DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! A versennyel kapcsolatos gazdaságtörténetnek hosszú útja van. A múlt század utolsó harmadában - amikor Amerikában egymás után mentek tönkre a kisvállalatok -, 1890-ben az USA-ban megalkották az antitröszt-törvény, amely előírta azt, hogy a versenyt korlátozni kell mindenütt, ahol a nagyvállalatok a kisvállalatokat tönkreteszik. Majd 1931-ben hozta létre a Magyar Országgyűlés a kartelltörvényt, és 1990-ben, a rendszerváltás után született meg az első tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény. Ezt követően, azt hiszem, 1996. IV. hó 16-án kezdte meg - Nagy úr bólint, úgyhogy ez akkor igaz - az előző kormány a vonatkozó törvény tárgyalását.

Elöljáróban hadd említsem meg azt, hogy a jelentést és az elnök úr hozzászólását is jónak tartom Göndör képviselőtársammal együtt, és én is elfogadásra ajánlom.

A törvény végrehajtásával kapcsolatban érdemes felvetni először azt, hogy mit értünk tisztességes piaci magatartáson. Nyilvánvalóan azt, hogy amikor a piaci résztvevők, a piacon működők nemcsak a saját érdekeiket, hanem a piacon részt vevő más szereplők érdekeit is figyelembe veszik. Azonban hogy a tisztességes piaci magatartás működik-e, létezik-e vagy nem, elsősorban attól függ, hogy milyen a piac formája, jellege. Atomizált piacon egyértelmű ennek a tisztességes piaci magatartásnak a létezése, hiszen atomizált piacon sok az eladó, sok a vevő, a piaci résztvevők árelfogadók, és az árat csak a mennyiség változásával tudják befolyásolni. Azonban az a helyzet, hogy az atomizált piac nem jellemző most már nagymértékben a magyar gazdaságban. A monopolpiacon és az oligopolpiacon - ez lényeges különbséget mutat, de nem akarok erről szólni - erről nem nagyon lehet beszélni, hiszen nem árelfogadók, hanem ármeghatározók a résztvevők, és nem a mennyiséggel, hanem sok minden egyébbel befolyásolhatják az árakat.

A dolog lényege az, hogy a beavatkozás közgazdasági irodalma Samuelsontól, Nordhoustól és a többitől egyértelműen bizonyított; nemcsak azért, mert a piac igazságtalan - és ez a nagyon fontos -, hanem azért is, mert a monopolpiac és az oligopolpiac nem képes a hatékonyság biztosítására, hiszen mivel ármeghatározó, természetes az, hogy nincs költségcsökkentési kényszere. Ezért nehezen tudom megérteni a jelentés első oldalán azt a gondolatot, amely durván úgy hangzik, hogy aktív kormányzati lépésekre van szükség a monopolhelyzetben lévő vállalatok versenyének kialakítására. Maga a monopolhelyzet és az oligopolhelyzet szűkíti le ennek a versenynek a kialakítását, de a kormánynak ez ellen tennie kell, ezzel teljesen egyetértek.

Azt hiszem, Kovács Kálmán képviselőtársam említette a kamarák szerepét. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen fontosnak tartom én is, hogy a kamarák beavatkozzanak ezekbe a piaci folyamatokba, mert önmagában a Versenyhivatal és az állam képtelen a piaci folyamatok pozitív kialakítását teljes egészében létrehozni. Arról van szó tudniillik, hogy a gazdaságban az erkölcsöt nélkülözni nem lehet. Bármilyen tökéletes szerződést hoznak létre a vállalkozók, a szerződéseknek vannak kiskapui. Ezt úgy mondjuk, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen úgy tanítják, hogy a gazdaság finomszabályozására alkalmas az erkölcs - de amellett a költségek csökkentésére is.

A Versenyhivatal mellett nagyon fontosnak tartom a kamarák szerepét azért is, hogy olyan etikai kódexeket hozzanak létre, amelyek a magyar vállalatoknál a monopolhelyzetben, oligopolhelyzetben lévő vállalatoknál megvalósíthatók. A USA-ban a nagyvállalatok 80 százaléka rendelkezik etikai kódexszel. Dániában nagyon sok vállalat etikai mérlegbeszámolót készít. Csak a Versenyhivatalra bízni ezeknek a bonyolult folyamatoknak a szabályozását közgazdaságilag és másképpen sem helyes.

A következő, amiről szeretnék szólni az, hogy az Európai Unió versenypolitikai szabályozása alapján nem lehet vállalkozások számára olyan állami támogatást nyújtani, amely azáltal, hogy azokat előnyben részesíti, torzítja a versenyt. Ezt a követelményt a magyar kormány, különösen a mezőgazdasági tárca - nagyon-nagyon sok példát lehetne felhozni - nem nagyon tartotta be. Ebből a szempontból a kormánynak, az ágazati minisztériumoknak mindent meg kell tenniük, hogy az Unió versenypolitikai szabályozásához közelítsünk.

A következő, amiről csak egy mondatban szeretnék említést tenni, az, hogy az 1996-ban elfogadott törvény előírja azt, hogy a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilos. Ezt a Versenyhivatalnak ellenőrizni, ezt a befolyásolást megakadályozni igen nehéz. Tehát nagyon sok más szervnek az együttműködésére van szükség annak érdekében, hogy az 1996-ban elfogadott és 1997-ben életbe lépett törvény valóban tökéletesen működjön.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy én is jónak tartom a Versenyhivatal munkáját. Hadd említsem meg Vissi Ferenc nevét, aki annak idején sokat tett annak érdekében, hogy ez a hivatal ilyen színvonalasan dolgozzon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Forrás: parlament.hu