DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a pártok képviselőinek, akik támogatásukról biztosították a kormány határozati javaslatát. Külön szeretnék köszönetet mondani azért, hogy a tisztelt Ház lehetővé tette ennek a kérdésnek a gyorsított tárgyalását és a gyors döntéshozatalt.

Szeretném biztosítani a tisztelt Házat arról, hogy mindazoknak a felvetéseknek és kéréseknek, amelyek most itt a felszólalásokban elhangzottak, eleget fogunk tenni. Tájékoztatni fogjuk az Országgyűlést, tájékoztatni fogjuk az ország egész közvéleményét minden fejleményről. A holnapi nap délelőttjén a külügyi bizottság ülésezni fog, és ezen a bizottsági ülésen részletes eszmecserét fogunk folytatni mindezekről a kérdésekről. Ezért én most csak egy vagy két témára térnék ki röviden.

Az első kérdés az, hogy valójában mi az a minőségi különbség, ami fennáll az 1998. október 15-i állapothoz képest. Ez a kérdés nagyon egyszerűen megválaszolható: jelenleg a NATO teljes jogú tagja vagyunk, és a múlt év októberében még nem voltunk azok. Ebből következik az, hogy élvezzük azt a teljes körű garanciát, amelyet a NATO, a szövetségeseink a washingtoni szerződés 5. cikkelye alapján nekünk nyújtanak.

Nagyon sokszor elmondtuk már azt, hogy mi, amikor a NATO-hoz csatlakozunk, talán nem elsősorban a politikai és katonai szövetséghez csatlakozunk - ahhoz is természetesen -, számunkra ez egy értékközösséget is jelent. S amikor a szövetség ezeket az értékeket kívánja oltalmazni, megóvni, akkor nehezen képzelhető el egy olyan állapot, hogy mi pontosan ezeknek az értékeknek a védelme érdekében nem vagyunk hajlandók semmit sem tenni. Nem erről van szó! Arról van szó, hogy a lehetőségeink és a sajátos helyzetünk által szabott korlátok keretei között hozzájárulunk ahhoz az akcióhoz, amelynek a béke megteremtése az elsődleges célja.

Szeretném biztosítani a tisztelt Házat és az egész magyar közvéleményt arról is, hogy a kormány eddig is megtett minden lehetséges lépést, és a jövőben is meg fog tenni minden lehetséges lépést annak érdekében, hogy a vajdasági magyarság semmifajta sérelmet ne szenvedjen.

A mai nap délutánján megbeszélést folytattam Jugoszlávia budapesti nagykövetével, aki biztosított arról, hogy a nehéz helyzet ellenére a jugoszláv kormány meg fogja tenni mindazokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vajdasági magyar kisebbség jogai ne szenvedjenek sérelmet, és velük szemben semmiféle atrocitásra ne kerüljön sor. A magam részéről hangsúlyoztam azt, hogy azért, hogy ez valóban így történjen, a jugoszláv kormányt természetesen felelősség terheli.

Ami az ország külső és belső biztonságát illeti, a magyar kormány megtette mindazokat az intézkedéseket, amelyek ehhez szükségesek, legyen szó a határőrizetről, legyen szó a menekültkérdésről, legyen szó a menekültek befogadásáról. Ezért állíthatjuk azt teljes határozottsággal, hogy adva vannak az ország belső és külső biztonságának a feltételei, és az ország egyetlenegy polgárának sincs félnivalója. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu