MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Néhány adatot említenék, amit Nagy Sándor felszólalásából kifolyólag érdemes megemlíteni és tudni.

A társadalombiztosítás hiánya 1996-ban 66 milliárd forint volt, 1997-ben 49 milliárd forint, és az 1998-as költségvetésben - ahol az előző kormány felelőssége jócskán megáll - 83,5 milliárd forint... (Közbeszólás az MSZP soraiból: A fele a tied!) Megengedik, hogy befejezzem a mondatot? Tehát a társadalombiztosítás rendbetétele ilyen szempontból sem igazán dicső időszakot mondhat magáénak az elmúlt időszakban. Ez részben azzal is összefüggött, hogy irányítási problémák voltak, részben pedig rossz költségvetési tervezések voltak. Ebben a tekintetben van mit pótolni, és van mit tanulni az elkövetkezendőkben is.

A Bokros-csomag témaköre nem a mai nap témája, de tényleg látni kell azt is, hogy bizonyos statisztikai adatok mutatnak bizonyos dolgokat, de nem szabad pusztán az adatokból látni dolgokat, mert nem biztos, hogy a számok az emberi élet szempontjából a lényeget és a legfontosabb dolgokat mutatják. Tehát azok a dolgok, amelyek egy pénzügyi egyensúly mutatói, amelyek egyébként a maguk szempontjából nagyon fontos dolgok, nem biztos, hogy az életminőség és a jövő szempontjából, stratégiai szempontból, hosszú távon is a legokosabb és legfontosabb területek, ahol be kell avatkozni, és amelyeknek az érdekeit képviselnünk kell. Ilyen értelemben remélem, hogy van ebben is egybehangzás, és van közös gondolkodás ezen a téren is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu