DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, aki úgy értette azt, amit elmondtam, hogy párhuzamot vontam volna Európának a szociális út irányába történő törekvései és a szocializmus között, az óriásit tévedett. Nemcsak hogy nem mondtam ilyet, de nem is gondoltam! Azt hiszem, ezt nem is lehetett így érteni.

Arról beszéltem világosan - s nagy örömömre szolgál, hogy Szűrös Mátyás ebben jelentősen alátámasztott -, hogy a világon ma nincs olyan út, amelyet etalonnak lehetne tekinteni, a világon ma nincs olyan szociális állapot és helyzet, amely azt jelenthetné, hogy nem kellene a saját utunkat megkeresni, s megpróbálni a saját utunkat járni. Ezen a területen éppenséggel nincs! Éppen arról beszéltem, hogy ha vissza akarunk fordulni az eredeti értékekhez, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy két pápa is - akár tetszik ez valakinek, akár nem - két enciklikában pontosan arra mutatott rá, hogy Európa utat tévesztett. Utat tévesztett 1891-ben, és utat tévesztett akkor is, amikor a mindenáron való gazdasági növekedésnek rendeli alá a szociális helyzetet és a szociális kérdést. Nem biztos, hogy ebben követnünk kell ezt a fajta európai utat - erről beszéltem.

A Független Kisgazdapárt arról szólt, s arról fog szólni újra és újra, hogy azok az elmaradott tömegek, amelyek itt élnek Magyarországon, elsősorban vidéken, s ott élnek, nyomorúságos körülmények között a tanyákon, a kis aprófalvakban, más problémát jelentenek, mint Svédország, más problémát, mint Németország. Svédország is átment ezen a helyzeten; óriási kivándorlás árán jutott el odáig, ahova eljutott, s egyfajta háborúmentes évtizedeknek köszönhette azt, hogy eljutott valahova. Nekünk meg kell találni a saját utunkat. Erről szól a mi, kisgazda álláspontunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok és a MIÉP padsoraiból.)

(11.30)

Forrás: parlament.hu