DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elfogadott tárgyalási rendnek megfelelően a 8., 11., 44. és 48. pontban szereplő indítványokhoz szeretnék szólni, bár itt szeretném megjegyezni azt, hogy ami a mondandóm, és ami módosító indítvány formájában önök előtt darabokra szabdalva megjelent, az lényegében nem más, mint egy másik - a bizottsági ülésen elhangzott véleményt mondom - koherens törvényjavaslat. Az ennek a vitaszakaszolásnak megfelelő részekkel kívánok foglalkozni.

Ahogy el is hangzott, a vitaszakasz első részében a földtulajdonlás kérdéseivel van módunk és lehetőségünk foglalkozni. A törvényjavaslat maga azzal a kérdéssel indokolja létezését, hogy hatékony eszközt kell teremteni a külföldiek földszerzését lehetővé tevő, úgynevezett zsebszerződésekkel szemben való fellépéshez.

Összességében az indokolásból is kiderült, a nemkívánatos külföldi térhódítás ellen kíván fellépni a törvényjavaslat. Az általános vitában is elmondtuk, megítélésünk szerint az a kínált eszköz vagy eszköztár, amely ebben a törvényjavaslatban van, erre nem alkalmas. Javasoltuk, éppen a miniszter úr észrevételére, felhívására is reagálva, hogy - talán a törvényjavaslat elfogadásának időrendjében egy kis csúszást is megengedve - ne zárják le az általános vitát, mert annak érdekében, hogy ez a törvény alkalmasabb legyen a maga elé tűzött célok megvalósítására, ahhoz házszabály-szerűen csak úgy lehet hozzányúlni, ha több ponton nyitják ki a termőföldről szóló törvényt magát.

Mivel ez nem következett be, ezért olybá tűnik - és ezt jelzi is az ajánlás -, hogy az általam képviselőtársaimmal együtt benyújtott javaslat házszabály-szerűségével kapcsolatban is viták merültek fel. Én magam azt gondolom, ha egy törvényjavaslat valakik tulajdonlásának a megtiltását célozza vagy annak érdekében tett lépésként fogalmazódik meg, akkor a tulajdonszerzési lehetőség egésze kerül napirendre, függetlenül attól, hogy formálisan megnyittatott vagy nem nyittatott meg a törvény ezen paragrafusainak összessége.

Az, hogy e tekintetben valami probléma van, azt jelzi az is, hogy az általam igen tisztelt képviselőtársam, Medgyasszay László dr. ezzel egyidőben - mármint a most vita alatt levő törvényjavaslattal párhuzamosan - törvénymódosító törvényjavaslatot nyújtott be ugyancsak a termőföldről szóló törvényhez. Ebben - és ezt nagyon pontosan jelzi annak a törvénynek az indokolása - éppen annak a feltételét szeretné megteremteni, amit egyébként az a módosító indítvány is tartalmaz, amelynek védelme érdekében én most önökhöz szólok.

Álláspontunk szerint ugyanis az előző szabályozásról egyértelműen kiderült, hogy alkalmatlan arra, hogy a külföldieket távol tartsa. Ha pedig alkalmatlan, akkor pusztán az alkalmatlan szabálytömeg fenntartásával vélhetőleg nem fogunk eredményt elérni. Eredményt elérni két tényező erősítésével lehet. Az egyik teljesen értelemszerűen a mezőgazdaság jövedelmezőségének javítása, természetesen erről nem kívánok itt szólni, hiszen ez szétfeszítené a törvényjavaslat vitáját. A másik - és ez ide tartozik, és erre irányuló kísérlet a benyújtott módosító javaslat -, preferálni azokat, akiknek érdekükben áll, hogy a földet hasznot hajtó módon műveljék, és ennek érdekében szeretnének földet szerezni.

Ha ugyanis hozzájuk kerül, az ő tulajdonukba kerül, akkor a nemkívánatos tulajdonszerzések anyagi lehetőségét is elvettük, hiszen ha a használó kerül tulajdonba, ő nem fog azon gondolkodni, hogy eladja a földjét. A föld eladásán az szokott gondolkodni, aki számára a föld nem is olyan feltűnően fontos érték. És nyilván ez vezetett az úgynevezett zsebszerződések megjelenéséhez is.

A 8. számú ajánlási pont első része, amelyben azt javasoltuk Zatykó János és Pásztohy András képviselőtársammal, hogy a beterjesztett 1. § helyett - amely az eredeti törvény 9. § (1), (2) és (3) bekezdését érintené - a földszerzési lehetőség egy sajátos újraszabályozásával próbáljunk meg eredményt elérni. Ezért az általunk módosító indítvány formájában javasolt új 5/A. § egy az egyben megegyezik a Medgyasszay képviselő úr indítványában leírtakkal. Azt célozza, hogy a belföldi magánszemélyek között is azok élvezzenek előnyt a földszerzésnél, akik állandó lakóhellyel, tartózkodási hellyel és egyébként termőföldtulajdonnal rendelkeznek, és élethivatás-szerűen foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel.

Azt gondolom, ez a javaslat egyértelműen azok javát szolgálja, akik ma vállalván a vidéki létezést, vállalják a mezőgazdaság meglehetősen sanyarú jövedelmezőségi viszonyait, vállalják azt, hogy Magyarország valamikor prosperáló vidék lesz és ennek érdekében dolgoznak; ez az ő érdekeiket szolgálja, nem a budapesti ügyvédekét, nem az adott földtől nagyon-nagyon messze élő, akárhol élő földtulajdonosokét. És ugyanakkor úgy szabályoz, hogy közben semmilyen kényszert nem jelent a tulajdonosokra, a ma tulajdonosaira nézvést. Ezt kiegészítettük a jelenleg is a földtörvényben bent levő 6. §-nak a módosításával.

Összességében azt tudom mondani erről az új 5/A. és javasolt szövegezésű 6. §-ról, hogy ez az a technika, amellyel az Európai Unió számos országában azt érték el, hogy anélkül, hogy a jogállamiság követelményével és az Európai Unió belső szabályrendjével össze nem egyeztethető módon külföldiekről beszélnének, ilyen és ehhez hasonló feltételekkel mégis azt érték el, hogy Dániában a dánoké a föld, Hollandiában a hollandoké, és azok akarnak ott földet venni.

Azt gondolom, egy ilyen jellegű szabályozással hatékonyabban meggátolható a nemkívánatos külföldi térhódítás, és hozzáteszem, adott esetben ezen túlmenően még a nemkívánatos belföldi is távol tartható. Mert ez az álláspontunk, ezért fogalmaztuk meg tehát ezt a 8. pontban szereplő indítványt.

(15.10)

Az ajánlás 11. pontja az előbb említett indítvány logikus folytatásaként az egyébként megnyitott 10. § egy átírását tartalmazza. Itt van egy jogtechnikai jellegű pontosításunk. Ez pedig az, hogy a földtörvény terminológiájában a felesbérlő, illetőleg a részesművelő mindegyik önállóan szerepel, és mindegyik szabályozás azzal zárul, hogy bizonyos kivételektől - amelyekről a megfelelő helyeken írnak - eltekintve, a földhaszonbérlet szabályai vonatkoznak rájuk. Még mielőtt valaki félreértené, az a javaslat, amely a felesbérlőt és a részesművelőt ki akarja hagyni, nem arra irányul, hogy a felesbérlők és a részesművelők ne kapják meg ezeket az előnyöket, egyszerűen nincsen szükség erre a rendelkezésre.

Ugyanakkor arra feltűnően nagy szükség lenne - és itt jelzem, hogy a kormány is gondolkodik a birtok-összevonási célú akciók támogatásáról -, ha a szomszédjogok erősödnének, és a szomszéd földtulajdonosnak elővásárlási joga lenne. Ez egyébként összhangban van azzal a javaslattal is, amely az 5/A. §-ban szerepel.

A 44. és 48. pontban szereplő indítványok logikus következményei annak, hogy javaslatunkban a 8. pontban új 5/A., illetőleg új 6. § van, illetőleg hogy nem javasoljuk módosítani a 9. §-t. Úgy gondolom, hogy az egyik megítélése fogja maga után vonni a másik megítélését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arról van tehát szó alapvetően a 8. pontban, hogy mi olyan eszközt tudunk támogatni a földtörvény módosításakor, amelyik reálisan esélyt ad arra, hogy a külföldieket visszaszorítsuk. Engedjék meg, hogy szóvá tegyek egy dolgot. A mezőgazdasági bizottság általános vitát előkészítő ülésén mind az ellenzéki és egy határozat erejéig a kormánypárti képviselők is szóvá tették azt, hogy mindmáig nem látjuk az Agrárgazdasági Tanács véleményét a törvényjavaslatról. Ez azért fontos, mert az Agrárgazdasági Tanács a stratégiai ügyekben véleményt kell hogy nyilvánítson. Elmondtuk már, hogy ez egy stratégiai ügy. Itt azonban másról, másról is van szó. Itt arról van szó, hogy vajon szabad-e adott esetben pusztán egy politikai negyven pontban szereplő ügy puszta kipipálásával elintézettnek venni az ügyet.

A mi megítélésünk szerint baj, ha a földtulajdonos a jövedelmet kiszipkázza a vidékből, a mezőgazdaságból. Azt tartjuk kívánatosnak, ha a jövedelem ott marad. Persze amikor azt mondjuk, hogy kívánatosnak tartjuk, az nem azt jelenti, hogy valami erőszakot szeretnénk elkövetni, de azért ezt az ideát nem ártana valahol megvalósítani. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy valóban harcolni kell a külföldiek földszerzése ellen, de ha valaki ezt csak szavakban teszi, akkor azzal kapcsolatosan azt kell mondjuk, hogy így igazából ennek a külföldinek az érdekét akarja szolgálni. Tudom, hogy ez súlyos vád, én annál jóval csöndesebben fogalmazom meg, mint ahogy ez ebben a Házban már többször megfogalmazódott. Egész egyszerűen azért fogalmazom meg csöndesebben, mert nem lenne értelme ilyen jellegű vitává degradálni ezt az ügyet. És talán, ha nem azzal a harsánysággal mondom, mint ahogy azt tették a jelenlegi kormánypártok, amikor ellenzékben voltak, akkor talán esélyt adok arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy talán a másiknak is lehet ebben a kérdésben igaza.

Meggyőződésünk ugyanis, hogy ha nem teremtjük meg a ma földhasználói számára azokat a kedvezményeket, előnyöket, amelyeket a törvényben az általunk javasolt módon is megteremthetőnek látunk, akkor lehet hosszantartóan beszélgetni arról, hogy melyik kormány elkötelezettebb a nemzeti földtulajdonlás érdekében, de a nemzeti földtulajdonlás helyett valamilyen, a mezőgazdasági művelés szempontjait teljes mértékben figyelmen kívül hagyó, a vidék megtartó képességét tovább lehetetlenítő földtulajdonlás fog kialakulni.

Azt gondolom, hogy ez nem lehet cél. Azt gondolom, hogy a ma kormánya számára is fontos elv az, hogy mindenki ott boldogulhasson, ahol él. Ha nem javítjuk föl ezt a mostani földtörvényjavaslatot, akkor nem kapunk eszközt ebből a célból. Ha följavítjuk - és erre vonatkozóan javaslom megfontolásra a 8. és a 11. pontot és majd a következő vitaszakaszban még megemlítendő pontokat -, akkor talán esélyt hagyunk magunknak arra, hogy ez ne csak jelszó, hanem adott esetben kormányzati gyakorlat is lehessen.

Mindezek megfontolására kérem önöket akkor, amikor majd megítélik ezeket a paragrafusokat. Természetesen - mint ahogy itt a plénum előtt megköszönöm Medgyasszay képviselőtársamnak, hogy végiggondolt javaslatával, bár akaratán kívül, de segítséget nyújtott a mi indítványunk összeállításához - nem fűtenek bennünket szerzőségi jogok, a saját részünket illetően sem; ha találnak benne javítanivalót, természetesen partnerek vagyunk abban, hogy ez a javítás megtörténjen. Mi partnerek vagyunk, mert őszintén sajnálom, hogy a feljavítás partneri szándékát megjelenítő miniszter úr nem jelent meg azóta sem a mezőgazdasági bizottság ülésén, nem jött létre az a hatpárti egyeztetés, amit a miniszter úr a széles plénum előtt beígért az előbb említett célok megvalósítása érdekében.

Tisztelt Ház! Megköszönöm megtisztelő figyelmüket, és elnézésüket kérem, ha talán egyesek számára hosszabbnak tűnt a mondandóm időtartama, mint amennyit gondolt magáról a tartalmáról.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu