CSABAI LÁSZLÓNÉ, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottságban három szempontból értékeltük a törvényjavaslatot: tartalmi szempontból, a finanszírozás szempontjából és formai szempontból. Ez utóbbival szeretném kezdeni.

A törvényalkotás formai követelménye, hogy a finanszírozás modellszámításai és feltételrendszere a törvénykezés előkészítésével egyidejűleg jelenjenek meg. Erre nem kaptunk megfelelő tájékoztatást az önkormányzati bizottság ülésén. Ezért az önkormányzati bizottságban a kisebbség azt kezdeményezte, hogy egy pótlólagos önkormányzati bizottsági ülésen kapjuk meg ezeket az adatokat, és amennyiben ezek rendelkezésünkre állnak, akkor esetleg támogatni is tudnánk ennek a törvénynek a napirendre tűzését. Ez kérésünk és javaslatunk ellenére nem történt meg.

Kezdeményeztük továbbá, mert ez a rend - és az előző ciklusban ezt az igényt nagyon jogosan és egyértelműen a jelenlegi kormánypárti képviselők, többek között a miniszter úr is többször elmondta ebben a Házban -, hogy törvényjavaslatot addig nem lehet elfogadni, amíg a bizottságban a képviselők nem ismerik meg e témában érintett és érdekelt szakmai szövetségek véleményét. Az önkormányzati bizottságban ezeket a szakmai véleményeket mi nem ismerhettük meg, tehát ez szintén egy olyan formai hiányosság, amivel nem tudjuk tárgyalásra javasolni ezt a törvénytervezetet a tisztelt Háznak.

A második témakör a finanszírozás témaköre volt. A tisztelt képviselőtársaim már előttem elmondták, hogy ez az egyik legaggályosabb része ennek a törvényjavaslatnak. Bár a javaslat azt tartalmazza, hogy a mindenkori költségvetési év előtti két évnek megfelelő általános közoktatási költségek nem 80, hanem 90 százalékát kaphatják meg az önkormányzatok, de nem tudjuk, hogy mire van szükség. Itt elhangzott egy 55 milliárdos többletköltség. Egyes szakemberek ezt 70 milliárdra taksálják, tehát, úgy gondolom, akkor már itt is van 15 milliárd forint különbség.

Nem beszélve arról, hogy ebben az évben megtapasztalhattuk azt, hogy mit jelent az a dolog, hogy az oktatási normatívák, az oktatásra fordítandó összegek növekednek, de ezzel egyidejűleg csökken az önkormányzat egyéb támogatása, például az önkormányzatok üzemeltetési normatívája. Tehát amit az egyik oldalon a kormány az önkormányzatoknak ad az oktatás finanszírozására, azt a másik oldalon az önkormányzatoktól elveszik. Ebből a szempontból számunkra nem megnyugtató a finanszírozás kérdése, ezért feltétlenül fontosnak látjuk, hogy ennek meglegyenek a kellő garanciái.

Végül a tartalmi kérdések: tartalmi kérdésekben is vita alakult ki, de azt gondolom, hogy ez a vita majd a következő bizottsági üléseken fog folytatódni. Az önkormányzati bizottság tagjai elismerték azokat a pozitív vonásokat, amelyek a törvényjavaslatban megfogalmazódnak. Elismerték azt, hogy például a diák-, a szülő- és a pedagógusjognál lépni kell, ebben intézkedéseket kell tenni. Egyetértettünk azzal is, hogy a minőség biztosítására, a minőség-ellenőrzésre nagyobb figyelmet és törvényi szervezeti kereteket kell megfogalmazni. Egyetértettünk azzal is, hogy a kollégiumok nevelési és az oktatásban betöltött szerepét érdemes újraszabályozni.

De azt gondolom, hogy ezen pozitív elemek mellett nem lehet szó nélkül hagyni azokat a központosítási törekvéseket, amelyek ebben a törvénytervezetben megfogalmazódnak. Az eddig nagy munkával, nagy áldozatokkal, a pedagógusok lelkesedésével is elfogadott pedagógiai programok átdolgozása vagy a kerettantervhez való igazítása nagyon komoly feladatot jelent, és ismét megbolygatja a pedagógusközösségeket, miközben ezen a területen nyugalomra lenne szükség.

Ezen vélemények alapján 11 ellenszavazattal fogadta el az önkormányzati bizottság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezt a javaslatot általános vitára alkalmasnak, tehát 11 fő kisebbség nem tartotta a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu