DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is hadd mondjam el, hogy nem annyira a múltba nézünk, mint inkább a jövőbe. Azt hiszem, hogy a kormány egész gazdaságpolitikája a jövőbe néz. Először terjesztettünk elő három évre vonatkozó költségvetési irányelveket, és először alakítottunk ki három évre előremutató gazdaságpolitikát. Ennek a gazdaságpolitikának illik a keretébe részben az a járadékcsökkentés, amelyről a képviselő úr beszélt. Úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy a magyar termékek a világpiacon versenyképesek legyenek, a magyarországi termelési költségek csökkentésére van szükség. Ez a csökkentés pedig az élőmunkát terhelő járadékok csökkentését követeli meg. Azt képzeljük, és biztosak vagyunk benne, hogy ez így fog megvalósulni, hogy ahhoz, hogy a gyors gazdasági növekedés elérhető legyen Magyarországon, arra van szükség, hogy a Magyarországon befektetőket terhelő járadékok vagy járulékok egyre kevesebbek legyenek, nagyjából a nyugat-európai színvonalra csökkenjenek. Ez van egyébként a kormányprogramban, és ezt tűzte ki maga elé a kormány, ennek a megvalósítását is.

A munkanélküliségi ellátásról annyit hadd mondjak, hogy először növekszik Magyarországon a foglalkoztatottak száma 1990 óta. De nehéz helyzetben van az ország, 1990-ben körülbelül 50 százalék volt az aktív népesség, tehát a népességből a foglalkoztatottak aránya - ma ez körülbelül 37 százalék. Ez azt jelenti, hogy míg '90-ben egy aktív dolgozónak egy eltartottról kellett gondoskodnia, addig ma nagyjából két eltartottról kell gondoskodnia. Ez az arány lényegesen rosszabb, mint az Európai Unió 15 tagállamában, ahol átlagosan az aktív népesség több mint 40 százalék. A munkanélküliek száma 1999 áprilisában 438 ezer fő volt, ez 16 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A kormány gazdaságpolitikájának egyik kulcskérdése az új munkahelyek teremtése, a kis- és középvállalkozások támogatásának elsődleges célkitűzése az, hogy egyre több új munkahelyet lehessen teremteni.

Emellett egyébként nem szorul háttérbe a munkanélküli ellátórendszerben való gondolkodás sem, amelyet kétségtelenül felül kívánunk vizsgálni. A közel egy évtizede működő és folyamatosan változó rendszer felülvizsgálatát az indokolja, hogy az elmúlt évben megindult gazdasági növekedés által indukált munkaerő-piaci igények átalakításokat követelnek meg, olyanokat, amelyek hatékonyabban segítik a munkanélküliek újbóli és mielőbbi munkába állását. A célkitűzésünk az, hogy egyre több munkahelyet tudjunk teremteni, és egyre kevesebben legyenek munkanélküliek, s egyre többen állhassanak újra munkába. Ehhez természetesen gyors gazdasági növekedésre van szükség, amelyet, mint mondtam, a járulékcsökkentéssel is ösztönözni kívánunk.

(9.00)

A foglalkoztatás további bővítése érdekében a kormányprogramban megfogalmazott 200 ezer többletmunkahely létrehozását szeretnénk elérni, mégpedig olyan rendszerben, amely a munkavállalási korú, aktív állampolgárokat arra motiválja, hogy a passzív ellátórendszerből visszatérjenek a munka világába.

A versenyszférában történő munkahelyteremtés további ösztönzése mellett hosszú távon is szükség van államilag támogatott második munkaerőpiac létrehozására, a közhasznú és közmunkaalkalmak számának jelentős gyarapítására. E munkahelyek megteremtésével megtakaríthatók a passzív segélyezési formák - munkanélküli-járadék, munkanélküliek jövedelempótló támogatása -, ezek kifizetésének egy része, és a munkára kész és képes aktív korúak is nagyobb jövedelemhez jutnak.

Célunk tehát - mint említettem - nem az, hogy a munkanélküliek számát és a munkanélküli-segélyre szorulók számát növeljük, hanem az, hogy méltó munkalehetőséget teremtsünk az aktív népesség minél nagyobb hányadának.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu