DR. WEKLER FERENC (SZDSZ): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Néhány dologban kapcsolódni szeretnék Szentgyörgyvölgyi képviselő úr mondandójához, néhány dologban egyet is fogok érteni vele, különös tekintettel arra, hogy szükséges önkormányzati rendszer finanszírozásának felülvizsgálata. (Dr. Kontrát Károly államtitkár bólogat.) Ezt már jó néhányan megállapítottuk az elmúlt hónapokban. Az államtitkár úr is bólogat, ő is egyetért ezzel a megállapítással, s ennek külön örülök. Remélem, a hosszú évek óta szorgalmazott változtatásra előbb-utóbb sort fogunk keríteni.

De amíg erre nem kerül sor, addig kénytelenek vagyunk ezt minden alkalommal elmondani. Kénytelen vagyok azt is elmondani, hogy ezt a finanszírozási rendszert elemenként módosítani, ami ugyan - egyetértve Szentgyörgyvölgyi képviselő úrral - bonyolult és sok tekintetben áttekinthetetlen, nem szerencsés dolog, mert óhatatlanul torz képek jönnek ki. Ebbe a torzóba tartozik véleményem szerint a most beterjesztett címzett és céltámogatási törvényjavaslat is.

Az előzmények felvázolása kapcsán is arra gondoltam, hogy röviden ismertetem ennek a rendszernek a lényegét, de miután ezt képviselőtársam már megtette, erre nem térnék ki. Csak arra emlékeztetném a jelenlévőket és azokat, akik figyelik a parlamenti vitát: a két rendszerben alapvető különbség, hogy az egyik, a címzett támogatás a mindenkori kormány és a mindenkori parlamenti többség akaratának megfelelően tulajdonképpen szubjektív döntésen alapul - nem többnyire, hanem teljes mértékben szubjektív döntésen -, míg a céltámogatási rendszer - az önkormányzati törvényben foglaltaknak megfelelően - elvileg automatizmus. Az automatizmusnak azonban sokszor gátat szab a források hiánya, ugyanis hiába jogosult egy önkormányzat céltámogatást igénybe venni, ha nem áll rendelkezésre elegendő forrás.

Az elmúlt években a problémát az okozta, hogy a különböző évekre előirányzott pénzösszegek az adott évben értelemszerűen csökkentették a mozgásteret, és új beruházások indítására kevés lehetőség nyílt; de ilyen kevés, mint ebben az évben, az elmúlt nyolc esztendőben nem fordult elő. Összesen mintegy 3 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre az új, induló céltámogatási igények kielégítésére. A magam részéről nagyon kíváncsian várom az év hátralévő időszakát, amikor kiderül, ténylegesen mennyi igény lett volna a különböző céltámogatási beruházások indítására, csatornaépítésre, szennyvíztisztító-hálózatok építésére, és mennyit kell elutasítani, vagy mindenesetre nem kielégíteni, illetve nem finanszírozni az állami költségvetés segítségével.

A bevezető ellenére meg kell állapítanom, hogy az elmúlt években - a problémák ellenére - ez a cél- és címzett támogatási rendszer sikeresnek volt mondható megítélésem szerint, ugyanis az elmúlt nyolc évben 7800 beruházás kezdődött el és fejeződött be, vagy jelenleg is folyamatban van. A beruházások összköltsége 630 milliárd forintot tesz ki; ebből 340 milliárd forint a támogatás, amelyet a mindenkori parlament szavazott meg. A beruházások a magyar lakosság több mint 90 százalékát érintették valamilyen formában. Azt kell mondanom, hogy ez a rendszer a viták ellenére az elmúlt években sikeresnek volt mondható.

Viszont a '99. évi törvényjavaslatot és annak az előéletét már nem nevezném sikeresnek, annak ellenére, hogy a feltételek alapvetően nem változtak.

(16.00)

Az előttem szólók már érintették azt a problémát, amely az ősz folyamán éles vitát váltott ki a sajtóban és a parlamentben egyaránt, amikor is az előző kormány által szakmailag előkészített harminc címzett támogatási igényt - amely előkészítést a belügyminiszter bevitt e kormány ülésére - a kormány visszaadta a belügyminiszternek, megváltoztatva ezt a listát, illetve kérve ennek megváltoztatását, és ebből a harminc, korábban szakmailag jogosnak tartott igényből csak húsz maradt talpon, tízet kicserélt ez a kormány. Örülök annak, hogy a húsz között - és ez talán kitérő -, hogy Mohács város kórházának rekonstrukciója szerepel; a előző kormány is támogatta és a mostani is. Ennek örülök, de ez nem oldja meg azt a problémát, hogy másik kilenc, illetve tíz településen, ahol ellenzéki polgármester került a város élére, viszont nem folytatódott az előző szakmai előkészítés - így Győr, Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza önkormányzatai -, annak ellenére, hogy korábban a szakma jogosnak ítélte a címzett támogatási kérelmüket, elesnek ettől a támogatástól, és helyettük olyan városok kapják meg ezt az összeget, ahol kormánypárti színekben nyert a polgármester, vagy a testület többsége kormánypárti volt.

Azt gondolom, hogy ez szerencsétlen döntés volt, még akkor is, ha tudomásul veszem, hogy a kormánynak nem törvénytelen döntése volt ez, de szerencsétlen dolog politikai szempontokat bevinni ebbe a rendszerbe, és szerencsétlen dolog ezt a rendszert, a címzett és céltámogatási rendszert bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tenni. Azt hiszem, hogy ez eddig, az elmúlt nyolc évben egyetlen alkalommal sem fordult elő, még '94-ben sem, amikor szintén kormányváltásra került sor. A megkezdett és előkészített támogatási ígérvényeket az újraválasztott kormány akkor teljesítette. Ezt a mostani kormány sajnos nem tette, és ez a bizalmatlanság és a kiszámíthatatlanság légkörét erősítette.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a fenti problémákon túl olyan további feszültségeket is tartalmaz, amelyeket ugyan az elmúlt fél évben az ellenzéki frakciók a parlamentben és egyéb fórumokon is feltártak, de amelyek megoldására nem került sor. Ezek a feszültségek ezzel a törvényjavaslattal természetesen nem oldhatók fel, sőt, a problémák javasolt kezelése újabb feszültségeket keletkeztet, a régieket pedig növeli. Engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy ezeket a megállapításokat részletezzem; már csak annak okán is, hátha tanulságul szolgálhatnak a következő időszakra, és tanulságot szolgáltatnak, illetve a jövőben elkerülhetőkké teszik ezeket a problémákat.

Talán még emlékeznek rá képviselőtársaim, amikor a költségvetési vitában nagyon élesen bíráltuk az ellenzék részéről a kormánynak azt a javaslatát, hogy a '90. évi költségvetésben nagyon kevés pénzt szerepeltet a cél- és címzett támogatások finanszírozására. Képviselőtársam az előbb már említette, de talán nyelvbotlás volt: 98 milliárd forintról beszélt. 48 milliárd forint áll rendelkezésre ebben az évben összesen a cél- és címzett támogatás odaítélésére. Ebből 43 milliárd forint már előzetesen odaítélt pénz, tehát összesen 5 milliárd forintról beszélünk, 5 milliárd forint szétosztását célozza meg ez a törvényjavaslat, és ezen belül is 2 milliárd forint a címzett támogatás - az a 30 önkormányzat kapja ezt meg, amelyről már sokat beszéltünk -, és 3 milliárd forint az, amely az új, induló céltámogatási pályázatok számára rendelkezésre áll.

3 milliárd forint gyakorlatilag nulla! Teljes mértékben leállítja a korábbi években teljes konszenzussal prioritásnak tekintett szennyvíztisztítási, szennyvízhálózat-építési programokat, és lehetetlenné teszi, hogy a települések nagy része elkezdje ezen beruházásokat. Azt is lehet mondani, hogy a költségvetésnek ezzel a döntésével, amit a kormánypárti képviselők megszavaztak, tulajdonképpen a céltámogatási rendszer felfüggesztettnek tekinthető. Ebben az évben az országban nem indulnak céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások, illetve nagyon-nagyon szűk körben indulhatnak csak meg ezek.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő tervezet következő súlyos problémát gerjesztő javaslata öt folyamatban lévő kórház-rekonstrukció többletköltségének finanszírozását kívánja megoldani.

A javaslat szerint az 1999. évi 1,9 milliárd forint többletköltség pénzügyi fedezetét a '98. év második félévben címzett és céltámogatás lemondásából származó előirányzat biztosítaná. A probléma ennél a javaslatnál az, hogy a címzett és céltámogatási rendszer törvénye szerint a lemondásból felszabaduló összeg az új szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást szolgáló építkezések támogatására szolgál. A kórház-rekonstrukciók többletköltségének javasolt finanszírozási módja tehát szintén a '99. évi új céltámogatásoktól vonja el a pénzt. Ez sem volt szokásos az elmúlt években. Az egyszer már csatornaépítésre odaítélt pénzeket a parlament általában visszatette ebbe a rendszerbe, és ha nem is annak az önkormányzatnak, de más önkormányzatnak hasonló céllal ítélte azt oda. Ez a javaslat ezt nem teszi lehetővé.

A '99. évi céltámogatási lehetőségek megvonása miatt nemcsak a csatornázás, hanem a belvízproblémák is kevesebb pénzt fognak kapni, ezek kezelésére is kevesebb lehetőség jut, és arra sem kell felhívnom a Ház figyelmét, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapfeltétele a szennyvízkezelés kérdésköre. Kíváncsi vagyok, hogy ezt hogy tudjuk megoldani ezekből a korlátozott forrásokból.

Tisztelt Ház! A címzett és céltámogatási rendszer eddigi működéséről megállapított pozitívumok ellenére ez a törvényjavaslat is rávilágít annak szükségességére, amiről már a bevezetőben beszéltem. Szükséges a rendszer teljes áttekintése. Hogy oly módon-e, ahogy ezt Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársam említette vagy sem, azt gondolom, nem e törvény keretén belül kell megvitatnunk, hanem a következő időszakban, alaposan végiggondolva ennek a törvényjavaslatnak és az egész finanszírozási rendszernek a problémáját. Azt hiszem, hogy a céltámogatási rendszert fenn kell tartani, az önerős rendszert is fenn kell tartani, illetve saját erőt is biztosítani kell hozzá, legfeljebb javítani kell a saját erővel nem rendelkező önkormányzatok számára, hogy egyéb módon jussanak a forráskiegészítéshez. Például oly módon, hogy nem húzzuk most már lassan egy éve a Környezetvédelmi Alap pénzeinek szétosztását, és ezzel lehetetlenné tesszük egyes önkormányzatok számára, hogy részt vegyenek a céltámogatási rendszerben, vagy - mint ami Baranya megyében előfordult - azért nem kerül benyújtásra egyetlen vizes, csatornaépítési, szennyvízkezelési céltámogatás, mert a Vízügyi Hivatal formai hibákra hivatkozva egyetlen vízjogi engedélyt sem adott ki. Ezzel természetesen a statisztikát javítani lehet. Remélem, hogy ez nem politikai indíttatású döntés volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az SZDSZ-frakciója sem kívánja megakadályozni, hogy azon önkormányzatok, amelyek e törvény erejénél fogva kedvezményezettjei lesznek bizonyos pénzösszegeknek, ne jussanak ehhez hozzá, de el kell mondanom, hogy nehéz szívvel fogjuk az igen gombot megnyomni, különös tekintettel arra, hogy kevés esélyt látok arra, hogy a benyújtandó módosító javaslatainkat a kormánypárti többség elfogadja. Mi mindenesetre nem kívánjuk büntetni azokat az önkormányzatokat, amelyeket a kormány anyagilag támogatni kíván, azzal, hogy elutasítjuk a benyújtott javaslatát.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu