DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/1085. számú, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat egyidejűleg hatályon kívül helyezi az 5/1979. BM- és a 12/1983. BM-rendeleteket. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, miért van szükség arra, hogy ezeket a miniszteri rendeleteket törvény váltsa fel. Ennek több oka van. Az egyik ok magából az évszámból is kitűnik; a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály immár 20 éves, eredetileg kiterjedt a bűntettesek nyilvántartására, a körözöttek nyilvántartására, a fogva tartottak nyilvántartására, illetőleg a vám- és szabálysértést elkövetők nyilvántartására.

Időközben megjelent az 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről, amely a körözöttek nyilvántartására megfelelő felhatalmazást ad, így teljesen felesleges és érdektelen volna a párhuzamos nyilvántartás. Ugyanakkor a gazdasági helyzet változása a vám- és pénzügyi szabálysértések elkövetőinek nyilvántartását is feleslegessé tette. Ugyanakkor azonban a bűncselekmények volumene egy más jellegű nyilvántartást kell hogy meghatározzon, amely az európai integrációs folyamatoknak is megfelel. Így ez az elavult, immár húszéves belügyminisztériumi rendelet feltétlenül módosításra szorul. Hogy mennyire elavult, arra az általános indokolás fel is hoz két példát: az egyik az, hogy ha valaki ellen párhuzamos eljárás folyik, akkor erről a hatóság csak akkor szerez tudomást, ha arról valamelyik eljárásban maga a terhelt beszámol; vagy ami az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy valaki anyagi ellenszolgáltatás ellenében más büntetését, a ténylegesen elítélt büntetését ülte le.

Mindez a pontatlan, rossz és követhetetlen nyilvántartásokra vezethető vissza, és ahhoz, hogy egy európai szintű, jó nyilvántartásunk legyen, szükség van erre a törvényre. Ezért a nyilvántartás már más személyeket, más tényeket céloz meg a nyilvántartás tárgyaként és személyeként, így kiterjed az új nyilvántartás a bűntettesekre, változatlanul a kényszerintézkedés alá vontakra, a gyanúsítottakra, a daktiloszkópiai és a fénykép-nyilvántartásokra, illetőleg a DNS-profil nyilvántartásaira. De ugyanakkor - és ez a másik ok, amiért törvényi szabályozás szükséges - ezek a nyilvántartások olyan kiemelt személyi jogokat védenek, amelyek védelmét az alkotmány fogalmazza meg, ezért ezeknek a nyilvántartásoknak mindenekfelett a törvényes elrendelése szükséges, illetőleg törvényben kell szabályozni ezeket a kérdéseket.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány ugyancsak ilyen kiemelt személyi adatokat véd, és egyébként pedig az adatai a bűnügyi nyilvántartásra vannak alapozva, tehát ezért fontos, hogy ezt is ugyanebben a törvényben, tehát ezzel együtt és törvényben szabályozzák.

Ekörül nem is volt semmiféle vita az önkormányzati bizottságban, sőt, vita egyáltalán nem volt, csak kérdések hangzottak el, mégpedig főleg az irányban, hogy vajon ennek a nyilvántartásnak a bevezetése vagy nyilvántartásoknak a bevezetése vajon milyen finanszírozásban fog történni. Erre kellő választ kapott az önkormányzati bizottság a kormány jelen levő képviselőjétől, a Belügyminisztérium illetékesétől, és ennek hatására az önkormányzati és rendészeti bizottság 4 tartózkodás mellett, 24 igen szavazattal a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló előterjesztést általános vitára alkalmasnak tekintette.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu