VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, azt ma már senki nem vonja kétségbe, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam, ahol működnek azok az ellenőrzési mechanizmusok, a nyilvánosság, a független intézmények, amelyek által, ha valaki vissza kíván élni az információ monopóliumával, ezt csak időlegesen tudja érvényesíteni. Azt gondolom, a Postabank esetében is ugyanez történt, valóban, az előző kormány talán nem pontosan és nem minden információt bocsátott a köz rendelkezésére ahhoz, hogy mindenki valós képet kapjon a bank helyzetéről.

Engedjék meg, hogy néhány tényt idézzek az előző időszak Postabankot érintő kormányzati döntéseiből. Az előző kormány a '97-es február-márciusi pánik után egy kormányhatározatban a Postabank és Takarékpénztár Rt. helyzetének rendezéséről négy típusú intézkedést hozott: egyrészt garanciavállalás a nagyobb tulajdonosok viszontgaranciája mellett 12 milliárd forint értékben, alárendelt kölcsöntőke juttatása 7 milliárd forint értékben - erre később nem került sor -, tőkeemelés 7,1 milliárd forint értékben - ebből az állami tulajdonú cégek része 4,7 milliárd forint volt -, valamint a Magyar Nemzeti Bank felkérése a lehetséges kedvezmények megadására.

A bank helyzetének javítása érdekében az ÁPV Rt. 1997 júliusában portfoliócserét hajtott végre 10,7 milliárd forint értékben. Ennek eredményeként egymilliárd forint korábban megképzett céltartalék került felszabadításra, további egy-két milliárd forint céltartalék megképzése pedig szükségtelenné vált.

A Dunaholdinggal szembeni követelés kamatozó eszközzé történő átalakítása során a bank mérlegébe került 900 millió forint összegű kárpótlási jegy, mellyel a bank az ÁPV Rt.-től megvásárolta a Dominancia Rt.-t. Ezen ügylet során a bank 900 millió forintos eredménytranszfert kapott, mivel a cég értéke 1,8 milliárd forint volt.

Az előző kormány 1046/1998. számú határozata, majd ennek alapján 1057/1998. számú határozata a Postabank Rt. 1997-es veszteségének és általában a Postabank Rt. helyzetének rendezése érdekében állami részvétellel történő alaptőke-emelésről határozott. Ennek keretében a május 12-ei közgyűlés határozata alapján a Postabank Rt. 20 milliárd forint névértékű részvényjegyzést fogadott el 140 százalékos árfolyamon, vagyis összesen 28 milliárd forint tőkéhez jutott. Ezzel a bank alaptőkéje 43,5 milliárd forintra emelkedett, de az alaptőke végleges összege a cégbírósági eljárás lezárása után 42 milliárd forintra változott. Ezt a folyamatot zárta le 1998. augusztus 7-én az új kormány döntése: az összehívott közgyűlés, új igazgatóság megválasztása.

Azt gondolom tehát, az új kormány minden tekintetben törekedett arra, hogy mind a mostani, mind a korábbi helyzet tekintetében a nyilvánosság számára rendelkezésre álljanak a megfelelő információk.

Azt válaszolhatom tehát a képviselő úr kérdéseire, hogy részben már előkészítés alatt lévő törvénymódosításokkal - például értékpapír-piaci törvény módosítása -, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet megerősítésével meg kívánjuk előzni az ehhez hasonló ügyek előfordulását.

Ha valóban időben elzárták volna az előző kormány időszaka alatt a pazarlás csapjait, akkor most nem kellett volna a múlt esztendőben egy 152 milliárd forintos segítséget nyújtani a Postabanknak ahhoz, hogy a működése továbbra is biztonságosan megtörténjen.

Tisztelettel kérem a képviselő urat a válaszom elfogadására. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu