megszerezzék azokat az információkat, amelyek révén összeállíthatják azokat a szükséges dokumentációkat, amelyeket a törvény előír számukra.

(12.20)

Nincsenek abban a helyzetben, hogy megalkossák az új település költségvetési tervezetét. Segíthetne számukra a helyi jegyző - ezt egyébként többnyire meg is teszik. Azonban itt a vita során is felmerült, és a gyakorlatból ismert az a helyzet, hogy bizony, a nagyobb településrész sok esetben ellenérdekelt abban, hogy kiváljanak tőle vagy szétváljon két településre az addigi egy önkormányzat. Nem várható el az a helyi jegyzőtől, hogy ez esetben segítséget adjon. Az önkormányzati törvény úgy fogalmazott, hogy a megyei közigazgatási hivatal vezetője vagy más szerv segítséget adhat az előkészítő bizottság számára.

Módosító javaslatunk lényege az, hogy kötelezze, tehát segítséget ad, és más szerv adhat. Ilyen módon javasoltuk, hogy változzék meg ez a rendelkezés, és mivel ez az önkormányzati törvényt is érinti, kérem nagy tisztelettel ellenzéki képviselőtársaimat, hogy támogassák a szavazásnál ezt a módosító indítványt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu