DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Elnök Úr! A közbeszerzési törvény is, mint minden más jogszabály annál értékesebb és hasznosabb, minél világosabb, határozottabb és egyértelműbb módon fogalmazza meg alkalmazójának feladatait, jogait és a vele szemben támasztott követelményeket.

A gondolati tisztaság és a pontosság érdekében módosító indítványaimban javasoltam, hogy egyrészt a törvény félreérthetetlenül fogalmazza meg a közbeszerzési törvény 33. § új (2) bekezdésében az ajánlatkérő számára az eltérés megadásának lehetőségét, mégpedig nem határértékekből, hanem a mennyiség meghatározásából - mint valós, kézzel fogható értékekből - kiindulva.

A 2. számú melléklet 6/b pontja ugyanakkor precízen jelölje meg, mint kell tartalmaznia az ajánlat benyújtási címének. A pályázat határidőre való beadhatósága függhet attól, hogy az ajánlati felhívás milyen pontossággal adja meg az ajánlat átadásának helyét, idejét.

Egyre határozottabban érzékelhető az is, hogy a jelenlegi szabályozás nem kellőképpen fogalmazza meg az úgynevezett azonos tárgyú közbeszerzés fogalmát. Ez pedig a beszerzések szakmailag egyáltalában nem indokolható részekre bontásával módot a világos, áttekinthető és jól nyomon követhető eljárások megkerülésére vagy manipulálására. Ezt a kiskaput feltétlenül fontosnak tartom határozottan és egyértelműen bezárni.

Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján nyugodtan állítható, hogy a közbeszerzések területén jelenleg egyes részterületeken aki akarja, megtalálja a maga kerülőútját, más vonatkozásban az eljárások meglehetősen bürokratikusak. Ha valaki hosszú hónapokig kénytelen egyetlen ügy előkészítésével foglalkozni, főleg ha az idő sürgeti, óhatatlanul hajlik más megoldást keresni, vagyis a túlzott szabályozási törekvések, az úgynevezett túlszabályozottság előbb-utóbb a visszájára fordul és megbosszulhatja magát.

Hasonló következtetésekre jutott az Állami Számvevőszék is, hogy a helyi önkormányzatok közbeszerzési tevékenységének ellenőrzése során milyen lehetőségek nyílnak meg. Eszerint a törvény következetes alkalmazása még nem vált általános gyakorlattá. Az eljárási kötöttségek miatt tapasztalható volt, hogy a közbeszerzési eljárások mellőzésének igazolására sokszor milyen komoly erőfeszítéseket tettek az érintettek. Az elmondottakkal kapcsolatban a jövőt, vagyis az előttünk álló feladatokat tekintve a közbeszerzési törvény korszerűsítéskor - véleményem szerint - két, egymással is kölcsönhatásban lévő alapkövetelményből kell kiindulni.

(19.40)

Egyrészt tovább erősítendő az átláthatóság, a tisztaság, az esélyegyenlőség elve, másfelől a lehetőségek határait csökkentendő az ügyviteli kötelezettségek, a bürokratikus elemek. E megfontolások jegyében tartom fontosnak a T/757. számú törvényjavaslat pontosítása, végleges szövegének kialakítása során a következő szempontoknak a figyelembevételét:

A közbeszerzési eljárásban való alvállalkozói részvétel mértéke igen tág határok között mozoghat, az érdemi közreműködést nyújtó alvállalkozók esetében az ajánlatkérő joggal várhatja el, hogy az ajánlattevő azok pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmasságát is igazolja. Az elvárt teljesítményben csupán marginális feladatokat ellátó, főként kis-, legfeljebb közepes vállalkozások részére azonban indokolt az ilyen igazolások mellőzése.

Ezért szükségesnek tartom - és a következő módosító indítványom ezt célozza -, hogy a jelenleg hatályban lévő törvény 44. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak mérlegelésével az ajánlati összeg meghatározott része alatt közreműködő alvállalkozóknál az igazolások beszerzéséhez szükséges idő- és költségráfordítások alóli mentesítéssel is segítsük versenyképességük érvényesülését. E javaslatom szakmai megalapozottságának igazolását látom abban is, hogy több azonos vagy hasonló felfogású és tartalmú módosító javaslatot nyújtottak be képviselőtársaim.

A bürokratikus elemek csökkentésére a törvényjavaslat 25. §-ában megjelenő rendelkezés, amely a beszerzendő igazolások számát mérsékli, ugyanakkor a kiadott igazolások felhasználásának idejét meghosszabbítja, azaz egy évig felhasználhatóvá teszi, ugyancsak üdvözölhető törekvés.

Sajnos, nem ilyen egyértelműen pozitív a 25. § további része. A közbeszerzési eljárásból való kizárás feltételeit még bizonyos körülhatárolt esetekben sem szabadna az ajánlatkérőre bízni. Ellenkezőleg, azokat világosan, egyértelműen és határozottan a törvénynek kell meghatároznia.

Ezt célozza a következő módosító javaslatom, ezáltal ugyanis elkerülhető - a már ismert versenyfelügyeleti határozat vagy annak felülvizsgálata során hozott jogerős bírói ítélet, illetve kizárásra okot adó más bírósági, államigazgatási döntés ellenére - az ajánlatkérő szubjektív döntésétől függően valakinek a bevonása, mégpedig a közbeszerzési eljárásba történő bevonása, illetve az abból történő kizárása. Ezt ugyanis az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának elvével nem lehet összeegyeztetni.

Én úgy gondolom, hogy az esélyegyenlőség alapvető kérdése ebben az esetben egyszerűen csak ilyen módon, tehát törvényileg és nem pedig meghatározott, meglehetősen szubjektív elemek alapján dönthető el. Kérem ezért, hogy ezeket a módosító indítványaimat a tisztelt Ház támogassa.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu