VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr az interpellációjában azt a véleményét fejti ki, hogy az állami újraelosztás arányának további csökkentésében - mint a költségvetési és monetáris politikai irányelvekben egyaránt megjelenő célban - nem a két részpolitika összehangolt működése, hanem kizárólag az úgymond monetáris terror jelenik meg. A mértékadó piacgazdaságokat tömörítő OECD-t alapul véve az utóbbi 20 esztendőben ezekben az országokban az újraelosztás aránya átlagosan 37 és 42 százalék között alakult. Figyelembe véve ezt az arányt, a magyar újraelosztás mértéke még mindig jóval magasabb ennél, a reményeink szerint még 2002-re csökkenő tendenciát mutató újraelosztási arány sem éri el ezt a szintet.

Fel szeretném hívni a képviselő úr figyelmét arra is, hogy általában az újraelosztás arányának csökkentése nem feltétlenül jár együtt az állam kötelezettségeinek teljesítésére rendelkezésre álló források szűkülésével, sőt e források még ilyen esetben is növekedhetnek, például ha a gazdasági teljesítmény nő, például hogyha az államháztartás hatékonyabban fog működni, vagy pedig az újraelosztás belső arányai módosulnak.

Arra a konkrét kérdésre, miszerint komolyan gondolják-e a pénzügyi tárca vezetői, hogy ez a költségvetés túl bő, lötyögős, feltétlenül szűkíteni kell, válaszom az, hogy természetesen ezt a Pénzügyminisztérium, de más felelős kormányszervek képviselői sem állították. Az újraelosztás mértékének csökkentése nem öncélú, illetve nem valamilyen, pontosabban meg nem határozott csoport érdeke miatt történik. Az újraelosztás mértéke, ha komolyan vesszük, hogy stabil, egyensúlyi problémáktól mentes gazdaságot akarunk, szorosan összefügg a centralizáció, vagyis az állami bevételek alakulásával.

(14.40)

Márpedig határozott álláspontunk, hogy a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeinek bővítése érdekében a bérből és fizetésből élő állampolgárok, valamint a vállalkozók közterheit csökkenteni kell. Ez a célja a kormányzat adó- és járulékreformjának, ami szükségképpen a költségvetés bevételeinek a nemzeti össztermékhez viszonyított csökkentésével, csökkenésével, azaz az úgynevezett jövedelemcentralizáció csökkenésével jár. A magyar költségvetés bevételeinek biztosításához jelenleg körülbelül 42 százalékos jövedelemcentralizációt hajt végre, azaz a nemzeti össztermék minden forintjából 42 fillér az államkasszába megy. Ezt a centralizációt az adók és bérjárulékok mérséklésével igenis csökkenteni szeretnénk, mégpedig évi 1-2 százalékpontos mértékben. Ennek pedig az egyensúly miatt is együtt kell járnia az újraelosztás, vagyis a kiadások bruttó hazai termékhez mért arányának csökkentésével.

Ugyanakkor a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy bevételeinek e viszonylagos csökkenése ne jelentse azt, hogy az állami feladatokat a jövőben az eddiginél kevésbé tudjuk teljesíteni. Ellenkezőleg! Úgy véljük, hogy az állami feladatok tisztességes teljesítése nem az újraelosztás növelését, hanem az államháztartás újfajta működését, az éves költségvetésnek a bázisszemlélettől a feladatcentrikus irányba történő elmozdítását követeli meg. Ennek érdekében több fontos kezdeményezésünk van ettől az évtől folyamatban, többek között a központi költségvetés intézményi rendszerének az átvilágítása kezdődött el. Újra kívánjuk szabályozni ezt a kört, mert úgy gondoljuk - egyetértve önökkel -, hogy valóban még mindig túlzó és pazarló ez a kör.

Képviselő úrnak arra a kérdésére válaszolva, hogy miért nem tárgyalja meg az Országgyűlés egésze a monetáris irányelveket, el kell mondanom, mint mindig, most is be lettek nyújtva ezek az irányelvek a költségvetési és a gazdasági bizottság elé. Ezek a bizottságok bármikor javasolhatják a parlamentnek, hogy ezeket plenáris ülésen a tisztelt Ház vitassa meg.

Kérem tisztelt képviselő urat és a tisztelt Házat a válaszom elfogadására. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu