DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Legfőbb Ügyész Úr! Közismert az ügyészség alkotmányjogi helyzetének rendezetlensége körüli vita. Azt gondolom, ennek abból a szempontból is jelentősége van a beszámolóval kapcsolatban, hiszen ki kell hogy mondjuk mi, politikusok, hogy a rendezetlen alkotmányjogi helyzet ellenére, a vihar árnyékában, a tatarozás alatt az ügyészség intézményének épülete működött - működött és jól működött. Köszönet és elismerés érte. (Dr. Györgyi Kálmán főhajtással köszöni meg.)

Egyetértek abban is a legfőbb ügyész úrral, hogy a mai nap valóban jelentőséggel bír, hiszen első alkalommal került beszámoló az Országgyűlés plénumának asztalára, de ugyanakkor azt is gondolom, hogy az ügyészség lebegő alkotmányjogi helyzetének kiemelésekor ezt a körülményt bizony meg kell említenünk, és azt is gondolom, hogy a következőkben legalább évente az Országgyűlés plenáris ülésének ezt a funkciót gyakorolnia kell, és az ügyészség beszámolóját bizony évente meg kell tárgyalnia a plenáris ülésnek.

A rendezetlenségre vonatkozóan azért szeretnék egy-két idézetet a legfőbb ügyész beszámolójából "A legfőbb ügyész és az Országgyűlés kapcsolata" című fejezetéből idézni. Itt a legfőbb ügyész úr kiemeli: az ügyészség alkotmányos helyzetéből adódik az, hogy a legfőbb ügyész és az Országgyűlés kapcsolatának alapvető szabályait az alkotmány rögzíti, de az alkotmányos szabályozás nem teljes körű. Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.

Az alkotmány nem rendelkezik a beszámolás gyakoriságáról. A '94-98-as parlamenti ciklusban az a gyakorlat alakult ki, hogy a legfőbb ügyész évenként tájékoztatja az Országgyűlést, beszámolóit azonban - bár több parlamenti bizottság is megvitatta - az Országgyűlés plénuma egyszer sem tárgyalta meg. Ez az, amiről beszélünk.

Az 1990. évi szabad, demokratikus választásokat követően az ügyészség korábbi, merőben formális parlamenti alárendeltsége alapvetően megváltozott. Ennek egyik jele, hogy míg a rendszerváltozás előtt ez ritkaságszámba ment, 1990 óta a képviselők élnek azzal az alkotmányban biztosított lehetőséggel, hogy a legfőbb ügyész interpellálható és hozzá kérdés intézhető. Ugyanakkor azonban ennek másik oldalát is meg kell hogy vizsgáljuk, hisz mint ahogy azt a legfőbb ügyész úr is kiemeli, a legfőbb ügyész és az Országgyűlés kapcsolata az ügyészség feladatai és alkotmányjogi helyzete, valamint az alkotmányban rögzített politikai semlegesség következtében nem mentes az ellentmondásoktól. A legfőbb ügyész ugyanis olyan jogalkalmazó szervezetet irányít, melynek ügyészei, ide értve a legfőbb ügyészt is, pártnak nem lehetnek tagjai, és politikai tevékenységet nem végezhetnek, munkájuk során kizárólag a hatályos jogszabályok szerint járhatnak el, járnak el. Ugyanakkor a legfőbb ügyész a hozzá intézett interpellációk, kérdések kapcsán politikai viták, illetve kritikák középpontjába kerülhet, amelyek során az ügyészség eljárásáról, intézkedéséről szóló jogi, szakmai tartalmú válaszai a szakmai lehetőségekkel nem mindig egyező politikai megmérettetés alá esnek.

A legfőbb ügyész úr beszámolója - azt kell hogy mondjam, bár a műfaji kritériumok szintén nem kerültek meghatározásra - megteremtette a legfőbb ügyész beszámolójának műfaji intézményét. A munka áttekinthető, alapos, szerkezete világos, az Országgyűlés és a polgárok számára is közérthető. A beszámoló áttekinthető statisztikai adatokkal teszi színesebbé az előadott tényeket, és itt azért egy-két dologra hadd hívjam fel én is a figyelmet, bár a legfőbb ügyész úr ezt már megtette. Például a váderedményesség alakulásáról szóló 19-es táblát én is szívesen ajánlom a figyelmükbe, amely azért jól jelzi az ügyészség működésének eredményességét, ezt a 94,6 százalékos mutatót szeretném én is itt kiemelni; valamint érdemes talán még a 13-as számú táblát is a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani, amely a vádemelési javaslattal érkezett nyomozati anyagok feldolgozásáról szól, és itt is azért egy 97,7 százalékos mutatót látunk, ami azt jelzi, hogy az ügyészség munkájával kapcsolatban komoly aggály, gond egyértelműen nem merül fel.

Hadd hívjam fel a figyelmet arra is, hogy az ügyészség alkotmányjogi helyzetének rendezetlenségéről szóló vita nem az ügyészség munkájáról szóló kritika. A Fidesz-Magyar Polgári Párt, amikor ebben a vitában részt vett, akkor egyértelműen a kormányzati felelősséget kívánta megteremteni, és az alkotmányjogi oldaláról közelítette meg ezt a kérdést. Az ügyészség eredményességét talán még azzal is alá tudjuk támasztani, hogy a közhatalmi szervezetek közül - talán állítható ez - az ügyészség munkáját érte a legkevesebb kritika. Azt gondolom, ez azért jelent valamit.

Összességében szeretném kifejteni a Fidesz-Magyar Polgári Párt azon álláspontját, hogy a beszámolót támogatjuk, jogi kabinetünk alaposan megtárgyalta, és elfogadásra ajánlja az alkotmányügyi bizottság kiegészítő ajánlásával egyetemben az Országgyűlésnek.

Kérem, támogassák a beszámoló elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu