DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétségtelen, a bizottság kormánypárti többsége az adott ülésen kisebbségben volt, de ez csak a létszámproblémákból adódott (Moraj és derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.), és nem arról volt szó a költségvetési bizottsági ülésen, hogy a kormánypártok esetleg más álláspontot képviseltek volna.

A kormánypárti képviselők osztották Szaló Péter helyettes államtitkár úr azon tömör megállapítását, hogy itt egy kis terjedelmű, de nagy jelentőségű törvénymódosításról van szó. Mi is azt gondoljuk, hogy ennek a törvénymódosításnak a célja az, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeit megteremtse, és ennek a célnak eleget tesz. Európai elvárásként megfogalmazható az, hogy a magyar regionális intézményrendszer mindenképp megerősödjön - megjegyzem: ez, azt gondolom, vitathatatlanul magyar érdek is.

Azt gondolom, és azt gondolják a kormánypártiak, hogy ezeknek a régióknak kell ellátniuk a stratégiai tervezéssel és a programok alkotásával kapcsolatos feladatokat; ezek a régiók szerepet vállalhatnak a forrásszerzésben, és részesei lesznek az információszolgáltatásnak és a monitoringtevékenységnek. Megjegyzem: a hatályos költségvetési törvény a majd így felálló régiók működésének forrásait is biztosítja, sőt, a költségvetési törvény úgy fogalmazott, hogy ez a forrás akkor nyílik meg, ha a törvényt módosítjuk. Tehát, ahogy arra a miniszter úr is utalt, a kormányprogramból is következik a módosítás, az elfogadott költségvetési törvény volt a következő láncszem ebben a folyamatban, és most itt van előttünk a törvény módosítására vonatkozó javaslat.

Semmi más nem történik, tisztelt képviselőtársaim, mint az elmúlt három évben kialakult intézményrendszer korrekciója, továbbépítése. A kistérségi és a megyei intézményrendszer úgy-ahogy kialakult, országos szinten is kialakult az intézményrendszer, és ennek a láncszemnek a leggyengébb része volt a regionális intézményrendszer, hisz' - röviden azt mondhatnám - itt a szerveződés az önkéntességen alapult, ahogy erre a miniszter úr utalt is, és ezt az önkéntességet valamilyen szigorúbb és meghatározottabb törvényi rend váltja fel, amikor ez a törvénytervezet visszautal a 35/98. országgyűlési határozatra. Itt törvényben szabályozott régiók jönnek létre, amelyek már másképp fognak megfelelni az Európai Unióban megszokott NUTS-II. szintnek.

Kétségtelen, hogy volt vita abban a kérdésben, Veres János konkrétan és korrektül utalt erre, hogy az ő álláspontjuk szerint itt gyakorlatilag államosításról van szó, arról, hogy a régiókat megszállja az állam; a mi álláspontunk pedig az, hogy teljesen természetes, hogy a régiók szintjén már megjelenhet az állam dominanciája. Ne butítsuk egymást azzal, hogy az Európai Unióban elvárás lenne ilyen tekintetben valamifajta szubszidiaritás! Jelesül Portugália példáját hozta fel az államtitkár úr ennek bizonyítására: Portugáliában a regionális építkezés teljesen állami dominanciájú, mégsem vitatjuk azt, hogy az elmaradott Portugália nagyon sikeresen felelt meg az európai uniós csatlakozás során annak a területszervezésnek, annak a vidékfejlesztésnek, amit mi csak irigyelni - és remélem, majd megvalósítani is - tudunk ezen az intézményrendszeren keresztül.

A kormánypárti képviselők azzal is egyetértettek, hogy indokolt a regionális fejlesztési tanácsok elkülönítése az úgynevezett térségi tanácsoktól, szemben a most hatályos törvénnyel. Ennek kifejtésére az általános vitában talán majd lesz lehetőségem.

A költségvetési bizottság ülésén szóba került a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok jogállásának problematikája is. Amikor az előző Országgyűlés elfogadta a törvényt, hosszas viták voltak arról, hogy mi legyen ennek a jogállásnak a tartalma. Itt sajátos jogi személyek jöttek létre, amelyek tekintetében a most hatályos törvény úgy fogalmaz: gazdálkodásukra a költségvetési szervek gazdálkodási szabályai vonatkoznak. Mérlegelés után végül is belenyugodtunk és nem is boncolgattuk ezt a kérdést, elfogadtuk azt az álláspontot, hogy nincs jobb megoldás, mint ahogy a jelenleg hatályos törvény szabályoz.

Abban sem volt vita köztünk, Veres János képviselő úr is egyetértett a költségvetési bizottság ülésén azzal, hogy törvényességi felügyeletük megteremtése és szabályozása mindenképp indokolt.

Egyszóval, az akkor kisebbségben maradt kormánypárti képviselők ezt a törvénytervezetet alkalmasnak tartották az általános vitára, és némi módosítások után, amire majd lépéseket teszünk, azt gondoljuk, eredményesen fog megfelelni ezt az átalakított intézményrendszer a területfejlesztés feladatainak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu