DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tagadhatatlan, hogy az 1991. évi - ahogy mostanában mondják szlogenszerűen - Balsai-féle igazságügyi törvénycsomag egyik remek alapalkotásának módosítása került a mai napon sorra.

Sarkadinak volt egy kedvenc mondata, amit minden könyvének a végére beépített; ez volt az úgynevezett fedőmondat. Az Oszlopos Simeon fedőmondata ez: "Rontsuk tovább a rosszat." Ennek a pandantja az, és erre a vitára - nagyon remélem legalábbis - ez lesz a jellemző, és a végeredményére is természetesen: jobbítsuk a jót! Ezzel tartalmilag üzentem a Fórum nevében a magyar közjegyzői karnak is, megköszönve a '91 óta végzett magas színvonalú és nem vitás, hogy eredményt hozó munkáját. Persze ezzel tulajdonképpen üzenhetek az előkészítőknek, a minisztériumnak és a Közjegyzői Kamarának is, lévén, álláspontom szerint, véleményünk szerint a törvényt módosító javaslat korszerű, szükséges és jó.

Lévén általános vitáról szó, a törvénymódosító javaslat logikáján szeretnék röviden végigmenni azzal, hogy e logikát egy mondat határoz meg meghatározóan és alapvetően. Nevezetesen a közjegyzői munka új formájú - bár tartalmilag implicite ez eddig is benne volt - meghatározása; ezt viszont pontosan kell idézni: "Az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez." Ezt a meghatározást jónak, természetesnek és logikusnak tartom, de államtitkár úr, tisztelt Országos Közjegyzői Kamara, ha elfogadjuk ezt a meghatározást, önöknek az ehhez fűzött minden konzekvenciát vállalniuk is kell. S én kizárólag ennek aspektusában szeretnék a törvényt módosító javaslaton - lévén általános vitáról szó - végigmenni.

Ha elfogadom a meghatározást, nevezetesen azt, hogy hatósági jogszolgáltató tevékenységet végez, akkor magától értetődő, hogy nem asszisztálhatok ahhoz, következésképpen nem tudom elfogadni azt a módosítást, amely országgyűlési és helyi önkormányzati képviselőségre is lehetőséget biztosít a közjegyzőnek. Ebből persze az következik - ismerve a törvényeket -, hogy polgármester is lehet a közjegyző. Ahogy Balsai István mondta az alkotmányügyi bizottsági ülésen, némileg az e rendelkezéssel kapcsolatos üzenetet karikírozva: délelőtt mint polgármester temetési segélyt ad, délután pedig lefolytatja a hagyatéki eljárást. (Dr. Balsai István nevet.)

Na kérem, természetesen nem akarom a javaslatot karikírozni, de ezzel kapcsolatban benyújtottam egy módosító indítványt, és megköszönöm Csákabonyi képviselő úr előrebocsátott elvi fenntartásait, hiszen majdnem mindegyikkel egyetértek, és szeretnék erre néhány mondat erejéig reagálni. Az álláspontom és a Fórum álláspontja az, hogy a regisztrációba vétel pillanatától kezdődően szünetel a közjegyzői szolgálati viszony, addig, amíg a választott tisztség él. Ez polgármester, országgyűlési képviselő esetében - lévén mindegyikre önálló törvény - technikai nehézséget nem okoz. Tudva azt, hogy ezzel kapcsolatban egy igazságügy-miniszteri rendelet is fog születni, ugyanakkor felhívnám figyelmüket ennek kiegészítő rendelkezéseként a 23. § egyik módosulására, amely erre célozva utasítja és kötelezi a területi kamarát arra, hogy kötelező erővel gondoskodjék a szolgálati viszony szünetelése folytán megüresedett hellyel kapcsolatban a helyettesítésről. Itt a szóhasználat rendkívül lényeges, tehát nem a közjegyzőhelyettesről beszél, hanem a szünetelő közjegyző munkájának a helyettesítéséről. Ezért az ilyen rendelet slágvortjait, logikáját ismerve technikai akadályát e módosítás elfogadásának és ennek folytán a közjegyzői szolgálati viszony szünetelésének nem látom.

Tisztelt Ház! Szintén e logikán, e gondolaton továbbmenve a legkomolyabb fenntartásaim vannak a sporttevékenység végzésével kapcsolatban; ismerve a sporttörvény idevonatkozó rendelkezéseit, magától értetődő, hogy ilyen formában vagy ki kell venni, vagy módosítani kell. Remélem, hogy az ez irányú Fórum-beli indítványokat a Ház és a minisztérium támogatni is fogja.

Nem vitatom és magam is egyetértek azzal, hogy pontosan a hatósági jellegű jogszolgáltató tevékenység folytán a közjegyzők felelősségét - anyagi felelősségre gondolok - a kötelező biztosítás vonatkozásában 5 millió forintban megállapítani merészség, tehát nagyon alacsonynak tartom. Itt rögtön kérem önöket, gondolkodjanak el azon, hogy ilyen tevékenységi meghatározás, definíció elfogadása esetén a közjegyző által letétbe átvett értékek tekintetében a felelősség következményeinek biztosítása lehetséges legyen; annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy a letétért jószerivel teljes értékéig feleljen a közjegyző - kérem, hogy ezt tegyék megfontolás tárgyává. Itt tehát a letétről beszélek, nem a minden más jellegű, egyébként ügyvédnél is fölmerülhető műhiba szükségszerű és néha roppant kellemetlen konzekvenciáiról.

Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A magam és a Fórum részéről támogatom azt a kvázi iránymutatásként jelentkező törvénymódosító rendelkezést, hogy a közjegyzőhelyettes, -jelölt bérezésének irányadója a fogalmazó, illetve a titkár fizetése legyen. Úgy gondolom, hogy ha ezt törvény szabályozza, akkor ez a rendelkezés nem konfrontálódik a munka törvénykönyvével. Őszintén megmondom, hogy most kezdtem el a képviselő úr e gondolatát kicsontozni, és most így, első blikkre az az álláspontom, hogy az imént kifejtettekre figyelemmel technikai nehézséget a bérezés megállapítása nem okozhat. Felhívnám az önök figyelmét a következőre.

(10.20)

A közjegyzői szolgálati viszony megszűnik a 70. életév betöltésével. A bírósági munkában ez hallatlanul komoly gondokat okozott, ugyanis nem tudjuk, hogy a bíró a 70. életévének a betöltéséig hozhatja meg a jó vagy a rossz ítéletét, vagy pedig addig, amíg a köztársasági elnök ebben a nagyon szép és megtisztelő, független posztban megtartja. Ennek folytán hiába van kétharmados törvény a 70. életévig tartó bírói működésre, nagyon pontosan tudom, hogy nem egy esetben a 70. életévüket jóval meghaladó bírák hirdetgettek - hirdettek, bocsánat a nyelvbotlásért, talán ez lapszus volt - ítéletet. Ezt kiküszöbölendő, azt javaslom - ilyen vonatkozású indítványt elő is fogok terjeszteni -, hogy a 70. életév betöltésével az igazságügy-miniszter ezt a közjegyzői szolgálati viszonyt szüntesse meg, tehát magyarul: hogy a 70. életévéig közjegyző valaki, önmagában ezt a kérdést nem oldja meg ilyen fogalmazásban.

Megint visszakanyarodok a preambulumra, illetve az 1. §-ra, ebben a meghatározás pontosítására, a hatósági jelleg, jogszolgáltatás kihangsúlyozására; ha ezt így fogadom el, akkor rendkívül pontosan kell a működés szabályait, és természetesen a szolgálati viszony, kapcsolat megszűnését is meghatározni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Közjegyzői Kamarának adandó jogosítványok nem vitás bővítése általunk elfogadott és támogatandó, megint kihangsúlyozva: azért kell több és nem többlet-, s kiváltképpen nem túltöbblet- hatalmat adni a kamarának, hogy ezt a hatósági jogszolgáltató tevékenységet megfelelő módon tudja kontrollálni, tehát azt a rendkívül precíz és nagy felelősséggel járó munkát, amit - bízom abban, hogy ezek után is - végeznek a közjegyzők, szigorúbb, szinte hatósági jogkörrel ellenőrizhesse.

Több és szükségszerű technikai módosításra kerül sor. A magam és a Fórum részéről támogatjuk - pontosan azért, mivel egy hatósági attitűd most már kihangsúlyozottan megjelenik - a közjegyzői tevékenységet. E munka végzését illetően a magam részéről azt a gazdasági tevékenységet, amelyet a közjegyző végezhet, vagy nem végezhet, elfogadni csak úgy tudom, hogy kiemeljük a (2) bekezdésből a korlátlan anyagi felelősséggel járó munkavégzést. Értelemszerű, hogy e vonatkozásban is indítványt fogok előterjeszteni.

A fentiek összefoglalásaként, ismét megköszönve a közjegyzők eddig végzett munkáját, a magam és a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja nevében a törvényjavaslatot elfogadom, s önöknek elfogadásra ajánlom.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, valamint az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu